1.Papagájvirág
Tudományos név : Alternanthera reineckii
Magyar név: Papagájvirág
Család: Amaranthacea
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 40 cm (néha 60 cm).
Származás: Dél-Amerika trópusi vidéke.
Természetes élőhely: Mocsarak
Elhelyezés az akváriumban: Teraszos és csoportos, de nem túl közel egymáshoz.
Az ültetés sűrűsége: 25 cm2/4-5 tő
Világítás: Intenzív
Hőmérséklet: 24-26°C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 3,4-5,6NK°
Megjegyzés: Az Alternanthera reineckii lándzsa alakú levelei szórt állásúak, azaz hol egyik, hol másik oldalról fogják körbe a vízinövény szárát. Minél erősebb fényt kapnak, annál jobban érvényesül leveleiken a vörös vagy a lila szín. Az Alternanthera reineckii nagyon mutatós és a színei jól érvényesülnek, ha dús növényzet közé ültetjük. Hamar megszokja az akváriumi környezetet. Rendszeres növényi tápsózás mellett egészséges, szép növénnyé fejlődik. Dugványozással szaporítható (az oldalhajtásokat kell levágni és továbbültetni). Ha csoportosan ültetjük, hagyjunk 10 cm-t az egyes palánták között, hogy a növény alsó levelei is elég fényt kapjanak.
2.Nyugat-afrikai vízilándzsa
Tudományos név: Anubias barteri var. glabra (N.E. Brown; 1901)
Szinonímák: Anubias lanceolata (N.E. Brown), Anubias minima (Chevalier, 1909)
Magyar név: Nyugat-afrikai vízilándzsa
Csoport: Vízinövények
Származás: Nyugat-Afrika; Guinea, Libéria, Elefántcsontpart, Kamerun, Gabon, Kongói Demokratikus Köztársaság
Maximális magasság: 30-40 cm
Természetes élőhely: A folyók és patakok part menti részein, ahol sűrű növényzetet alkot.
Elhelyezés az akváriumban: Középen, hátul, vagy tereptárgyakra helyezve alkalmazható.
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/1 tő
Világítás: Gyenge-közepes
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 5.0-8.0
Keménység: 2.0-12.0 NK°
Leírás: Mocsári növény, vastag, kb. 8 mm átmérőjű rizómával. A növény sötétzöld színű, lándzsahegyre emlékeztető levelei hosszú száron nőnek, a levél hosszúsága általában ötszöröse a levél szélességének. A levél 1,5-9 cm széles, és 6-21 cm hosszú. A levél szára 30-35 cm hosszú. Hasonlóan más Anubias fajokhoz, ez a növény is képes részben, vagy teljesen víz alatt növekedni, viszont a növény rizómájának a talaj fölött kell lennie, például kövekre, vagy gyökerekhez erősítve. A többi Anubiashoz hasonlóan szívós és viszonylag igénytelen növény. A legtöbb növényevő hal nem csipkedi, mert nagy és kemény levelei vannak, ezért akár afrikai sügéres, vagy aranyhalas akváriumba is kiváló választás lehet. Gyengébb világítás mellett is jól tartható, bár lassú növekedése miatt algásodásra hajlamos. Kedveli a vízáramlást, általában ilyen helyeken jobban is nő. Víz alatt általában alacsonyabbra nő csak, viszont egy paludáriumban akár 60 cm magasságot is elérhet. Jellemzően 4-8 levelet hoz évente.
Szaporítani rizóma osztással lehet, de ügyeljünk rá, hogy az új rizómán 3-4 levél is legyen.
3.Törpe vízilándzsa
Tudományos név : Anubias barteri var. nana
Magyar név: Törpe vízilándzsa
Család: Araceae (kontyvirágfélék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 15 cm
Származás: Afrika; Kamerun
Természetes élőhely: Mocsarak, vagy teljesen a víz alá merül, vagy kétéltű.
Elhelyezés az akváriumban: Elől
Az ültetés sűrűsége: 10 cm2/1 tő
Világítás: Gyenge
Hőmérséklet: 24-26°C
pH: 6-8
Keménység: 3,4-5,6NK°
Megjegyzés: Ezt a kis „törpe növényt" a legjobb előre ültetni az akváriumban. Mélyzöld levelei a töve körül ,,kokárda" alakban szétterülnek, s a legtöbb hallal, így a bölcsőszájúakkal szemben is, ellenállók. A növény rizómája (gyökértörzse) és a gyökerei viszont gyengék, sérülékenyek. Ültetéskor vigyázva fogjuk meg a rizómát, s óvatosan szorítsuk be egy kő vagy a dekoráció egy faága alá. Könynyű szaporítani és nem kíván különösebb gondozást. Közepes fénnyel megelégszik, csak arra kell ügyelni, nehogy elszaporodjanak rajta a fonalas algák, azok ugyanis szívesen megtelepednek a levelein. Ha szaporítani akarjuk, úgy kell feldarabolni a rizómát, hogy mindegyik darabra 3-4 levél is jusson: csak a leveles töredékeket érdemes elültetni.
4.Hosszúszárú vízilándzsa
Tudományos név: Anubias hastifolia (Engler; 1893)
Szinonímák: Amauriella auriculata, Amauriella hastifolia, Amauriella obanensis, Anubias auriculata, Anubias haullevilleana, Anubias laurentii
Magyar név: Hosszúszárú vízilándzsa
Család: Araceae (kontyvirágfélék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 45 cm
Származás: Nyugat-Afrika; Ghána, Nigéria, Kamerun, Zaire
Természetes élőhely: Erdei folyók és patakok árnyékos partjain és mocsarakban.
Elhelyezés az akváriumban: Középen
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/1 tő
Világítás: Közepes
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 5,5-9
Keménység: 4-18 NK°
Megjegyzés: A Hosszúszárú vízilándzsának, mint neve is mutatja, sokkal hosszabb szára van a többi Anubias-hoz képest, levelei pedig nyílhegy alakúak. A többi Anubiashoz hasonlóan szívós és viszonylag igénytelen növény. A legtöbb növényevő hal nem csipkedi, mert nagy és kemény levelei vannak, ezért akár afrikai sügéres, vagy aranyhalas akváriumba is kiváló választás lehet. Gyengébb világítás mellett is jól tartható, bár lassú növekedése miatt algásodásra hajlamos. Fontos, hogy a növény rizómáját, amely elérheti az 1,5 cm vastagságot, nem szabad a talajba elásni, viszont sűrű gyökérzetet ereszt, ami képes kövekre, vagy gyökerekre rögzíteni a növényt, így kedvelt dekorációja az akváriumoknak. Képes a vízfelszín alatt és felett is megélni, ezért paludáriumokban is kedvelt növény, de a víz alatt sokkal lassabban fejlődik és nehezebben szokik hosszá a teljesen víz alatti léthez. A sérült leveleket célszerű levágni, ezzel is elősegíthetjük, hogy a növény új leveleket növesszen. A megfelelő növekedéshez vastartalmú tápozás javasolt. Szaporítani rizóma osztással lehet, de ügyeljünk rá, hogy az új rizómán 3-4 levél is legyen.
5.Kongói nagylevelű vízilándzsa
Tudományos név : Anubias heterophylla
Szinonímák: Anubias affinis; A. bequaertii; A. congensis; A. congensis var. crassispadix; A. engleri; A. undulata
Magyar név: Kongói nagylevelű vízilándzsa
Család: Araceae (kontyvirágfélék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: több mint 60 cm
Származás: Nyugat-Afrika
Természetes élőhely: Mocsarak
Elhelyezés az akváriumban: Középen (nagy akváriumokban kétoldalt).
Az ültetés sűrűsége: 10 cm2/1 tő
Világítás: Gyenge
Hőmérséklet: 24-26°C
pH: 6-8
Keménység: 3,4-5,6 NK°
Megjegyzés: Kongói anubiasnak is nevezik. Hosszú szárain nagy zöld leveleket növeszt és igen ellenálló, olyannyira, hogy jól ellenáll a növényevő halaknak is. Ehhez a jó tulajdonságához járul, hogy könnyű tartani és szaporítani, ezért mindenfajta akváriumban el lehet helyezni. Terjedelme lehetővé teszi, hogy pl. egy afrikai regionális akvárium középső részében kapjon helyet. Először tegyünk a kiszemelt helyre egy halom követ vagy gyökeret, és azok közé szorítsuk be óvatosan az Anubias heterophylla szárát vagy rizómáját. A legkisebb töveket tegyük oldalra. Végül népesítsük be az akváriumot kongólazacokkal, vagy egy pár meggyhasú sügérrel (Pelvicachromis pulcher).
