1.A darakór

Latinul:Ichthyophthirius multifiliis (ICH) vagy ( ICK)
Ez az egyik leggyakoribb betegség, ami az akváriumokban tapasztalható. Akkor tör ki, ha a medencében hirtelen változik meg a hőmérséklet vagy a vízminőség. Egy parazita az okozója, nagyon ragályos, de könnyű kezelni.
• A tünetek: Olyan a hal teste, mintha sóval szórták volna be: apró fehér pöttyöknek látszó púpok, ciszták keletkeznek rajta. A ciszták először az úszókon jelentkeznek, és onnan terjednek tovább az egész testre. A beteg hal ilyenkor a talajhoz vagy a dekorációhoz dörzsöli magát. Amikor a ciszták elérik a kopoltyút, gyorsul a légzés.
• Az okok: A betegséget édesvízben egy mikroszkopikus nagyságú parazita, az Ichtyophthirius multitiliis, tengervízben pedig a Cryptocarion irritans nevű csillós egysejtű parazita okozza.. A parazita 3-4 nap alatt fejlődik ki, és a hal testén táplálkozik, majd lehullik az akvárium fenekére és ott osztódik. Az új paraziták azonnal úszni kezdenek, gazdát keresnek, és mikor rátalálnak, beléakaszkodnak. Ez után a ciklus elölről kezdődik.
• Kezelés: Azokat a parazitákat, melyek épp a halakon tartózkodnak, nem lehet irtani, csak a vízben szabadon úszókat lehet megcélozni. Ezért a kiválasztott gyógy-készítményt egy héten (7 - 10 nap) keresztül naponta kell alkalmazni.

A víz hőfokának emelése a parazita irtható, szabadon úszó formáinak kialakulását segíti elő, így a hatékony kezelési idő lerövidülhet.

Só (tiszta NaCl, jód ne legyen benne, halakra nézve toxikus) 1ek/20 liter víz.

• Malachitzöld,
• metilénkék,
• formalin,és/vagy a
• réz sói (főként rézszulfát)
• Kálium permanganát (hipermangán)

A készítmények többsége rezet tartalmaz. Ezt rosszul tűrik a tengeri gerinctelenek, az édesvizekben élő pikkely nélküli halak (a Botia nemzetséghez tartozó csíkfélék), a fenéken élő algaevő harcsák (Ancistrus faj) és az elefánthal (Gnathonemus petersii). Édesvízben, a kezelést rosszul viselő halak számára emeljük fel három napon keresztül egy-két órára a víz hőmérsékletét 30-32 °C-ra. Tengervízből ezeket a halakat ki kell emelni az akváriumból, és negyed órára langyos vízbe kell tenni őket. Ez utóbbi módszer nagyon hatásos.

 

 

2.Úszórothadás

A betegség úgy kezdődik, hogy az úszók szakadozottá, foszlányossá válnak, majd egy idő múlva akár el is tűnhetnek. A jelenséget szövetelhalás okozza, s akkor jelentkezik, ha az állat nagyon legyengül vagy megsebesül. Kezelés nélkül halálos és gyorsan átterjedhet az akvárium többi lakójára is.
• A tünetek: Az úszónak a sebes része, ahol a szövete már szétmorzsolódik, fehér színűnek látszik. Mire az egész úszó elpusztul, a betegség befelé, a hal belső szöveteibe is terjed.
• Az okok: Ezt a betegséget többféle baktérium okozza, többek között az Aeromonas, a Pseudomonas és a mixobaktériumok (Myxobacterium). Egy harapás vagy bármilyen más, az uszonyon keletkezett sebesülés jó talaja e fertőzésnek. A nagy úszókkal rendelkező halak különösen érzékenyek erre a betegségre. Ha az akváriumban nem jók az életfeltételek, vagy ha rossz a víz minősége, az megkönnyíti a felelős baktériumok szaporodását és a betegség kialakulását.
• Kezelés: Többféle óvintézkedés lehetséges, amivel megelőzhetjük a betegség kialakulását (ezt nevezzük prevenciónak vagy profilaxisnak). A legfontosabb, hogy a medence vize mindig tiszta legyen. De ha egyszer a betegség megjelenik, avízkezelők használata elkerülhetetlen. Az akvarista-szaküzletekben nagyon hatásos szerek (vízfertőtlenítők) kaphatók, melyek azonnal megszüntetik a bajt.

Először a fehér sebek tűnnek el. A kezelés alatt gondoskodni kell az akvárium megfelelő szűréséről. Ha a betegség még nem érte el az úszósugarak tövét, akkor a kezelés hatására néhány alatt regenerálódik.

Ha a hal állapota nem javul, fordulj hal-állatorvoshoz!

 

3.Szájhab

TÜNET!

Kétféle kórokozó okozhatja, a Flexibacter columnaris nevű baktérium, illetve néhány gombafajta. Mivel ezeket akvarista szemmel egymástól megkülönböztetni nem tudjuk, mindenképpen állatorvosi vizsgálat indokolt a diagnózis felállításához (bőrkaparék, szövetminta, tenyésztés), ugyanis egyáltalán nem mindegy, baktérium miatt antibiotikummal kezelünk (Ami nem mellesleg az EU-ban kizárólag állatorvosi recept alapján kapható), vagy gombát irtunk, mondjuk Malachitzölddel, vagy teafa kivonatokkal, mint pl a Melafix, vagy a Bettafix.

A baktérium okozta betegség neve Columnaris, ami egészen egyszerűen a betegséget okozó, oszlop formájó Flexibacter Columnare baktériumra utal. Erősen fertőző, megjelenése azonban általában az akvárium valamely kedvezőtlen irányú változásával, és/vagy új hal, új növény betelepítésével függ össze.

• A tünetek: A szájon először csak fehér nyomok jelentkeznek, melyek nagyon hamar jellegzetes, bolyhos masszává alakulnak. Ha a száj belsejében is terjed, nem fogja megkímélni a szervezet többi részét sem. Az alaptüneteket gyakran kísérik az úszókon jelentkező vérző fekélyek.

Kezelés: Erélyes vízfertőtlenítő szerekkel. Ennél drasztikusabb kezelés csak állatorvosi diagnózis esetén adható! Halgyógyászok

• A gombafertőzés első sorban a hal sérülésével függhet össze, leggyakoribb kórokozói Saprolegnia gomba fajok. Az elváltozások bolyhosak, angora pulcsihoz hasonlítanak. Kezelés első sorban Malachitzöld oldattal, de bármely más vízfertőtlenítő használható. Ügyelj az akváriumod fokozott tisztántartására!!!

 

4.Fátyolbetegség (Ichtyobodo necatrix/Costia)

Ezt a betegséget a stressz, a hőmérséklet-változás vagy a víz minőségének változása okozza, ugyanis kórokozója az Ichtyobodo necatrix (Régebbi elnevezése alapján Costia necatrix) ostoros egysejtű, bár szinte minden akváriumban megtalálható, ún. fakultatív patogén, vagyis csak a körülmények olyan változása esetén okoz betegséget, amikor túlszaporodik. Leírás, tünetek új honlapunkon

 

5.Hasvízkór

TÜNET!!!