6.Fodros vízikalász
Tudományos név : Aponogeton crispus
Magyar név: Fodros vízikalász
Szinonímák: Spathium undulatum; Ouvirandra undulata
Család: Aponogetonaceae (vízikalász-félék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 40 cm (néha több)
Származás: Ázsia; Dél-India, Srí Lanka
Természetes élőhely: Pangó vizek, vízfolyások
Elhelyezés az akváriumban: Kisebb akváriumban középen, magányosan, nagy akváriumban csoportosan
Az ültetés sűrűsége: 50 cm2/3-4 tő
Világítás: Közepesnél erősebb
Hőmérséklet: 23-28°C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 2,8-8,4 NK°
Megjegyzés: Az Aponogeton crispusnak kokárdaformában elhelyezkedő hosszú, fodros szélű, lándzsa alakú levelei vannak, ezért fodros vízikalásznak is szokták nevezni. Nagyon hamar nagy zöld bokorrá növekedik, még az sem ritka, hogy virágzik (a virág mindig a víz felett nyílik). Akváriumban könnyen tartható, de ha szaporítani akarjuk, tartalmas talajt és rendszeres tápsózást kíván. Természetes körülmények között szüksége van egy hosszabb téli pihenő időszakra, de akváriumban, ahol egyforma intenzitású a fény, ez a vegetatív pihenés el is maradhat, a növény akkor is folyamatosan fejlődik. Magról történő szaporítása lehetséges, de elég nehéz.
7.Madagaszkári vízikalász
Tudományos név : Aponogeton madagascariensis
Szinonímák: Aponogeton fenestralis; A. henkelianus; A. guillotii
Magyar név: Madagaszkári vízikalász
Család: Aponogetonaceae (vízikalász-félék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 50 cm
Származás: Afrika; Madagaszkár
Természetes élőhely: Pangó vizek, álló vizek.
Elhelyezés az akváriumban: Magányosan
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/1 tő
Világítás: Közepesnél gyengébb
Hőmérséklet: 20-26°C
pH: 5,5-7
Keménység: 2-6 NK°
Megjegyzés: Gumós vízinövény, és nem túlzás azt mondani, hogy csipkéből vannak a levelei. Nagyon nehezen akklimatizálódik, ráadásul egyébként is rövid az élettartama. Tartása szigorú követelményeket támaszt: lágy és enyhén savas vizet kíván, ráadásul rendszeresen és nagyon alaposan meg kell tisztítani az algáktól, melyek szeretnek megtelepedni a levelein. Hogy az algák szaporodását elkerüljük, cseréljük gyakran – hetente! –az akvárium vizének felét. Ennek a növénynek az évszakokhoz igazodó téli pihenőjét tiszteletben kell tartani, különben egy szezon alatt elpusztul. Az Aponogeton madagascariensis tartását elsősorban olyan tapasztalt akvaristáknak ajánljuk, akik regionális akváriumot tartanak. Szaporítása magról történik, de nagyon nehéz.
8.Salátalevelű vízikalász
Tudományos név: Aponogeton ulvaceus
Szinonímák: Aponogeton ambongensis
Magyar név: Salátalevelű vízikalász
Család: Aponogetonaceae (vízikalász-félék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 1 m (akváriumban ritka)
Származás: Afrika; Madagaszkár
Természetes élőhely: Gyors vízfolyások
Elhelyezés az akváriumban: Magányosan, áramló vízben, a szűrés közelében.
Az ültetés sűrűsége: 30 cm2/1 tő
Világítás: Közepesnél erősebb
Hőmérséklet: 24-26°C
pH: 5,5-8
Keménység: 6-9 NK°
Megjegyzés: Az Aponogeton ulvaceus gumós növény, hosszú, hullámos, világoszöld levelei kokárda alakba rendeződnek el a gumó körül. Ezek az 5 cm széles és akár 40 cm magasra is felnövekvő levelek lekonyulnak és a talajra fekszenek, ha nem kapnak elég fényt. Duplafüzéres sárga virágai általában nem tudják magukat megtermékenyíteni: az ivaros szaporodáshoz legalább két növény kell belőle az akváriumban. Ültetéskor a gumót nem szabad egészen a talajba temetni: csak félig kerüljön a homokba. Tiszteletben kell tartani a növény évszakokat követő téli pihenőidejét. A szaporítás oldalhajtások segítségével lehetséges, magról nehéz.
9.Karolinai bakopa
Tudományos név: Bacopa caroliniana
Szinonímák: Bacopa amplexicaulis; Monniera crenata; Hydrotrida caroliniana
Magyar név: Karolinai bakopa
Család: Scrophuladaceae (tátogatók)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 60 cm
Származás: Észak-Amerika; az Egyesült Államok középső és déli része, Közép-Amerika
Természetes élőhely: Mocsarak
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/4-5 tő
Világítás: Erős
Hőmérséklet: 24-26°C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 3-6 NK°
Megjegyzés: Ez a növény bokros, bozontos jellegét sűrűn növekvő, apró ágainak köszönheti. Ovális levelei erős fény hatására egy idő múlva kezdenek vörösréz színűvé válni. A Bacopa caroliniana dekoratív növény, s kis csoportban nagyon jól mutat az akvárium középső részén. Ha a víz fölé nő, lila virágai élénken elütnek a környezet zöld színétől. Gyorsan fejlődik, szereti a lágy vizet és az agyagos földdel dúsított, enyhén szemcsés homokot. Ha rendszeresen elég tápsót kap, gyönyörűen fejlődik. Dugványozással könnyen szaporítható.
10.Hosszúlevelű Barclaya
Tudományos név : Barclaya longifolia
Magyar név: Hosszúlevelű Barclaya
Család: Nymphaeaceae
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 50 cm
Származás: Ázsia; Burma, Thaiföld
Természetes élőhely: Gyorsfolyású tiszta vízű patakok, lágy enyhén savas víz.
Elhelyezés az akváriumban: Hátul, vagy középen az akváriumban
Világítás: Közepes
Hőmérséklet: 25-30°C
pH: 6,8-7,2
Keménység: 4-6NK°
Megjegyzés: Igen szép, mutatós, de nagyon ritkán kapható növény. Sokan leveleinek alakjáról és elhelyezkedéséről egy vízikehely-fajtának vélik. Lágy, lándzsa alakú, 15-20 cm hosszúra megnövő levelei aránylag rövid, 10-15 cm-es száron helyezkednek el. A levelek színe olajzöld-bordó, fonákjuk élénkbordó. A körben elhelyezkedő levelek, az erős, szinte rizomás gyökérzetből megfelelő talajban gyorsan hozza, nem emelkedik a víz színére. A víz színére emelkedő magok, vagy azok, melyek a talajra hullanak, egyaránt kikelnek. Gyökeret eresztenek, de külön nevelő medencében alacsony vízben is jól nevelhetők. Csak magról szaporodik. A puha leveleket a csigák előszeretettel legelik, ezért csigamentes akváriumba ajánlatos telepíteni. Gyors növekedési és virágzási periódus után megáll a fejlődésben, de néhány hét után újra megindul a növekedés. Ha azt szeretnénk, hogy ne nőjön olyan gyorsan és ne nőjön nagyra, akkor célszerű cserépbe ültetni, akkor sokkal tovább marad alacsony.
11.Törpe vízibambusz
Tudományos név : Blyxa aubertii (L. C. Richard; 1814)
Szinonímák : Blyxa echinosperma
Magyar név: Törpe vízibambusz
Család: Hydrocharitaceae (Békatutajfélék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 40 cm
Származás: Ázsia; Indiától Új-Guineáig, Japán, Ausztrália, de megtalálható Madagaszkáron, valamint elszigetelten Mozambikban és Tanzániában is.
Természetes élőhely: Rizsföldeken, mocsarakban, kisebb tavakban és lassú folyású patakokban.
Elhelyezés az akváriumban: Nagy akváriumban lehet középen, egyébként inkább hátul.
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/1 tő
Világítás: Közepes-erős
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 5,5-7,2
Keménység: 5-11 NK°
Megjegyzés: A Blyxa aubertii egy különösen dekoratív vízinövény, de ritkán lehet megtalálni a kereskedésekben, mert a levelei elég törékenyek. Az egyenes, 20-40 cm hosszú levelei 0,5-1,5 cm szélesek, és pirosas vagy zöldes színűek. Közepes világítás mellett a levelei sötétzöld színűek, különösen, ha magas a nitrát szint. Ha túl gyenge a megvilágítás, vagy tartósan árnyékban van, akkor a levelei szinte leolvadnak a növényről. Erős megvilágítás esetén pedig vöröses színűek lesznek a levelek, amelyet fokozhatunk további vas-táp adagolásával. A levelek a tövüknél a legvastagabbak, és folyamatosan elvékonyodnak, a végük már szinte hajszálvékony. Legjobban a lágy, savas vízben növekszik, de jól tartható a közepesen kemény, enyhén lúgos vízben is. A tápanyagokban gazdag talaj, erős megvilágítás, és a CO2 tápozás javasolt, hogy a növény elérje kifejlett méreteit, mert nagyon dekoratív tud lenni egy 50-100 levélből álló Törpe vízibambusz bokor az akváriumban. Mivel érzékenyek a levelei, ezért olyan halak mellé ne telepítsük, amelyek a növények leveleit lerághatják. Akváriumban is gyakran virágzik, ha elég alacsony a vízszint, akkor a víz felett, ha túl magas, akkor a víz alatt hozza őket.
Szaporítani rizóma osztás segítségével lehet, úgy, hogy a rizómáról leválasztjuk a legalább 6 levélből álló kisebb növényt. Lehetséges magról is szaporítani, de ez hosszadalmas, és nem egyszerű. A fehér virágjait mesterségesen is beporozhatjuk, de a növény képes az önbeporzásra, tehát idővel megjelennek a növény magjai. Ha ezeknek a magoknak a színe világoszöldből barnára vált, akkor lehet elültetni őket az akváriumban. Ha a kis növények elérik az 5-6 cm-es méretet, akkor átültethetők.
12.Japán vízibambusz
Tudományos név : Blyxa japonica (Maxim. ex Asch & Gürke; 1889)
Szinonímák : Hydrilla japonica
Magyar név: Japán vízibambusz
Család: Hydrocharitaceae (Békatutajfélék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 7-15 cm
Származás: Ázsia; Kína, Tajvan, Japán, Pápua Új-Guinea.
Természetes élőhely: Sekély állóvizekben, rizsföldeken és mocsarakban, valamint lassú folyású, vasban gazdag talajú esőerdei patakokban.
Elhelyezés az akváriumban: Középen, és elöl csoportosan célszerű ültetni
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/2-3 tő
Világítás: Közepes-erős
Hőmérséklet: 22-26 °C
pH: 5,5-6,5
Keménység: 5-11 NK°
Megjegyzés: A növényes akváriumokban nagy népszerűségnek örvend, köszönhetően fűszerű megjelenésének, amivel a medence előterében könnyen gyepszőnyeget lehet kialakítani. Ha a növény alapvető igényeit figyelembe vesszük, akkor nagyon szépen, és gyorsan nő: fontos a CO2 adagolás, a tápozás (nitrát, foszfát, kálium és mikroelemek), valamint az erős megvilágítás. Ha mindezeket betartjuk, akkor a Japán vízibambusz levelein megjelenik az arany, és vöröses árnyalat is, valamint a növény levelei is sokkal dúsabban nőnek. Gyengébb megvilágítás esetén a levelek megnyúlnak, és inkább zöldek lesznek. A Japán vízibambusz sűrű gyökérzetet növeszt, ezért fontos számára a jó táptalaj is. Ha elegendő mennyiségű foszfátot is adagolunk neki, és alacsony a medence, akkor folyamatosan hozza az apró, fehér színű virágait, amelyek egy vékony száron növekszenek. Fűszerű megjelenése ellenére a levelek egy rövid szárból nőnek. Új növényhajtásai a fő szárról nőnek, és ha a szárat egy éles ollóval szétválasztjuk, akkor könnyen átültethetjük a kis növényt. Ezeknek az oldalhajtások az elültetése kissé problémás lehet, mert ameddig nem eresztenek gyökeret, könnyen felúszhatnak a vízfelszínre. Takashi Amano is előszeretettel alkalmazza a Japán vízibambuszt a természetes stílusú akváriumaiban, mert jól alkalmazható a nagyobb kövek előtt, vagy átmeneti növényként az előtéri és a háttér növények között.
13.Csipkés vízipáfrány
Tudományos név: Bolbitis heudelotii
Szinonímák: Gymnopteris heudelotii
Magyar név: Csipkés vízipáfrány
Család: Lomariopsidaceae
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 40 cm (néha előfordul 60 cm is).
Származás: Afrika trópusi vidéke, Etiópia, Dél-Afrika
Természetes élőhely: Gyors folyású vizek
Elhelyezés az akváriumban: A szűrőrendszer közelében, ahol erősen áramlik a víz.
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/1 tő
Világítás: Közepes
Hőmérséklet: 24-26°C
pH: 6-7
Keménység: 3-6 NK°
Megjegyzés: A Bolbitis heudelotii a vízipáfrányfélék családjába tartozik. Levelei egy vízszintes szárhoz vagy egy rizómához kapcsolódnak, és 60 cm-re is megnőhetnek. A színük, az adott feltételektől függően, az áttetszőtől a sötétzöldig a zöld többféle árnyalata lehet. A természetben a folyópartoknak olyan zónáiban él, ahol nyugtalan a víz. Akváriumban tiszta vizet és közepes fényt igényel. Rizómáját nem szabad elültetni, hanem egy tereptárgyra kell erősíteni (pl. egy damilszállal), s a növény erre a tárgyra kapaszkodva növekszik. A rizómát 4-5 darabra vághatjuk s külön-külön erősítjük a kiválasztott tárgyakra.
14.Tavi tündérhínár
Tudományos név: Cabomba aquatica
Magyar név: Tavi tündérhínár
Család: Cabomboicleae (Tündérhínárok)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 40 cm (néha 60 cm).
Származás: Dél-Amerika
Természetes élőhely: Az Amazonas deltájában fordul elő.
Elhelyezés az akváriumban: Hátul az akváriumban
Világítás: Intenzív
Hőmérséklet: 24-28°C
pH: 6,5-7
Keménység: 4-6NK°
Megjegyzés: Az egyik leggyakrabban tartott akváriumi vízinövény. Nagyon dekoratív, elágazó szárú vízinövény. Könnyű felismemi, mert szárán, egymással szemben, félkör alakú, finoman csipkézett 5-6 cm átméÍőjű levelei vamak. Középzöld, félkör alakban sűrűn osztott levelei kettesével, egymással szemben helyezkednek el. Igen szépen díszlik az erős fényben, éppen ezért télen is 12 órás megvilágítást igényel. Hajtások révén - amelyeket csak a talajba kell dugni - könnyen szaporítható. Szárosztással is szaporítható. Mindig az akvárium hátsó falához és lehetőleg a fényforráshoz vagy a fény felőli oldalra telepítsük.
15.Karolinai tündérhínár
Tudományos név: Cabomba caroliniana
Magyar név: Karolinai tündérhínár
Szinonímák: Cabomba aubletii; C. pinnata; Nectris peltata
Család: Cabomboidae (tündérhínárfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 80 cm (néha több).
Származás: Közép- és Dél-Amerika
Természetes élőhely: Tiszta állóvizek
Elhelyezés az akváriumban: Hátul, csoportosan
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/5-6 tő
Világítás: Nagyon intenzív.