A hal teste erősen felduzzad és a pikkelyei borzoltan felállnak (olyan, mint egy fenyőtoboz).
A tünetek oka a szervezet természetellenesen megnövekedett nedvességtartalma, amelyet a vesék, vagy kopoltyúk betegsége okozhat.

Az édesvizi halak teste sűrűbb, mint a környző vízé, ezért az ozmózis befelé irányul, a halnak folyamatosan ki kell választania és ki kell ürítenie a testéből az ozmózis által befelé pumpálódó vizet. A kiválasztást a vesék végzik, míg a kiürítés a vesevezeték kivezető nyílásán és a kopoltyúkon keresztül is történik. A hasvízkór bármely súlyos, vese, vagy kopoltyú károsodást okozó betegség tünete lehet, amely a hal igen súlyos általános állapotára utal.

A betegség, az eredetétől függően lehet ragályos vagy nem ragályos.

Felejtsd el, hogy a betegséget baktériumok okozzák, ez mindössze a hasvízkóros esetek kis százalékára igaz!

Kezelés:

Tedd a beteg állatot gyógymedencébe, amelyet patika tisztaságon tarts!

A gyógymedence vizét érdemes kis mértékben sózni (tiszta NaCl)

Az állat állapota nagy valószínűséggel javulni fog!

Ha a halad állapota nem javul, konzultálj halgyógyásszal!

(Az alábbi mondatokat itt hagyom, azonban annyit jegyeznék meg, hogy a fele sem igaz! Mivel a betegség nem feltétlenül baktériumok műve, felejtsd el, hogy antibiotikumokkal kezeled!)
• A tünetek:  A test felduzzadásán és a pikkelyek felemelkedésén kívül az érintett halak széklete gyakran nagyon hosszú és fehér. A beteg állatok nem esznek.
• Az okok: A baktérium által okozott betegség elsősorban a hal bélrendszerét támadja meg. Kezdeti stádiumban az ürülék nyálkás, a hal alig táplálkozik. Ezután a bélfal nyálkahártyája leválik, és a végbélhez tapadnak, jóformán elzárva az ürítés útját. Az emésztés szinte lehetetlenné válik, belső szervei visszafejlődnek, működésképtelenek lesznek. Egy ilyen betegség során a halak sokáig szenvedhetnek. Végezetül, az utolsó stádium során a vesék is felmondják a szolgálatot, a húgyutak begyulladnak, a hal nem tudja a megfelelő vizeletet kiválasztani. Ilyenkor a folyadék felgyűlik testében, és ezért következik be a szem és a pikkelyek kidülledése.
• Kezelése:
A hasvízkór gyógyítása csak a betegség korai szakaszában járhat sikerrel, ezért gyógymedencébe kell rakni a még egészségesnek látszó halakat is. Berendezetlen medence vizének hőmérsékletét emeljük meg, literenként 80 mg Chloromycetint (Chloronitrint) oldunk fel, ha a gyógyítandó halak 10 g átlagsúlyúak (általában ujjnyi hosszúak). Ajánlható még a Sera Baktopur, a JBL Ektol Fluid, vagy esetleg a dezinfekt+Aquafuran fürdő. Kisebb vagy nagyobb halaknak arányosan csökkentjük vagy növeljük az antibiotikum mennyiségét. A fertőzött akváriumot kiürítjük, és az eszközökkel együtt Neomagnollal fertőtlenítjük, kifőzzük.
Az akváriumvíz huminsavas kezelése (tőzegfiltrálással vagy huminkivonattal) megakadályozhatja a hasvízkór kifejlődését, a kórokozók savanyú vízben jóval gyengébb intenzitással tudnak csak szaporodni, így kisebb eséllyel alakítanak ki fertőzést.

 

6.Halpenész

Ezt a betegséget gombaparaziták, ezen belül is a penészgombák okozzák. Ezek nagyon kicsinyek és fehér
vagy szürke szálak formájában észlelhetők.
• A tünetek: A gombák a halak testén vagy az ikráikon bolyhos csomókat alkotnak. Nagyon hamar kifejlődnek, az egész testet vagy az összes ikrát beborítják, s a halak vagy ikrák halálát okozzák.
• Az okok: A betegséget a Saprolegnia diclina és Saprolegnia ferax, az Achlya nemzetségbe tartozó penészgombák okozzák. Ezeknek a gombáknak és a halpenész kialakulásának mindenfajta sérülés jó melegágya. Ugyanakkor a halak testét borító nyálka hatásosan fékezi a penész terjedését.
• Kezelés: Az akvarista-szakboltokban mindenütt árulnak gombaölő készítményeket, melyekkel egyszerű kezelni a nemrég megfertőződött halakat. Ugyanezekkel az ikrák is gyógyíthatók. Vigyázzunk az adagolással: be kell tartani a gyártó által ajánlott adagot.

 

7.Neonbetegség

Elsősorban a Characidae-k (pontylazacok) körében figyelhető meg, közülük is főleg pl. a neonhalnak is nevezett Paracheirodon innesit támadja meg, innen ered a betegség neve. De tény, hogy a Cyprinidae-ket (a danio, barbus a rasbora fajokat) és a cyprinodontidae-ékat (mint a Cap-Lopez fogasponty) se kíméli.

• A tünetek: A neonbetegség a szín elvesztésével jár. Egy fehér folt jelenik meg a hátúszónál s terjed végig a test közepén. A beteg hal rövid idő alatt elpusztulhat.

• Az okok: A betegséget a Plistophora hypessobryconis nevezetű mikrosporidium okozza. Hamar felüti a fejét, ha rossz életkörülmények uralkodnak az akváriumban. A parazita gyorsan szaporodik, és gyorsan terjed.

• Kezelés: Sokáig nagyon nehéz volt a kezelése, de ma már, ha gyorsan és időben beavatkozunk, antibiotikumok kombinációival (antibioticum-sulfamid) gyógyítható.

 

8.Brooklynella hostilis

 

Ezt a betegséget egy csillósállatka okozza, ami a hal kopoltyúját vagy bőrét támadja meg. Tengervízi halaknál jellemző.

• A tünetek: Először kis halvány helyek jelennek meg a bőrön, amik később nagyobbak lesznek, végstádiumban nyálkás darabokban leválik a halak bőre. Nem esznek, apatikusak, gyorsan lélegeznek, és lassú úszással reagálnak rá a halak. A fertőzött egyedek pár nap alatt elpusztulnak.

• Az okok: A nem megfelelő tartás esetén tűnnek fel ezek az élősködők, hasonlítanak a Chilodonella-ra. Némileg az édesvízi neonbetegségre is hasonlít.

• Kezelés: Azonnal kezdjük meg a kezelést, ami különféle készítményekkel vihető végbe. Többféle gyógyszer is rendelkezésre áll, de az adagok pontos kiszámítása fontos az érzékeny tengeri halaknál. Gerinctelenektől mentes akváriumban a darakór ellen használatos készítmény is segíthet.