Hőmérséklet: 18-28°C
pH: 6,5-7
Keménység: 3-6 NK°
Megjegyzés: Finom, kecses növény, vékony, legyező alakú, szálas levelekkel, nem csoda, ha igen népszerű az akvaristák körében. Sajnos, a növényevő halak is nagyon szeretik, erre számítani kell, amikor benépesítjük az akváriumot. A legjobb esztétikai hatást egy vörös neonokból álló csapat betelepítésével érhetjük el: ragyogó kék és piros színeik élesen elütnek a tündérhínárok lágy zöld színeitől. Ha tiszta a víz és elég erős a fény, akkor a karolinai tündérhínár könnyen alkalmazkodik az akváriumbeli életkörülményekhez. Szaporítani az oldalsó ágak dugványozásával vagy a hajtáscsúcsok levágásával lehet.
16.Piros tündérhínár
Tudományos név : Cabomba furcata
Szinonímák: Cabomba piauhyensis
Magyar név: Piros tündérhínár
Család: Cabomboidae (tündérhínárfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 80 cm (néha több).
Származás: Dél-és Közép-Amerika; Brazília, Kuba, Guyana (Venezuelától francia Guyanáig), Puerto Rico
Természetes élőhely: Főleg áttetsző, tiszta állóvizek.
Elhelyezés az akváriumban: Hátul, csoportosan, de nem túl szorosan, széles levelű növényekkel társítva
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/5-6 tő
Világítás: Intenzív.
Hőmérséklet: 22-30°C
pH: 6,2-6,8
Keménység: 2-6 NK°
Megjegyzés: A Cabomba frucata gyönyörű növény. Abban különbözik a többi Cabombától, hogy a levelei aranyló, vöröses színekben pompáznak, s abban is, hogy több figyelmet igényel, mint a többi, ha akváriumban akarjuk tartani. Tiszta, lágy vízre, durva, de szippantással mindig tisztán tartott homokra és rendszeresen adagolt vastartalmú növényi tápsóra van szüksége. Ha a csapvizünk kemény (azaz sok benne az ásványi só és főleg a kalcium), akkor ezt széndioxid-szórással (CO2) ellensúlyozzuk. Ültetéskor vigyázzunk, nehogy eltörjük a növény finom szárát, és ne temessük mélyre a tövét, hadd kapjon az is elég fényt. Szaporítása dugványozással történik.
17.Japán kakukktorma
Tudományos név: Cardamine lyrata
Szinonímák: Nastourtium japonicum
Magyar név: Japán kakukktorma
Család: Cruciferae (Keresztesvirágúak)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 30 cm (sőt néha 40 cm)
Származás: Ázsia; Kína északi és keleti vidéke. Korea, Japán, Kelet-Szibéria
Természetes élőhely: Mocsarak
Elhelyezés az akváriumban: Középen vagy oldalt, csoportosan
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/2-3 tő
Világítás: Intenzív
Hőmérséklet: 15-22°C
pH: 6-6,5
Keménység: 4-12 NK°
Megjegyzés: A Cardamine lyrata kúszónövény, apró, zöld levelei lant alakúak. Tartása szigorú feltételekhez kötött: átható, erős fényt, elég édes vizet és viszonylag alacsony hőmérsékletet követel. Ha mindezeket megteremtjük, gyorsan fejlődik, és szép, egészséges növény lesz belőle. Előfordul, hogy az akvaristák olyan gyógyszereket használnak (pl. beteg halak gyógyítására), melyeknek hatására a Cardamine lyrata elkorcsosul, ezért addig, amíg tart a gyógyszeres kezelés, jobb ezt a növényt kivenni a medencéből. Nyáron szívesen él kerti medencében is. Szaporítása úgy történik, hogy levágjuk a hajtáscsúcsokat (kb. 15 cm-es legyen), és ezt a dugványt elültetjük.
18.Érdes tócsagaz
Tudományos név : Ceratophyllum demersum
Magyar név: Érdes tócsagaz
Szinonímák: Ceratophyllum aspera; C. cornutum; C.cristatum; C. gibbum; C. muricatum
Család: Ceratophyllaceae (tócsagazféle)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 80 cm (néha tőbb)
Származás: Az egész világon megtalálható
Természetes élőhely: Álló, pangó vizek, folyók holtága, lassú folyású vizek
Elhelyezés az akváriumban: Bárhol, nincs kifejezetten ajánlott helye
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/5-6 tő
Világítás: Intenzív
Hőmérséklet: Közömbös
pH: 6,5-7,5
Keménység: Közömbös
Megjegyzés: Ennek a növénynek finom, törékeny levelei örvösen egy vonalban körbenövik a szárat, de egyes levelei úgy alakulnak, hogy alkalmassá válnak a letapadásra, ugyanis a növénynek nincsenek gyökerei. A vízfelszínen lebeg, vagy tereptárgyakra kerül, ahol egyébként nehezen tartja meg magát (kővel, ággal kell fixálni). Nemcsak szépségéért tartják, hanem azért is, mert olyan anyagot termel, ami fékezi az algák elszaporodását. Egy akvárium működésének kezdetén azért is hasznos a jelenléte, mert részt vesz a víz kívánatos egyensúlyának kialakításában. Végül, de nem utolsósorban kitűnő búvóhelyeket kínál a különféle halivadékoknak és félénkebb halaknak. Dugványozással szaporítható - a levágott ág legalább 20 cm-es legyen.
19.Sallangos vízipáfrány
Tudományos név : Ceratopteris thalictroides
Magyar név: Sallangos vízipáfrány
Szinonímák: Acrostichum siliquosum; Ellobocarpus oleraceus; Pteris succulenta
Család: Parkeriaceae (Szarvpáfrányok)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 60 cm
Származás: Délkelet-Ázsia, Észak-Ausztrália
Természetes élőhely: Álló, pangó vizek
Elhelyezés az akváriumban: Hátul, magányosan, vagy ha nagy az akvárium, csoportosan, de a felszínen is lebeghet
Az ültetés sűrűsége: 15 cm2/1-2 tő
Világítás: Intenzív
Hőmérséklet: 18-26°C
pH: 6,5-7,2
Keménység: 3-11,2 NK°
Megjegyzés: Ennek a vízipáfránynak rövid gyökértörzse (rizómája) és finom, csipkés levelei vannak. A víz alatt és a víz felett is képes növekedni. Tartása nem okoz problémát, csak arra kell ügyelni, hogy elég tápanyaghoz jusson. Ültetéskor a gyökereit nem szabad túl mélyre temetni, nehogy megrohadjanak. Egyébként lehet úszó, lebegő növényként is tartani. A sallangos vízipáfrányt hajtásról lehet szaporítani, és ha nem akarjuk, hogy túlságosan elszaporodjon, rendszeresen kell ritkítani.
20.Gömbmoha
Tudományos név : Cladophora aegagropila
Szinonímák: Conferva aegagropila, Cladophora sauteri
Magyar név: Gömbmoha
Család: Cladophoraceae
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 10 cm (átmérő), de elérheti a 30 cm-t is.
Származás: Európa; Izland (Lake Myvatn tó), Anglia, Oroszország, Svédország, de manapság már Japánban is megtalálható
Természetes élőhely: A tavak sekélyebb részein nagy csoportokban található.
Elhelyezés az akváriumban: Előre vagy középre, gyökerei nincsenek
Az ültetés sűrűsége: 25 cm2/1db
Világítás: Közepes, alacsony
Hőmérséklet: 15-27°C
pH: 6,2-8
Keménység: 12-30NK°
Megjegyzés: Az elmúlt években nagyon népszerű lett ez a növény az akvaristák körében, de sajnos az eredeti élőhelyükről sok helyen teljesen eltűntek a nagy kereslet miatt. A gömbmoha tulajdonképpen egy zöldalga fajta, és a belsejében többnyire föld, vagy sár van. Tapintása puha, bársonyos. Szaporítani úgy lehet, hogy a növényt kisebb darabokra vágjuk. Ilyenkor még szabálytalan alakúak, de egy idő után ezek is felveszik a gömb alakot. Türelmesnek kell lennünk, mert nagyon lassan nőnek. Egyes kutatások szerint, növekedése gyorsítható, ha tengervizet keverünk az édesvízbe. A növény képes lebegni, majd újra lesűlyedni, hogy megfelelő mennyiségű napfényhezz jusson. Japánban az Akan tóban az átmérőjük elérheti a 30 cm-t is.
21.Ostoros vízihagyma
Tudományos név: Crinum calamistratum
Szinonímák: Crinum natans forma crispu
Magyar név: Ostoros vízihagyma
Család: Amaryllidaceae
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 80 cm (néha 120 cm)
Származás: Afrika; Kamerun
Természetes élőhely: Gyors folyású vizek
Elhelyezés az akváriumban: Hátul, nagy medencékben középen
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/3-5 tő
Világítás: Közepes
Hőmérséklet: 12-26°C
pH: 6-7
Keménység: 2-5,6 NK°
Megjegyzés: A Crinumoknak sok faja létezik, mindegyikük gumós. A Crinum calamisiratumnak hosszú, keskeny, mintázott levele van. Ellenálló, és nem igényel különös gondozást, viszont rendszeresen ritkítani kell, ha nem akarjuk, hogy a levelei teljesen beborítsák az akvárium vizének felszínét. Olyan erős és szívós, hogy még a bölcsőszájú halak se tudják tönkretenni a leveleit. Természetes körülmények között gyors folyású vizekben él, s ha azt szeretnénk, hogy az akváriumban gyorsan fejlődjön, a szűrő bemenete közelébe ültessük. Szaporítása a gumójának szétdarabolásával történik, de ellentétben a család más fajaival, a Crinum calamistratumnak kevés hajtása nő.
22.Vízi ernyősliliom
Tudományos név : Crinum thaianum
Szinonímák: Vízi ernyősliliom
Magyar név: Vízihagyma
Család: Amaryllidaceae
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 80 cm (néha 1 m 50 cm)
Származás: Ázsia; Thaiföld
Természetes élőhely: Folyóvizek
Elhelyezés az akváriumban: Hátul, nagy medencékben középen
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/3-5 tő
Világítás: Intenzív
Hőmérséklet: 22-30°C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 3-12 NK°
Megjegyzés: A Crinum thaianum gumós növény (egy-egy gumó átmérője kb. 5 cm). Szalagszerű, hosszú, kemény levelei 3-5 cm hosszúak. Nagyon szépen mutat egy nagy akvárium közepén, és kb. 60 cm magasra nő, igaz, elég lassan. Rendszeresen vissza kell vágni, nehogy teljesen ellepje az akvárium vizének felszínét, de ezenkívül nem igényel sok gondozást. Ha nem akarjuk, hogy túlságosan elszaporodjon, rövid időre csökkentsük a szűrés erősségét, ami az oxigén mennyiségének csökkenésével jár – de jó tudni, hogy ez viszont az algákra van jó hatással. Ha szaporítani kívánjuk, akkor csak olyankor válaszszunk le a főgumóról egy járulékos gumót, amikor annak nagysága már kb. egyharmada a főgumó nagyságának.
23.Fodroslevelű vízikehely
Tudományos név: Cryptocoryne aponogetifolia (Merrill; 1919)
Szinonimák: -Hólyagos vízikehely
Magyar neve: Fodroslevelű vízikehely
Család: Araceae (kontyvirágfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 100 cm
Származás: Ázsia; Fülöp-szigetek
Természetes élőhely: Luzon sziget gyors folyású folyóinak a sekélyebb széleinél nagy tömegben él. Itt a talaj bazalt és mészkő keveréke alkotja.
Elhelyezés az akváriumban: Hátul és oldalt
Az ültetés sűrűsége: 40 cm2/1 tő
Világítás: Alacsony-Erős
Hőmérséklet: 20-30 °C
pH: 6-7,8
Keménység: 5-15 NK°
Megjegyzés: Ezt a növényt sokáig hibásan a Cryptocoryne usteriana szinonimájaként tartották számon, de később (J. Bogner-nek köszönhetően 1984-ben) kiderült, hogy ez két külön faj, a C. usteriana leveleinek a fonákja vöröses színezetű. A tudományos nevét az Aponogeton nemzetség egyes fajaihoz való hasonlatosság miatt kapta, amelyek szintén megtalálhatóak Délkelet-Ázsiában. Nagy akváriumokban, vagy kerti tavakban a levelek hossza meghaladhatja a 100 cm-t is, de az általában 50 cm hosszú levelek jellemzőek, amelyek 5 cm szélesek, de még sokszor így is beterítik a vízfelszínt. A növény szára vöröses-barna színű. Könnyen tartható, viszonylag gyorsan növő vízinövény, amely inkább a keményebb vizet kedveli, ezért az afrikai sügéres medencék kedvelt növénye. Túl lágy vízben, vagy hirtelen vízminőség változás hatására gyakran szétmállik, bár a Cryptocoryne-ok közül még ez az egyik legellenállóbb faj. Levelei egyenesek, hosszúak, sötétzöld színűek és felületük hólyagos, amiről magyar nevét is kapta. Virága krémszínű, amelyen vörös és lilás színek keverednek és akár akváriumban is virágzik. A frissen beültetett növényeknek kell néhány hónap, mire hozzászoknak az új környezetükhöz, de utána gyorsan nőnek. Oldalhajtásokról könnyen tovább szaporítható.
24.Beckett vízikelyhe
Tudományos név: Cryptocoryne beckettii
Magyar neve: Beckett vízikelyhe
Család: Araceae (kontyvirágfélék)
Csoport: vízinövények
Szinonimák: Cryptocoryne bekitti; C. wijnbergii
Maximális magasság: 30 cm
Származás: Ázsia; Srí Lanka
Természetes élőhely: Mocsarak
Elhelyezés az akváriumban: Elöl vagy egy kicsit hátrább, a második vonalban, attól függően, hogy milyen magas az akvárium.
Az ültetés sűrűsége: 15 cm2/4-5 tő
Világítás: Közepes
Hőmérséklet: 24-28°C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 3-14 NK°
Megjegyzés: A növény töve körül kokárda formában elhelyezkedő leveleinek szára vöröses színű. A szintén az Araceae családba tartozó Anubias fajokkal ellentétben, ennek rizómáját és gyökerét rendesen be kell temetni a talajba. A Crptocoryne beckettii, mint a Cryptocoryne-ok többsége, mocsári növény, és könnyen alkalmazkodik a különböző minőségű vizekhez, de ha szép növényt akarunk, rendszeresen tápsózni kell a talajt, és gyakran kell cserélni a vizet. Apró hajtásairól - melyek bokrossá teszik - lehet szaporítani. Szaporításkor ezeket szedjük szét, és 4-5 apró hajtást egy-egy kis csoportban, egymástól 10 cm-re ültessünk. Amikor kicsit megnőnek, egyenletes zöld szőnyeget alkotnak.
25.Blass vízikelyhe
Tudományos név : Cryptocoryne blassii
Magyar név: Blass vízikelyhe
Család: Araceae (kontyvirágfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 35-45cm
Származás: Ázsia; Nyugat Malajziától - Dél Thaiföldig, Borneó
Természetes élőhely: Mocsarak
Elhelyezés az akváriumban: Hátul az akváriumban
Világítás: Közepes
Hőmérséklet: 22-28°C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 5-11NK°
Megjegyzés: Az egyik legmutatósabb vízikehelyfélénk, melyet sokan nagyságának következtében a Griffithiivel tévesztenek össze. Az előbbi világoszöld levelével ellentétesen, a Blassii levele szinte rozsdaszínű, és fonákja élénk lilásbordó. A legnagyobb levelű vízikelyhek egyike. A 30-50 cm-es levélnyélen a 15 cm hosszú és 6-7 cm szélességűre is megnövő, szinte tenyérnyi levelek igen szépen rajzolt sötét, majd. nem fekete erezetűek. Természetesen megfelelően magas akváriumot igényel, aránylag lágy és enyhén savanyú vízzel. Ha megerősödött és jól érzi magát, gyökérindával szaporodik. Az ilyen nagyságú levelek sok tápanyagot igényelnek. Ajánlatos megfelelő tápsó adagolása, gyökérágy készítése. A fiatal hajtásokat csak teljes gyökeresedés után távolítsuk el. Gombás betegségekre, sóra a többi vízikehelyhez hasonlóan érzékeny.