 

9.Szemkidülledés

 

Ez a szemgolyó kidülledésével járó betegség csúnya látvány. Általában nem ragályos és éppoly gyorsan elmúlhat, amilyen hirtelen meg jelent.

• A tünetek: A halaknak, melyek ebben a betegségben szenvednek, az egyik vagy mindkét szeme kimered, kidülled. A tünetet általános rossz állapot kíséri. A halak ilyenkor alig esznek. A szemkidülledés a hasvízkór melléktünete is lehel.

• Az okok: Okozhatja vírus, baktérium és parazita egyaránt. A betegség megjelenéséért gyakran a vízminőség a felelős.

• Kezelés: Sajnos nem létezik egyetlen hatásos kezelés sem, kivéve ha bakteriális a fertőzés, mert akkor antibiotikummal eredményes lehet. A legjobb ilyenkor elkülöníteni a beteg halakat, s nem árt ellenőrizni a víz minőségét. Ha a vízzel van probléma, hozzuk rendbe, javítsuk fel a minőségét, valószínű, hogy akkor a halak hamarosan rendbe fognak jönni.

 

10.Argulosis

 

Jó néhány olyan parazita létezik, mely nem hatol be a hal szervezetébe, hanem a bőrön telepedik meg. A legismertebb ilyen „külső" paraziták az alsóbbrendű rákok.

• A tünetek: Egy tetvekkel fertőzött halnál először azt vesszük észre, hogy viszketés gyötri, ezért folyton a dekoráció elemeihez dörgölőzik.

• Az okok: A halakat kínzó kerekded, alsóbbrendű rák az Argulus nemzetséghez tartozik. Hossza elérheti az 1 cm-t is. Rátelepszik a halra és a vérével táplálkozik.

• Kezelés: A halakat ki kell venni az akváriumból, és csipesszel vagy puha ecsettel eltávolíthatók a paraziták.

 

11.Lernea (horgonyféreg)

 

Akár a tetvek, a horgonyférgek a külsejük ellenére szintén rákok (a Lernaea nemzetségből). Csak a nőstények élnek belső és külső parazitaként.

• A tünetek: A parazita a hal izmaiba települ, és csak a felületen hagyott kb. 1 cm-es zsákja árulja el a létezését. Nagyon legyengíti a halakat, melyek így érzékenyebbek lesznek a fertőzésekre. Mielőbb gondozásba kell venni az érintett egyedeket.

• Az okok: A horgonyféreg a nőstény féregalakjáról kapta a nevét s arról, hogy ha egyszer áldozatára lel, mint a horgony, szilárdan a pikkelye alá akaszkodik.

• Kezelés: Akárcsak a haltetűt, a horgonyférget is szerves foszfor alapú rovarirtóval pusztíthatjuk el. Ha nem túl jelentős a fertőzés, megpróbálhatjuk egy csipesszel eltávolítani a férgeket. Utána alaposan sterilizáljuk fertőtlenítőkészítménnyel a sebeket.

 

12.Kopoltyúférgesség

 

Belső parazitáknak nevezzük azokat az apró állatokat, melyek behatolnak a test belsejébe, s ott táplálkoznak és fejlődnek. Ha leszámítjuk az egysejtő véglényeket, a leggyakrabban előforduló belső paraziták a bél- és a kopoltyúférgek.
• A tünetek: Ha bélférgek kínozzák a halat, akkor elutasítja a táplálékot és hamarosan erősen lefogy. A kopoltyúkba telepedett férgek szapora légzést okoznak és a kopoltyú (légzőnyílás) környéke megduzzad. A beteg hal rendszerint a vízfelszín közelében tartózkodik, ahol könynyebben juthat oxigénhez.
• Az okok: Bélférgekből igen sok faj létezik. A kopoltyúférgek között a leggyakoribb a Dactylogyrus.
• Kezelés: Nem lehet egyetlen készítménnyel kezelni a fertőzéseket, mindegyik bélféreg csoporthoz más és más készítményt kell alkalmazni. A leghatásosabbak azok, amelyeket a táplálékhoz keverhetünk, s amelyek célzottan a belső parazitákra hatnak.
A kopoltyúférgek ellen ugyanazok a készítmények hatásosak, mint amelyeket a rákparaziták ellen használunk. Alkalmazhatunk formalint és más, akvarisztikai szaküzletekben kapható készítményeket is.

 

13.Lyukak a fejen - Hexamita

 

Talán a leggyakrabban előforduló halbetegség diszkosz és más amerikai sügértartó akvaristák körében, és ezért nagyon gyakran előforduló kérdés. A betegség kórokozója egy Spironucleusok családjába tartozó csillós egysejtű, mely a halak bélflórájának része, a halak immunrendszerének legyengülése esetén opportunista kórokozóként viselkedik, tehát a halnak betegséget okoz. Az irodalom szerint a hidegvízi halaknál a Hexamiták mutathatók ki, míg a diszkoszhalaknál az Octomitus fajok. Ennek ellenére ezeknél a betegségeknél mindenki a hexamitákat emlegeti. Édesvízi akvarisztikában főleg amerikai sügéreknél (diszkoszhalaknál különösen gyakran), gurámiknál fordul elő.
A fej lukasodás betegségre jellemző gennycsapok az oldalvonalszerv mentén, illetve a bélgyulladásra jellemző fehér, nyákos széklet. Az utóbbi előfordulhat úgy is, hogy a normál székletszakaszokat kis nyákos hidak kötik össze. Ilyenkor jó eséllyel kikezelhető a hal eleséggel adott gyógyszerrel. Mivel a fejen van a legtöbb, és a legnagyobb ilyen érzékelő gödör, ezért itt alakul ki a leggyakrabban a betegség.

A BETEGSÉG TÜNETEI, LEFOLYÁSA:

Elsősorban bélgyulladást okoznak, melynek oka legtöbbször a rossz vízminőség vagy diéta hiba. Diszkoszhalaknál gyakran felmerül a vörösszúnyoglárvával vagy melegvérű állatok húsát tartalmazó táppal való etetés, mint diétahiba. A bélgyulladás tünetei: fehér, nyákos széklet, étvágytalanság, levertség, besötétedés, hosszútávon fogyás, fiatal halakban a növekedésben elmaradása. Függően a hal méretétől, kondíciójától, köszönhetően annak, hogy a halak hosszú ideig képesek koplalni, ez az állapot akár hetekig, hónapokig eltarthat kezelés nélkül, végül a hal teljesen legyengül, éhenhal. Ezek a kórokozók a halak oldalvonalszervét is meg tudják támadni másodlagosan, ezt hívjuk „Hole-in-the-Head” betegségnek. A halak oldalvonalszervének bármely pontján (tehát nem csak a fején, hanem a fejétől a farkáig az oldalvonalszerven belül bárhol) fehér foltok, valójában gennycsapok jelennek meg. Ezek felülfertőződhetnek más baktériumokkal, az egyébként apró áramlásérzékelő gödröcskékből hatalmas, egymással egybeoldaó kráterek keletkezhetnek. Ebben az esetben a betegség lefolyása gyorsabb, napok-hetek alatt a hal elhullásához vezet kezelés nélkül. A fejlyukasodás betegség arra utal, hogy ha a hal meggyógyul ebből a betegségből, és eltűnik a genny ezekből a gödröcskékből, a helyükön mély lyukak, kráterek maradnak. Gyakran szokott ijedtséget okozni, hogy ha az akvaristának van szerencséje közelről megnézni az egészséges halacskáját, maga is felfedezhet lyukakat a fején, de ezek az anatómiailag helyes, élettani méretű gödröcskék, melyek az oldalvonal szerv részei. Ha jobban megnézzük ezt az utódjait gondozó diszkoszt, a szeme körül tele van apró lyukakkal. (Fotó: saját)
Ez a két betegség külön-külön, vagy akár egyszerre is előfordulhatnak, változatos a kórlefolyás. Előfordulhat, hogy volt egy rövid bélgyulladásos szakasz, majd a hal jobban lesz, újra eszik, normális a széklete, és egyszer csak megjelennek rajta a gennycsapok, és más tünete nincs. Gyakoribb azonban, hogy kialakul egy bélgyulladás, ami hosszan fennáll, a hal lefogy, elgyengül, végül megjelennek a 

fején gennycsapok, és elhullik. Az is megeshet, hogy kialakul a bélgyulladás, folyamatosan romlik, és végül ebbe is pusztul el a hal, és soha nem alakul ki „Hole-in-the-Head” betegség.
KEZELÉS: Anti-protozoon kezelések: metronidazol (Klion), dimetridazole (Octozin)

KEZELÉS METRONIDAZOLLAL:

A metronidazol vényköteles, humán gyógyászatban is használt antibiotikum, tabletta formájában kapható. Az irodalom szerint hatékonyabb a dimetridazolnál, olcsó, de hátránya a nehezebb hozzáférni a vénykötelessége miatt. Anaerob baktériumok és ostoros egysejtűek ellen hatásos, a szűrőbaktérium kultúráját nem teszi tönkre. Alkalmazható szájon át (eleségben feloldva) és vízben feloldva. Szájon át (haleleségbe kevert gyógyszerrel): Ha a beteg halnak van étvágya, eszik, ajánlott a haleleségbe belekeverve adagolni. Ennek a módszernek előnye, hogy sokkal több hatóanyag jut el sokkal célzottabban a fertőzés helyére, így nagyon jól lehet vele kezelni a bélgyulladást, míg az akvárium vizébe nem jut jelentős mennyiségű gyógyszer. A fejlyukasodásos halak esetén is érdemes megpróbálni ezt a kezelést, de mivel már egy komolyabb, a halak idegrendszerét is érintő fertőzésről van szó, érdemes az akvárium vizébe feloldva is adagolni. Adagolás: 1 gramm (1000 mg) metronidazole 100 gramm haleledelbe, és 3-5 alkalommal ezzel etetni. A tabletták 250 mg-osak, tehát 100 gramm haleledelbe 4 tablettát kell beletenni. A gyakorlatban ez úgy valósítható meg a legegyszerűbben, hogy léteznek fagyasztott diszkoszmixek. Ezekből érdemes olyat venni, amiben lehetőleg nincs melegvérű állat húsa, és lehetőleg legyen benne fokhagyma. Ezt fel kell olvasztani (annyit letörni belőle, amennyire szükségünk van a kezeléshez), és a porrá tört tablettákat belekeverni egyenletesen. Ezek az eledelek felengedve pépes állagúak, jól el lehet benne keverni. A masszát ki kell lapítani vagy kiporciózni, és visszafagyasztani. Ezeket az eleségeket más halak is megeszik, nem csak a diszkoszok. Léteznek olyan gyárilag kapható eleségek, granulátumok, amikben gyárilag benne van ez a gyógyszer.

A gyártó leírása szerint ezek a haltápok bélostorosok elleni gyógyszert tartalmaz, azonban a hozzáférhető leírásokban nem fejti ki pontosan mely hatóanyagot (metronidazol?), és mennyit. Néhány hazai diszkosztartónak, akik kipróbálták, jó tapasztalaik vannak vele.

Akvárium vizében feloldva: Ha a fertőzés súlyos, vagy a halunk étvágytalan, jobb híján az akvárium vizében kell feloldanunk a gyógyszert. Adagolás metronidazol esetében: 400-600 mg/ 100 liter vízben feloldva. 250 mg-os tablettákkal számolva 100 literenként 2 tablettát porrá törni és feloldani. A kezelés ideje alatt érdemes a világítást mellőzni, egyrészt azért, mert a gyógyszer fényérzékeny anyag, lebomlik a hatására, másrészt a beteg halak egyébként is a nyugodt, sötétebb környezetet keresik. Teljesen besötétíteni, betakarni az akváriumot nem kell. A kezelés tartson 3 napon át, majd végezzünk egy 50%-os vízcserét, és alkalmazzunk utána aktív szenes szűrőbetétet. Ha nincs lehetőségünk kórházakváriumban kezelni, kezelhetjük az egész akváriumot is, ez a gyógyszer a szűrőkultúrát nem teszi tönkre. Azonban ha másodlagos bakteriális fertőzés is jelen van, ami egyéb antibiotikumok adását is igényli, mindenképp érdemes kórházakváriumot létrehozni, mivel a többi antibiotikum a szűrőkultúrát tönkreteszi. Akkor gondoljunk bakteriális fertőzésre, és ezzel együtt erőteljesebb, kombinált kezelésre, ha a gödröcskék elkezdenek kiszélesedni, szabálytalanok lesznek, vér jelenik meg a gennyben (ez utalhat a baktériumok által okozott csontdestrukcióra).

KEZELÉS DIMETRIZADOLLAL, AMINONITROTHIAZOLLAL

Ezek a gyógyszerek akvarisztikai szaküzletben, bármivéle vény nélkül megkaphatók. Előnyük, hogy részletes használati útmutatót tartalmaznak, hátrányuk, hogy igen drágák, és csak a vízben feloldásos módszerről rendelkeznek instrukciókkal. Dimetrizadol – Octozin Aminonitrothiazol – JBL Shirohexol MEGELŐZÉS: A legjobb, ha megakadályozzuk, hogy ezek a betegségek kialakuljanak. Ezek a bélostorosok szinte minden sügér bélflórájában megtalálható, és ezzel a halak szimbiózisban élnek, egészen addig, amíg a halak szervezete valamiért meg nem gyengül. Ezt kell elkerülnünk azzal, hogy jó tartási körülményeket biztosítunk nekik, úgy, mint kémiailag tiszta, bomlástermékektől (NH4, NO2 és NO3) mentes vizet, megfelelő méretű, nem zsúfolt akváriumot, stresszmentes fajtársítást. Az érzékenyebb bendőjű halak esetében (például diszkoszhalak) úgy kerülhetjük el a legjobban, ha változatosan, jó minőségű eleséggel etetünk, figyelembe véve az egyes eledelek tulajdonságait. A vörös szúnyoglárvát minden hal imádja (a diszkosz is), azonban kimondottan nehéz ételnek számít. Apistrogramma fajoknak egyenesen tilos adni, rövidtávon a pusztulásukat idézi elő. A fokhagyma tartalmú eledelek, étrendkiegészítők, és halaknak szánt vitaminok nagyon hasznosak tudnak lenni akár a megelőzésben, akár a halak kezelése alatt. A fokhagymának étvágyfokozó hatása van. Kezdőknél (különösen a boltban diszkoszra elcsábulók körében) előfordulhat, hogy eleve beteg halat vesz meg. Hozzáértő szem még nem veszi észre a különbséget egy egészséges, és egy lesoványodott, beteg hal között, sokszor csak otthon jön rá, hogy nem eszik, csak fehér kígyókat kakil, és a sötét sarokban kuksol egész nap. Mielőtt az ember sügértartásra, pláne diszkosztartásra adja a fejét, feltétlenük nézzen meg sok képet róluk, hogy hogyan is kell kinéznie egy egészséges halnak, és mindenképp olvasson utána!