26.Kis vizicsillag"Downoi"
Tudományos név : Pogostemon helferi
Magyar név: Kis vizicsillag"Downoi"
Család: Lamiaceae
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 2-10 cm
Szélesség: 5-10 cm
Származás: Ázsia
Természetes élőhely: Mocsarak
Elhelyezés az akváriumban: Kozepen es elol
Ültetés: Talajba
Tápanyagfelvétel: Gyökéren és levélen
Metszése: Levélpár között, a szárat vágjuk el
Kezelhetőség:Könnyű
Világítás: kozepes-erős
Hőmérséklet: 20-30°C
pH: 6,0-7,5
Keménység: 5.5-15NK°
Megjegyzés: Közkedvelt előtéri növény, mely egyediségét, különlegességét, más növénnyel nem összetéveszthető, cikcakkos leveleinek köszönheti. Bár nem tartozik a nehezen tartható növények közé, de tapasztalat alapján, erős megvilágításban lesz csak igazán szép.
A fényigénye low-tech körülmények között magasnak mondható, 0,5 watt per liter közelében érdemes csak belefogni a tartásába. Kevés fény hatására felnyurgul, növekedése stagnál, nem lesz dekoratív.
Növekedési sebessége közepes, optimális feltételek között.
A kemény városi csapvíz teljesen megfelel neki, egyes tapasztalatok szerint lágy vízben nem teljesít úgy, mint keményebb vízben.
Igényli és meghálálja a táptalajt, azok közül is a komplex típusúakat, tehát amik nitrátot és foszfátot is tartalmaznak.
Tápanyagigényes növény, igen hamar jelzi tapasztalataim szerint a vashiányt, halványodó újonnan hozott levelekkel. A tápanyagokan levélen és gyökéren is felveszi, jobb mindkét felől tápozni ezt a növényt.
Előtéri növény, mivel nem nő gyorsan, vágással könnyedén alacsony tartható, nagyobb akváriumokban gyepszerű hatás is elérhető a segítségével. Ültetése tehát a talajba történjen, az elő-, és esetleg a középtér régiójába.
Szaporítása elsősorban a szár felső részének a levágásával, majd elültetésével történhet. Metszése során tilos a leveleit megrövidíteni, csak is a szárat vágjuk el.
Van egy időigényesebb, de produktívabb szaporításai módja is, mivel a levelek, ha a végükön található egy kevés száranyag, képesek a kigyökerezésre. Ezt a folyamatot segíthetjük gyökereztető hormon hozzáadásával is. A folyamat általában 1-2 hetet vesz igénybe.
Tökéletesen kezelhető növény, metszése egyszerű, növekedése közepes, a lehullott és valahol megtapadt kóbor leveleik is igen lassan gyökereznek ki.
27.Szőrös vízikehely
Tudományos név : Cryptocoryne ciliata (Schott; 1857)
Szinonímák: Ambrosina ciliaris, Ambrosina ciliata, Arum ciliatum, Cryptocoryne alata, Cryptocoryne elata
Magyar név: Szőrös vízikehely
Család: Araceae (kontyvirágfélék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 50 cm
Származás: Ázsia; nagy területen elterjedt, Indiától Új-Guineáig.
Természetes élőhely: Édesvízi mocsarakban vagy brakkvízi árapály zónában, az iszapos talajban.
Elhelyezés az akváriumban: Magas akváriumban lehet középen, egyébként inkább hátul.
Az ültetés sűrűsége: 40 cm2/1 tő
Világítás: Erős
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 6-8
Keménység: 5-20 NK°
Megjegyzés: Nagy elterjedési területe miatt sokféle variánsa létezik, amelyek a levél szélességében és hosszában is különbözhetnek. Alapvetően a levelek formája lándzsaszerű, világoszöld, viaszos tapintású, 15-25 cm hosszú, és 3-5 cm széles, a szélük kissé hullámos. Nagyra növő, de lassú növekedésű Cryptocoryne, célszerű magas akváriumba ültetni. Évente legtöbbször 4-8 új levelet hoz. Víz alatti (submers) formában maximum 50 cm magasra nő, de víz felett (emers) elérheti a 90 cm magasságot is. Kiválóan alkalmas édesvízi és brakkvízi medencékbe, sőt ültethetjük paludáriumokba is. A növénynek tápanyagban gazdag talajra és erős megvilágításra van szüksége. Hasonlóan más Cryptocoryne fajokhoz stabil vízparaméterekre és fényviszonyokra van szüksége, a túl lágy vízben, vagy hirtelen vízminőség változás hatására gyakran szétmállik. Általában legalább 30 nap kell, mire a növény hozzászokik új környezetéhez, ezalatt nagyon érzékeny a vízminőség változásokra. Szaporítani a rizómából leágazó hajtásokkal lehetséges, amelyek kb. 10 centiméterenként hajtanak ki. Sokkal könnyebben, és gyorsabban szaporítható a vízfelszín felett (emers).
28.Hamis fodroslevelű vízikehely
Tudományos név : Cryptocoryne crispatula var. balansae
Magyar neve: Hamis fodroslevelű vízikehely
Szinonimák: Cryptocoryne balansae; C. longispatha; C. kwangsiensis
Család: Araceae (kontyvirágfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 60-70 cm
Származás: Ázsia; Thaiföld, Vietnam
Természetes élőhely: Mocsár
Elhelyezés az akváriumban: Hátul, oldalt, vagy csoportosan, attól függően, hogy mekkora az akvárium.
Az ültetés sűrűsége: 15 cm2/1-2 tő
Világítás: Közepesen gyenge
Hőmérséklet: 20-28°C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 3-12 NK°
Megjegyzés: Ennek a Cryptocoryne fajnak hosszú, mintás levelei vannak, és igen könnyű akváriumban tartani. Tápanyagban gazdag talajon, közepesen kemény vízben szépen fejlődik, és még a legjobb feltételek mellett is igen lassan nő. Ezért is tartják szívesen az akvaristák, de ehhez járul még a növény szépsége is: hoszszú, szalagszerű levelei kecsesen hullámzanak a szűrő által keltett vízáramlásokban (vigyázzunk, ne legyen túlságosan erős az áramoltatás!). Nagyméretű akváriumban nagyobb hatást érünk el vele, ha csoportosan ültetjük. Szaporítása lassú, mert a Cryptocoryne crispatula kevés indát vagy hajtást növeszt.
29.Wendt-vízikehely
Tudományos név: Cryptocoryne wendtii
Magyar név: Wendt-vízikehely
Család: Araceae (kontyvirágfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 40 cm
Származás: Ázsia; Thaiföld, Srí Lanka
Természetes élőhely: Mocsár
Elhelyezés az akváriumban: Első vagy második vonalban
Az ültetés sűrűsége: 15 cm2/5-6 tő
Világítás: Közepes
Hőmérséklet: 24-28°C
pH: 6,5-7,3
Keménység: 4-14 NK°
Megjegyzés: A Cryptocoryne wendtii lándzsa alakú levelei kokárda formában helyezkednek el a tő körül, a színük a zöldtől a barnásig változatos árnyalatokban pompázik. Ezt a növényt az akvaristák körében kitűnő alkalmazkodóképességéért szeretik: nehéz és változó feltételek között is jól fejlődik, ezért kezdőknek kiváltképpen ajánlott. Különösebb kezelés és gondozás nélkül, szinte magától nő (de azért jobb betartani a vízminőség fent leírt paramétereit). Nagyon szapora, sok indát, hajtást növeszt, melyek hamar önálló növénnyé fejlődnek. Ezeket a kis növényeket ki lehet emelni, és máshol is el lehet ültetni.
30.Kislevelű vízikehely
Tudományos név : Cryptocoryne x willisii (Reitz; 1908)
Szinonímák: -
Magyar név: Kislevelű vízikehely
Család: Araceae (kontyvirágfélék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 5-15 cm
Származás: Ázsia; Sri Lanka középső részein.
Természetes élőhely: Mocsári növény, folyópartokon és sekély vizekben él.
Elhelyezés az akváriumban: Előtér
Az ültetés sűrűsége: 15 cm2/1-2 tő
Világítás: Erős
Hőmérséklet: 20-28 °C
pH: 6-7,4
Keménység: 4-12 NK°
Megjegyzés: A Kislevelű vízikehely nagyon sokáig Cryptocoryne nevillii néven volt ismert, de 1976-ban Niels Jacobsen tanulmányában kiderítette, hogy valójában egy természetes hibrid növényről van szó. Valószínűleg a Cryptocoryne parva és a Cryptocoryne walkeri, vagy a Cryptocoryne beckettii keresztezéséből alakult ki (ezért szerepel a latin nevében az „x”). Az igazi Cryptocoryne nevilliit valójában sosem használták akváriumban. A levelei mindkét oldalon ragyogó zöldek, lándzsa alakúak, és 1,5-12 cm hosszúak, és 0,6-2,5 cm szélesek. Lassú növekedésű növény, de idővel sűrű bokorcsoportot alkot. Viszonylag könnyen tartható, igénytelen növény, amelynek erős fényre és tiszta vízre van szüksége. Apró szemcséjű talajba ültessük, és ha lehet, egy ideig ne bolygassuk, ameddig megerősödik, és apró indák segítségével szétterjeszkedik. Víz felett (emers) elérheti a 25 cm-t is, de víz alatt (submers) kisebb, csak 5-15 cm nagyságú. Szaporítani legegyszerűbben tőosztással lehet. A leválasztott kis növényeket úsztassuk néhány hétig az akváriumban, és csak utána ültessük el, amikor már gyökeret eresztettek.
31.Tűlevelű tavihínár
Tudományos név: Didiplis diandra
Szinonima: Peplis diandra
Magyar név: Tűlevelű tavihínár
Család: Lythraceae
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 40 cm
Származás: Észak-Amerika; Egyesült Államok
Természetes élőhely: Álló, pangó vizek
Elhelyezés az akváriumban: Első vagy második vonalban, laza csoportokban
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/5-6 tő
Világítás: Közepesen erős
Hőmérséklet: 20-23°C
pH: 6-7
Keménység: 3-12 NK°
Megjegyzés: E világoszöld növénynek a fenyők tűleveleihez hasonlók a levelei. Ha a Didiplis diandra teljesen a víz alá merül, akkor a talajon kúszik, de fel is emelkedhet, egészen a vízfelszín fölé. A levélcsúcs a fény felé törekszik és piros színben játszik. Észak-Amerikából származik, mérsékelt égövi növény, de jól alkalmazkodik a trópusi akváriumokhoz is. Mivel gyorsan növekszik és számos elágazása van, vigyázzunk, ne ültessük a töveket túl közel egymáshoz. Egyébként nem igényes, mégsem árt időnkét növénytápsókat juttatni a talajába. Ha szaporítani akarjuk, 10 cm-es dugványokat vágjunk, és laza csoportban ültessük el őket.
32.Amazonasi kardfű
Tudományos név: Echinodorus bleheri (Rataj; 1970)
Szinonímák: Echinodorus paniculatus, Echinodorus pangeri
Magyar név: Amazonasi kardfű
Család: Alismataceae (hídőrfélék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 50 cm
Származás: Dél-Amerika
Természetes élőhely: Mocsarak
Elhelyezés az akváriumban: Középen és hátul
Az ültetés sűrűsége: 40 cm2/1 tő
Világítás: Közepes-intenzív
Hőmérséklet: 20-30 °C
pH: 5,5-9
Keménység: 4-20 NK°
Megjegyzés: Az Echinodorus bleheri a leggyakrabban tartott amazonasi kardfűféle, nagyon hasonlít az Echinodorus amazonicus-hoz, de levelei szélesebbek és lehetnek egyenesek is. Ültethetjük magányosan is kisebb akváriumba, vagy nagyobb akváriumba csoportosan. Kezdők számára is ajánlott, mert könnyű tartani, nem túl fényigényes növény és viszonylag gyorsan nő. Egy növénynek lehet akár 30 levele is, amelyek 30-50 cm hosszúak, és 4-8 cm szélesek. Az egészséges növény levelei erősek, ellenállóak és közepesen zöld, vagy sötétzöld színűek. Az Amazonasi kardfüvet lehet víz alatt és víz fölött is tartani, az utóbbi esetben a növény csak kisebbre nő meg, és levelei szélesebbek lesznek. Ha nem akarjuk, hogy levelei a vízfelszín fölé nőjenek, akkor rendszeresen nyírni kell a növényt. Nagy mennyiségű vasat képes megkötni, ezért célszerű vastartalmú szerekkel tápozni (gyökér és folyékony tápok is). Ha nem megfelelő a talaj vastartalma, akkor levelei megsárgulnak. Szaporítani az anyanövényből kihajtó, indákon növekvő kis növények elültetésével lehet, amikor már elég nagyok és a gyökérzetük is kifejlődött.
33.Szívlevelű kardfű
Tudományos név: Echinodorus cordifolius
Magyar név: Szívlevelű kardfű, Észak-amerikai széleslevelű kardfű
Szinonimák: Alisma cordifolia; Sagittaria radicans; E. radicans; E.ovalis; E. fluitans
Család: Alismataceae (hídőrfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 1,20 m
Származás: Észak-Amerika; az Egyesült Államok déli, délkeleti része, Mexikó
Természetes élőhely: Mocsarak
Elhelyezés az akváriumban: Magányosan
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/1 tő
Világítás: Intenzív
Hőmérséklet: 18-25°C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 3-14 NK°
Megjegyzés: Ennek a növénynek világoszöld, szív alakú levelei kis szárakon nőnek. Termőszárain apró fehér virágai nőnek, melyek a vízfelszín fölé törekednek, ezért ajánlatos nyitott akváriumban tartani. Előfordul, hogy ez a virágos szár visszahajlik a talajra, és új hajtás (fatytyúhajtás) keletkezik belöle. Ez a szaporítási mód nagyon eredményes az Echinodorus cordifolius esetében. Terjedelme miatt központi helyet igényel a nagy akváriumokban is. Ha nem nyessük vissza rendszeresen, hosszúra nőtt levelei teljesen beborítják a víz felszínét. A nyesés egyébként is erősíti a növény tövét.
34.Grisebach-kardfű
Tudományos név: Echinodorus grisebachii
Szinonimák: Echinodorus intermedius; E. amazonicus; E. bleheri
Magyar név: Grisebach-kardfű
Család: Alismataceae (hídőrfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 50 cm
Származás: Dél- és Közép-Amerika; Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Kuba
Természetes élőhely: Lassú folyású vizek
Elhelyezés az akváriumban: Nagy medencében hátul, magányosan vagy csoportosan
Az ültetés sűrűsége: 30 cm2/1 tő
Világítás: Közepes intenzitású
Hőmérséklet: 22-28°C
pH: 6-7,3
Keménység: 3-11,2 NK°
Megjegyzés: Az Echinodorus grisebachiinak enyhén meghajló, lándzsa alakú levelei vannak, s ezek kokárda alakban rendeződnek el a tő körül. A regionális akváriumok dekorációjának nélkülözhetetlen eleme, mert elég erőteljes, és könnyen alkalmazkodik az akváriumi életkörülményekhez. Nagyon fontos, hogy a tápanyagaiban megfelelő mennyiségű vasat is kapjon, különben elkorcsosul. Ha szén-dioxid (CO2)-szórással és rendszeres vízcserével is javítjuk az életkörülményeit, hamarosan látványosan növekedni kezd. Ha szaporítani akarjuk, válasszuk le az anyanövény virágot hozó ágairól a fattyúhajtásokat.
35.Osiris kardfüve
Tudományos név: Echinodorus osiris (Rataj; 1970)
Szinonímák: Echinodorus osiris rubra, Echinodorus peruensis var. rubra, Echinodorus aureobrunata
Magyar név: Osiris kardfüve
Család: Alismataceae (hídőrfélék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 40-50 cm
Származás: Dél-Amerika; Brazília déli része
Természetes élőhely: Mocsári növény, a folyók által ideiglenesen elárasztott területeken, és lassú folyású folyók part menti részeken él.