A másik módja a megelőzésnek, ha parazitamentes halakat tartunk. Hazánkban is tenyésztenek parazitamentes diszkoszhalat, altum vitorlásokat.

ÖSSZEFOGLALÁS:

A legjobb, ha ki sem alakulnak ezek a betegségek, ezért az elsődleges, hogy mielőtt egy adott faj tartásába fogunk, nézzünk utána alaposan a feltételeknek, és minél inkább próbáljuk teljesíteni őket. Ha viszont bekövetkezett a baj, ne essünk pánikba. Ha a halainkon meglátjuk a nyákos széklet első jeleit (normál székletszakaszokat nyákos részek kötnek össze), kezdjük el kezelést, lehetőleg szájon át alkalmazva. Ameddig a beteg halnak van étvágya, lehetőleg így kezeljünk. Nem baj, ha a többi hal is kap a kezelésből, náluk tekinthetjük megelőzésnek, semmi bajuk nem lesz tőle. A kezelést lehetőleg minél hamarabb kezdjük el! Csak akkor kezdjünk kezelni, ha van beteg hal, ha mindenki jól van, rutinból ne adjunk gyógyszeres tápot nekik! Ha a fertőzés komolyabb, az oldalvonalszerv is érintett (gyennycsapok a gödröcskékben), és/vagy a hal étvágytalan, kezelünk kell az egész vizet. Ha a lukak kitágulnak, véresek, szabálytalanok lesznek, ki kell egészítenünk a kezelést antibiotikummal, amit kórházakváriumban célszerű végezni.

Dr. Kiriakov Andrea

 

Forrás:

https://www.fishbase.se/diseases/diseasessummary2.php?discode=360

 

14.Haltuberkulózis (halgümőkor)

Haltuberkolózis
A halgümőkór veszélyes akváriumi betegség, és nem csak a halakat, hanem az embert is képes megfertőzni. Szerencsére elég ritka, a humán megbetegedések főleg természetes vizekből, és nem akváriumból származnak. A Mycobacterium tortuitium, M. marinum és M. piscium nevű baktériumok okozzák, melyek közeli rokona humán TBC betegségnek. A betegség lappangási ideje hosszú, akár hat hét is lehet. A tüneteket mutató hal szervezetében már túl nagy károkat okozott a fertőzés, így gyógyíthatatlan. A kórokozó általában a táplálékkal jut a hal szervezetébe. Ez lehet fertőzött vízből gyűjtött friss vagy fagyasztott szúnyoglárva, egy gümókórban elpusztult hal teste vagy fertőzött ürülék, ami a talajtúró halakat veszélyezteti. Ritkábban parazitás fertőzések után maradt sebeken keresztül jut be a hal testébe.

Tünetek: A beteg hal letargikus, bújkál, étvégytalan. Idővel lesoványodik, baktériumos fertőzésekre jellemző általános tünetek fejlődhetnek ki: pikkelyhiányok és fekélyek, szemkidülledés, összetapadt úszók. Esetenként a gerinc is deformálódik. A pár hét alatt kifejlődő gerincferdülés jellemzően halTBC-re utal. A belső szervek csomókkal és apró szemcsékkel vannak tele, amik baktériumkolóniák kötőszövettel körülvéve. A csomók főleg a veséken és a lépen vannak, de előfordulnak a májon, a beleken és a gyomron is. A labirintkopoltyús halaknál gyakoribb az előfordulása, és jellemzően az idős halakon jelenik meg először.

Kezelése: Ha tuberkolózisra gyanakszunk, a beteg halat pusztítsuk el kíméletesen. Vigyük el a tetemet hozzáértő állatorvoshoz, aki boncolással tudja egyértelműen megállapítani a betegséget. Fordulhatunk a Nébih állategészségügyi laborjához is. Ha a tuberkolózis gyanúja beigazolódott, akkor érdemes elgondolkozni az akvárium felszámolásán. A tüneteket nem mutató halak gyógyítása eredményes lehet megfelelő antibiotikumokkal, amiket állatorvos ír fel, de mérlegelnünk kell a kockázatot. A többi halnak jó esélye van a kezelés után hátralévő életét tünetmentesen leélni, azt viszont nem szabad feltételezni, hogy a kórokozó eltűnik az akváriumból, így állandó kockázatot jelent a saját egészségünkre nézve is. A baktérium halak nélkül is sokáig életben marad.

Humán tünetek: Sérüléseken keresztül képes megfertőzni az ember bőrét. Apró, bíbor elszíneződésként vagy kis dudorként indul, ami terejdni kezd. A baktérium nagyon lassan fejlődik, hetek telnek el a fertőzés és az első tünetek között. A kezeletlen betegség ízületi problémákat is okozhat. Ha hasonló tüneteket észlelünk, fontos, hogy az orvost tájékoztassuk az akváriumról, mert ez egy igen ritka betegség, amivel valószínűleg még nem találkozott. A halgümőkórra spéci antibiotikumokat kell szedni, az általánosan használt szerek hatástalanok ellene. A kezelése elég sokáig tart, de problémák nélkül szokott gyógyulni. Halgümőkórral jellemzően halászok fertőződnek a téli hónapokban, mivel a baktérium eredendően hidegkedvelő, és ekkor rosszabb a szervezetünk ellenállóképessége is.

 

15.Glossatella

 

Bőrsérüléseket okozó egysejtű, nagyon hasonlít a Heteropolaria collisarum-ra.
• A tünetek:Sebek vehetők észre a hal testén, amit ezek a lények belepnek, majd gombásodásra hasonlító bevonatot képeznek.
• Az okok: A kis kórokozók kocsányokkal kapaszkodnak a seb szélén, így akadályozva meg a begyógyulást. A gombához hasonlító lepedék az egysejtűek szaporodásával tűnik fel. Nem keverendő össze a gombásodással, megfigyelhetjük, hogy nem hosszú fonálszerűen lógnak. Nem a sebből táplálkoznak, hanem a másodlagosan fellépő baktériumokból és levált sejtekből.
• Kezelés:Megfelelő gyógyszerekkel történő közbeavatkozás sokat segíthet, bizonyos készítmények gyorsan megölik az egysejtűeket és segítik a seb begyógyulását.