Elhelyezés az akváriumban: Középen és a háttérben
Az ültetés sűrűsége: 40 cm2/1 tő
Világítás: Erős
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 6,5-7,8
Keménység: 1-15 NK°
Megjegyzés: Karl Rataj több vízinövény besorolását is felülvizsgálta, így kapta ez a kardfű az Echinodorus osiris tudományos nevet, más forrásokban Echinodorus uruguayensis néven hivatkoznak rá. Levelei vörösesbarna színűek, ha erős megvilágítás alatt növekednek, így egy nagyon dekoratív, és népszerű akváriumi vízinövény. A fiatal, középső levélhajtások vöröses színűek, később ezek bezöldülnek, ahogy a növény növekszik. A levél erezete jól látszik, valamint a levél szélei kissé fodrosak, ami érdekessé teszi megjelenését. Lágyabb és keményebb vízben is probléma nélkül tarthatjuk. A tápanyagban gazdag talajban sokkal erősebb a növekedése, és vashiányos környezetben a levelei elhalványodnak, és átlátszóak lesznek. Viszonylag nagyra növő vízinövény, ezért 75 literesnél kisebb akváriumba nem célszerű telepíteni. A növényevő halak általában nem bántják. Mint több más Echinodorus, ez a növény is mocsaras élőhelyeken él a természetben, ahol víz alatt és víz felett is fejlődik. A víz alatti levelek mérete, formája, és mintázata is más, mint a víz feletti leveleké. A kereskedésekben kapható növényeket sokszor víz felett tartják, ezért leveleik oválisak, és vörösesbarnák, míg a víz alatti növények levelei lándzsaszerűek és hosszúkásak.
Szaporítása rizóma osztással is lehetséges, vagy a mellékhajtások leválasztásával. A növény 70-80 cm hosszú virágszárat növeszt, ezen jelennek meg az új növénykezdemény levelei. Hagyjuk, hogy a kis növényeknek megerősödjön a gyökérzete, mielőtt egy éles ollóval leválasztjuk őket az anyanövényről. Víz alatt a levelek 20-30 cm hosszúak, és 5-7 cm szélesek lesznek. Hidegebb vízben a növény levelei vörösebbek lesznek.
36.Schuleter-kardfű
Tudományos név: Echinodorus schlueteri
Szinonimák: Echinodorus intermedius; E. amazonicus; E. bleheri
Magyar név: Schuleter-kardfű
Család: Alismataceae (hídőrfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 30 cm (néhány változat ennél alacsonyabb)
Származás: Dél-Amerika
Természetes élőhely: Lassú folyású vizek
Elhelyezés az akváriumban: Első és második vonalban
Az ültetés sűrűsége: 30 cm2/1 tő
Világítás: Intenzív
Hőmérséklet: 22-28°C
pH: 6-8
Keménység: közömbös
Megjegyzés: E szép növény ovális levelei kis szárakon, a tő körül kokárda formába rendeződnek, és lágyan himbálóznak a vízben. Van egy E. „leopard" nevű változata is, melynek a levelei kisebbek, és tele vannak barnásvörös foltokkal. Minél erősebb a fény, annál élénkebbek a foltok. A „leopard" változat csak szigorú feltételek mellett fejlődik szép növénnyé, ugyanis érzékeny a fény minőségére, a széndioxid-tartalomra, s nem utolsósorban tápanyagokban gazdag talajt igényel. Ezzel szemben más Echinodorusok, így a schlueteri is, könnyen alkalmazkodnak a különböző minőségű vizekhez. Az Echinodorus schlueteri virágot is hoz, és kis indákat növeszt a szárain. Ha már a növény gyökeret eresztett s elég erős, szaporíthatjuk: csak le kell törni a virágos szárról a kis indákat, és máris el lehet ültetni őket.
37.Finom levelű amazonasi kardfű
Tudományos név: Echinodorus tenellus
Magyar név: Finom levelű amazonasi kardfű
Család: Alismataceae (hídőrfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 15 cm (néhány változat ennél alacsonyabb)
Származás: Az amerikai kontinens
Természetes élőhely: Álló, pangó vizek
Elhelyezés az akváriumban: Elöl, csoportosan, hogy szép zöld szőnyeget alkosson
Az ültetés sűrűsége: 10 cm2/6-7 tő
Hőmérséklet: 18-28°C
pH: 6-8
Keménység: 3-6 NK°
Megjegyzés: Az Echinodorusok között ez a növény a legkisebb faj (E. amazonesnak is nevezik). Rövid, keskeny, lándzsa alakú levelei vannak, és nagyon hasonlít a Sagittáriákra. Ha elég fényt és tápanyagot kap, hamarosan puha, zöld takarót képez az akvárium alján. Gyakran kell ritkítani, különben túlságosan besűrűsödik. Amikor elültetjük, két tő között mindig hagyjunk néhány cm üres teret, és lehetőleg finom homokba ültessük, különben tönkremennek a gyökerei. Szaporítása könnyű, mert sok apró hajtást növeszt, s ezekből - ha elültetjük -új növény jöhet létre.
38.Vaskosszárú vízijácint
Tudományos név : Eichhornia crassipes
Szinonímák: Vaskosszárú vízijácint
Magyar név: Lila vízijácint
Család: Pontederiaceae
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 50 cm
Származás: Dél-Amerika, Brazília
Természetes élőhely: Eredetileg az Amazonas, de manapság a trópusi tájakon elterjedt vízinövény
Elhelyezés az akváriumban: A vízfelszínen úszik
Világítás: Intenzív
Hőmérséklet: 20-33°C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 1-12,5NK°
Megjegyzés: Rendkívül sok fényt igényel, különben levelei megsárgulnak, megnyúlnak. Megfelelő fényviszonyok között 15 cm átmérőjű, szív alakú leveleket nevel. Levélszára erősen megduzzadt, levegővel telt, és ez úszva tartja a növényt. Szárhajtásaival gyorsan szaporodik és meleg, páradús nyarakon hazánkban is virágzik, a kis kerti tavakban szinte szőnyeget alkot. Virágzata igen szép, nagyalakú, világoskék füzérekből áll. Akváriumban tartva nem takarhatjuk le, mert levele igen gyorsan rothadásnak indul.
39.Fonalas csetkáka
Tudományos név : Eleocharis acicularis (Roem & Schult; 1817)
Szinonímák: Heleocharis acicularis, Scirpus acicularis, Scirpus chaeta, Scirpus exigua, Scirpus radicans, Eleocharis radicans, Eleogiton exigua, Limnochloa acicularis
Magyar név: Fonalas csetkáka
Család: Cyperaceae (Sásfélék)
Csoport: Vízinövények
Maximális magasság: 20 cm, de akváriumban gyakran kisebbre nő csak.
Származás: Világszerte
Természetes élőhely: Folyók, patakok, és mocsaras területek part menti részein, jellemzően a közepes tápértékű, alacsony mésztartalmú talajban. Ázsiában gyakran a rizsföldeken is megtalálható.
Elhelyezés az akváriumban: Középen és az előtérben
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/1 tő
Világítás: Erős
Hőmérséklet: 15-25 °C
pH: 5-8
Keménység: 9-13 NK°
Megjegyzés: Fűszerű növény, amelynek levelei, megfelelő tápozás mellett zöld színűek. A növény magassága a fényviszonyoktól is függ, az erősebb megvilágítás hatására a növény alacsonyabb marad. A Fonalas csetkáka alkalmas egybefüggő szőnyegtakaró kialakításához az akvárium előterében. Sok kis indát növeszt, és hamarosan egybefüggő takarót alkot. Ha a talajba kevés agyagot is keverünk, és szén-dioxidot is adagolunk a vízbe, akkor sokkal erőteljesebben nő. Szaporítani az indákon növő fiatal növények átültetésével lehet. Sok akvarista szaporító medencékben használja, de kerti tavak sekély, part menti régióiban is használható. Az ilyen tavakban júniustól októberig virágzik is, az apró, 5 mm átmérőjű virágok a szár végén nőnek.
40.Argentin átokhínár
Tudományos név : Elodea densa
Szinonimák: Anacharis densa; Philotria densa; Egeria densa
Magyar név: Argentin átokhínár
Család: Hydrocharitaceae (békatutajfélék)
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 80 cm
Származás: Kozmopolita, azaz a világ minden táján előfordul
Természetes élőhely: Vízfolyások, álló, pangó vizek.
Elhelyezés az akváriumban: Hátul
Az ültetés sűrűsége: 20 cm2/5-6 tő