 

16.Trichodina

 

Csillósállatka, másodlagos fertőzésokozó.
• A tünetek:Felismerése nehéz, a halak dörgölőznek. A már kialakult sebes fertőzéseknél jelenik meg, rögzíti magát.
• Az okok:Ha már egy bizonyos fajta bőrbetegség, sebek alakultak ki a halon, általában akkor jelenik meg. Kimondottan nem okozza a betegséget, inkább másodfertőzőként okoz gondokat. Másféle baktériumokkal és levált sejtdarabokkal táplálkozik. Horogkoszorúval rögzíti magát a seben.
• Kezelés:Többféle gyógyszert is fejlesztettek ki rá, mert a kerti tóban a koi pontyokat keményen fertőzheti. Ilyen készítményekkel biztonságosan gyógyítható.

 

17.Tetrahymena

 

Szintén nem elsődleges parazita, hanem másodlagos fertőző egysejtű. Már kialakult bakteriális vagy gombás megbetegedéseknél jelentkezik. Túlzsúfolt medencékben gyakoribb, levált sejtrészecskékkel táplálkozik.

• A tünetek:Füstszerű fehéres bőrvastagodás jelenik meg a fertőzött részeken. Utolsó stádiumban a bőr leválik, a halak elpusztulnak.

• Az okok:Az egysejtű lények tömegesen lepik el a hal nyálkahártyáját. Elsősorban zsúfolt akváriumokban alakulhat ki.

• Kezelés: A darakórnál használatos akváriumi készítményekkel gyógyítható, de az elsődleges fertőzések kezelésével megelőzhető a baj, erre többféle készítmény áll rendelkezésünkre. A gyógyszer minden egyes adagolása előtt 30%-os vízcserét végezzünk.

 

18.Chilodonella

 

Bőrfertőző kórokozók, remekül úsznak egyik haltól a másikig. „Szívalakú bőrfakító betegsének” is nevezik.

• A tünetek:Kezdetben 1-3 cm-s fehéresen áttetsző foltok alakulnak ki a halak testén. A fertőzött egyedek vakaróznak, imbolyogva állnak a szűrő áramlatában, kedvtelenek lesznek. Későbbi stádiumban a halak bőrét szinte teljesen befedi a betegség, bőrük megvastagodik.

• Az okok:Ez a betegség a kevésbé jó körülmények közt tartott halakon jelenik meg elsősorban, a zsúfoltság hátrány a betegség leküzdésében. Elsődleges bőrkárosító kórokozók, a késői stádiumban a hal elpusztul.

• Kezelés:A megfelelő gyógyszer alkalmazását mihamarabb meg kell kezdeni, amint észrevettük a betegséget, hisz nagyon gyorsan tud továbbfertőzni. A darakór ellen használatos készítmény itt is alkalmazható, de kifejezetten a kerti tavi halak megbetegedését megállító gyógykészítmény is kapható.

 

19.Babformájú bőrparazita (Ichthyobodo necatrix)

 

Egyfajta fátyolbetegség, ismertebb neve a Costia, de az utóbbi években, mint sok más élőlény, ez is új nevet kapott. Ostoros bőrparazita, hosszasan is lappanghat, hogy a legyengült állatra mérjen csapást. Nyálkahártyáról táplálkozik, szabadon hamar elpusztul.
• A tünetek:Mikroszkopikus méretűek, és viszonylag hamar ellepik a halak testét. Erősebb betegedés esetén a halak bőre feloldódik, ami közvetlen oka a pusztulásnak.
• Az okok:A kórokozók gyors elszaporodásának nyomán történik a bőroldódás, hisz a nyálkahártyáját a halnak elfogyasztják. Ezzel szabad utat nyitnak mindenféle betegségokozónak.
• Kezelés:A darakór ellen használatos, üzletekben beszerezhető készítménnyel hatásosan védekezhetünk, továbbá előny, hogy az önálló parazita nyílt, szabad vízben rövid idő alatt képes elpusztulni, még úgy is, ha nem kap gyógyszert, viszont könnyen továbbfertőzhet. Éppen ezért el kell kerülni a zsúfoltságot.

 

20.Bélostorosok

 

A halak bélrendszerében élnek, haszonélvező létformák. A legtöbb esetben semmiféle gondot, problémát nem okoznak, kivéve, ha a hal beteg más kórság miatt, és tápláléka sem megfelelő. Ezek az élősködők a részben emésztetlen táplálékokat és az ürülékben található, jóformán emésztetlen fehérjéket fogyasztják.
• A tünetek: Komolyabb probléma esetén a halak színe sötétebb, úszóik állapota szabálytalan, széle foszlott. Fogyás, kedvetlenség is megfigyelhető. Leginkább a különféle Cichlidákat, elsősorban a nagyobb termetű dél-amerikai fajokat (pl. diszkoszhal) veszélyeztetheti.
• Az okok: Ha a halak melegvérű élőlény húsát fogyasztják (sertés, csirke, marha, stb.), az elősegíti a betegséget. Ugyanis a halak más halak vagy alsóbbrendű állatok fogyasztására specializálódtak. Fontos tehát az etetés, a tápokat is válogassuk meg, különben ezek az ostorosok károkat okozhatnak. A gyenge, beteg halakon méginkább előjöhet az érzékenység.
• Kezelés: Általában külön kezelést nem igényel, de ha nagyon komolyra fordul az ügy, bizonyos gyógyszerekkel kezelhető. Elsősorban a táplálkozásra kell figyelni, adagoljunk vitaminokat néha a halaknak.

 

21.Halpióca

 

Vérszívó élősködő a kerti tóban, akváriumba csak ritkán kerül. Új halakkal,növényekkel, vagy netán madárürülékkel terjedhet.
• A tünetek:A halakon jól láthatóak a piócák, ha abbahagyják a vérszívást, csúnya sebek maradnak és elfertőződnek.
•Az okok:Sajnos könnyen bekerülhet a tóba,akváriumba, de a nem megfelelő körülmények elősegítik létfenntartását.
•Kezelés:
Rovarölőszerek
Létezik egy pár szabadalmazott gyógyszer a külső paraziták kezelésére az állatüzletekben is, elsősorban azok, amelyek diflubenzuront (dimilint) tartalmaznak. Ezeket a gyártó utasításait betartva kell használni.

A rovarölőszerek nemcsak a parazitákat ölik meg. Egyesek nagyon mérgezőek az emberekre és más állatokra nézve is.
A piócákat el lehet távolítani, de általában leszokták gyengíteni őket sósvízben.
A piócákat alkoholba áztatott vattával vagy egy csipeszel távolítsuk el, majd a sérült halat vagy helyezzük külön egy akváriumba, vagy az egész tavat,akváriumot kezeljük akváriumi-tavi, speciálisan erre kifejlesztett fertőtlenítőszerekkel.
Ha a sérült példányt különhelyezzük, jobb megoldás, de mindenképpen használjunk irtószert is a tóban,akváriumban hogy az esetleges lárvákat is elpusztítsuk.
Sós vízbe való megmártás
A sós vízben való megmártás legyengíti vagy megöli a parazitákat, így el lehet távolítani őket, anélkül, hogy bántanánk a halat. Egy vödörben keverj össze 4 kávéskanál konyhasót 4 liter vizet, amelynek a hőmérséklete és pH-értéke ugyanannyi, mint a tónak. Kavargasd a vizet addig, amíg a só teljesen fel nem oldódik.

Az olyan méretű halaknál, mint a koi vagy aranyhal, a parazitákat 15-30 percig kell fürdetni ebben a sós oldatban. Az édesvízi halak a sótól nyugtalan állapotba kerülnek, ezért ha olyan stresszre utaló jeleket láthatsz rajtuk, mint például egyensúlyvesztés, azonnal vedd ki őket a vízből.

 

22.Lymphocystis

 

Vírusos halbetegség, elsődleges bőrkártevő. Szaporodási folyamatuk gyors, nagy mennyiségben lehetnek jelen a vízben.
• A tünetek:Kezdetben az úszók szélein látható fertőzés, sejtdaganatok képződnek. Az úszókról átterjed a testre, ahol szabad szemmel látható daganatok keletkeznek a bőrön. Ha ezt a területet végigsimítjuk, kemény kitüremkedésekként érződnek.
• Az okok:A vírus megtámadja a halat, majd táplálkozási folyamataiban egyre inkább átveszi az uralmat a hal szervezete felett. A vírus készteti a halakat a kóros sejtburjánzásra. Ezek egy idő után szétdurrannak, és vírusok milliói lepik el az akváriumot. A kórokozók innentől kezdve nagyobb mennyiségben mozognak a vízben, megfertőzve más halakat.
• Kezelés: A vírusos megbetegedések korántsem kezelhetők olyan hatásosan, mint a parazitás, esetleg bakteriális fertőzések. Elsődlegesen, ha észrevesszük az úszó szélén a vírusos megbetegedést, akkor emeljük ki a halat, és egy éles ollóval, egy mozdulattal vágjuk le az úszó külső szélét, majd adjunk a vízhez megfelelő gyógyszert. Nem szabad a vágást túl mélyen megejteni, ilyenkor inkább ne bántsuk az úszót, mert ha maradéktalanul nem tudjuk eltüntetni róla a kóros részt, akkor csak súlyosbítjuk a problémát. Ha sikerült a vágásos módszer, különítsük el a gyengélkedő halat, mert mind társai, mind a kórokozók kedvelt célpontja lenne. Vizüket mindenképpen kezeljük speciális szerekkel, állatorvosi tanácsra akár többféle gyógyszer is használható egyszerre.

 

23.Pontyhimlő

 

Vírusos megbetegedés, de nem igazi himlőről van szó, inkább egyfajta vízi herpeszmegbetegedésnek nevezhetjük. Nagyon hosszú a lappangási ideje, és szinte folyamatosan jelen van a környezetében. Szinte csak a tavakban jelentkezik. A szaporodási időszak előtt rejthet veszélyeket.

• A tünetek:A halak testén halvány rózsaszínes, ovális 0,5-1 cm-s nagyságú foltok jelennek meg, a halak gyakran a betegség alatt sem viselkednek a megszokottól másképp.

• Az okok:A kórokozó szinte folyamatosan lappang a halakban, és tavasszal, amikor a halak még le vannak gyöngülve a tél miatt, támad. Szinte minden párzási időszakban kitörhet ilyenkor. Ha halainkat megfelelően tartjuk, akkor magától meggyógyul.

• Kezelés:Átlagos fertőzés nem igényel különösebb kezelést, de extrém esetekben szükség lehet rá. Ilyenkor a súlyosan fertőzött halat el kell különíteni, és megfelelő gyógyszerrel kezelni. A többi társa a tóban is kaphat bizonyos készítményt, elsősorban megelőzési célból. Fontos, hogy ebben az időszakban halainknak adagoljunk vitaminokat.

 

24.Tavaszi virémia

 

Az egyik legsúlyosabb a tavi halak betegségei közül. Pontyféléken (koi, aranyhal) alakul ki. Ha egy hal már átesett, és sikeresen ki is gyógyult ebből a betegségből, az egész életén át hordozója lesz a vírusnak, anélkül, hogy általában megbetegítené. A tóba bekerülő új hal elkaphatja, illetve egy fertőzetlen állományba bekerült fertőzött egyed az egész népességet betegségbe taszíthatja. Fontos a gyors cselekvés, mert csak így győzetjük le a halálos kórságot. A betegség általában 5 és 20 °C között aktív, tehát az őszi és tavaszi hónapokban fokozottan kell ügyelni. Leginkább a tavaszi ébredéskor, 15-17 °C között tud nagyon erősen betegíteni. A pontytetvek, piócák hordozzák, ezen kívül a hordozó székletéből bekerül a vízbe, és a nem hordozó a kopoltyúján keresztül felveszi, majd a véráramba továbbítja, megfertőzve ezzel saját magát.

• A tünetek:A halak csoportba gyűlnek a szűrő áramlatába, kontroll nélkül, egyensúlyzavarosan úsznak. Majd a bőrön, a kopoltyún és az úszókon pontszerű bevérzések keletkeznek, melyek jóformán egyik napról a másikra elhatalmasodnak, mélyülnek. A kopoltyúk sápadtak. Végső stádiumban pedig hasvízkór, vagy ahhoz nagyon hasonló tünetek jelentkeznek (test felpuffad, szemek kidüllednek, stb.).

• Az okok: A télről ébredő halak amúgy is gyöngébbek, esetleg ha pontyhimlő is előjött, akkor méginkább, és a hőmérséklet is kedvez nekik. A halak milliószámra onthatják a vírusokat, a kórokozók rettentő gyorsan képesek szaporodni.

• Kezelés:Gyógyításuk nem egyszerű, nagyon fontos az azonnali reakció. Jelenleg nincsen olyan gyógyszer, mely biztonságosan végezne az aktív kórokozókkal. Elsősorban a hőmérséklet az, ami gyógyító lehet. Ilyenkor a tó kb. 14-16 °C, míg nekünk minimum 22-23 °C kéne, ezért a halakt egy gyógyító medencébe, „kórházakváriumba” helyezzük. A vírus fejlődése 20 °C-on stagnál, vegetál, 25 °C felett már nincsen halpusztulás. Elsősorban ezt kell elérni, 22-24 °C-t kell a halaknak teremteni. Ilyenkor többféle készítményt alkalmazhatunk, elsősorban a sebek gyógyításáért, és az immunrendszer erősítéséért. A fertőtlenítés megakadályozza a sebek elfertőződését. Bizonyos készítmények a 25 °C feletti nem aktív vírusokat képesek elpusztítani. A halak immunrendszere erősödik, pihenhetnek, gyógyulhatnak. A kezelés akár hetekbe is beletelhet, eközben kapjanak halaink sok vitamint. A halakat tilos ilyenkor visszahelyezni a tóba, még ha meggyógyultak, akkor sem. A tavat is fertőtlenítsük ki, ahogy csak lehet, akár klórral is próbálkozhatunk, csak utána alapos legyen a vízcsere. Csak hasonló hőmérséklet esetén engedjük ki a halakat, ezt megoldhatjuk egy vízcsere utáni melegvizes feltöltéssel.

 

25.Fehérfoltos megbetegedés

Nem összekeverendő az Ichthyophirius multifillis-sel, azaz a darakórral. Itt a fertőzést baktériumok okozzák, nem pedig paraziták.
• A tünetek:A hal testén, kopoltyúján fehér foltok jelennek meg. Először, mint a darakór is, a kopoltyút támadja. Ezek után a testét is a halnak, egy idő után a nyálkahártya felszakad, a hal pedig a pusztulás útját tapossa.
• Az okok:Az élősködő baktériumok egyre nagyobb területet foglalnak el a halon.
• Kezelés:Speciális, antibakteriális készítmények kaphatók, ezekkel kell a gyógyítást véghezvinni. A darakór elleni készítmény itt már nem igazán segíthet, hisz ezek nem paraziták, hanem baktériumok.

 

26.Bakteriális kopoltyúrothadás

 

A kopoltyú szövetét felsértő parazitás megbetegedés során vagy után lép fel. A baktériumok a sebbe hatolnak és felbontják a kopoltyúszöveteket.
• A tünetek:A hal pipál, sűrűn vagy nehezen lélegzik (ez lehet a kopoltyúféreg, az oxigénhiány, a meleg vagy a nitrát/nitrti/ammónia-mérgezés tünete is). A kopoltyúk nem vérvörösek, hanem szürkék.
• Az okok: A baktériumok az élő kopoltyúszöveteket elpusztítják, a kopoltyún keresztül a véráramba is bejuthatnak.
• Kezelés: Bizonyos gyógyszerekkel kezelhető ugyan, és a véráramba bejutó kórokozók is kiirthatók, de a sérült kopoltyúrész már nem nő vissza, a hal így gyakran hátralevő életében szenved.

 

27.Columnaris

Ez a baktérium a szájat, az úszókat és a pikkelyeket támadja meg. Kezelését gyorsan kell megkezdeni, mert gyorsan terjed az állományban.
• A tünetek:A halak mozgása zavaros, imbolygó, szédelgő, körbe-körbe forognak. A belső baktériumos megbetegedés a szerveiket is működésképtelenné teszi. Az előbb említett szabad területeken fehér szálacskák jelennek meg.
• Az okok:A baktérium gyors ütemben elszaporodik, az állományban továbbfertőz.
• Kezelés:Megfelelő gyógyszerekkel azonnal meg kell kezdeni a kezelést. Ezen kívül a víz pH értékét célszerű a halak tűrésétől függően 5-6 közöttire levinni, mivel a betegség a lúgos vizet szereti.

 

28.Véres bőrgyulladások

Az Aeromonas és a Pseudomonas baktériumok fertőzése, a bőrön, izomzatban, uszonytövekben véres gyulladások jelennek meg.
• A tünetek:Véres gyulladások jelennek meg különböző helyeken a halak testén, vérző kelések is előfordulhatnak.
• Az okok:A baktérium kártétele során a halak ilyen reakcióval reagálnak a fertőzésre.
• Kezelés: A megszabott termékekkel sürgősen meg kell kezdeni a gyógyítást, a hatóanyagok a kopoltyún keresztül a szervezetbe jutnak, és a belső (pl. izomzat) helyeken kialakult kóros elváltozásokat is kezelik.

 

29.Erythrodermatitis

Baktériumok által okozott fertőzés, nyáron és ősszel szokott előfordulni. Tavi halakon figyelhető meg. Az utóbbi időben egyre több ilyen fertőzés jelenik meg. A melegebb országokból behozott halak (leginkább koi és aranyhal) hordhatják be, a pontytetvek, halpiócák hordozhatják. Ezek a behozott halak gyakran egészségesnek tűnnek, mert csak a vásárlóhoz kerülésükre alakul ki a betegség.
• A tünetek:Vérvörös kinövések, vérző kelések, vörös foltok majd véres fekélyek jellemzőek. Kezdeti stádiumban összekeverhető a virémiával, itt a sebek a test két oldalán, farktőtájékon jelennek meg. Ezek a fertőzéses fekélyek fehéres szélűek, vörös központú kelésekkel. Gyakran előfordul a sebek másodlagos gombás fertőzése. A testüregek beszakadása minden esetben végzetes.
• Az okok:A gyorsan elhatalmasodó baktériumos fertőzést gyakran az újan tóban kerülő állatok viszik be, ezért nem árt az újdonsült szerzeményeket karanténba helyezni, megelőző szempontból gyógyszerezni.
• Kezelés: Ha mégiscsak megfertőződnek, akkor a virémiánál ismertetett módon helyezzük akváriumba a halakat. Itt is hasznos a körülbelül 22-23 C-os hőmérséklet. Megfelelő gyógyászati készítmények alkalmazhatóak. A kezelés akár egy hónapig is eltarthat.

 

30.Hiánybetegségek

Hiánybetegségek azok, amikor a hal valamilyen fontos összetevőt nem tud magához venni, és ezért fordulnak elő, általában visszafordíthatóak.
Fontosabb hiánybetegségek:

ásványianyag-hiány
úszódeformáció
fejlyukasodás
úszósorvadás
májzsírosodás
jódhiányos daganatképződés
ozmózisos sokk
Az ásványianagy-hiány, és ennek következtében kialakult betegségek az adott anyag pótlásával gyógyíthatóak. Az úszók kóros deformitása is így kezelendő, de vannak más esetek is, például amikor ez az ozmózisos víztől alakul ki. A fejlyukasodásról már volt szó, vitaminokkal, sókkal, nyomelemekkel elősegítjük a felgyógyulást. A májzsírosodás a túletetések következtében alakul ki, de ilyen esetekben az ivarszervek elzsírosodása, és ezzel egyúttal a szaporodó képesség elvesztése is ide tartozik. Más szervekben is rakódhat le zsír, ami halálos is lehet hosszú távon. A májzsírosodás esetében Hepatitis végett is kialakulhat ez. A zsírosodás elkerülhető, pl. azzal, hogy hetente egy napon nem etetjük halainkat (az ivadékokra ez nem vonatkozik). Vitaminok adagolása szükséges lehet. A jódhiány estében kialakult daganatok általában jól láthatóak, pl. a kopoltyú alatt, és jód adagolásának hatására elmúlnak. Az ozmózisos sokk érzékeny halak (pl. diszkoszhal) esetében az egyik medencéből a másikba történő áttelepítés sor&

Oldal: Halbetegségek A-Z - 1
Akvarisztika ABC - © 2008 - 2024 - akvarisztika-abc.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat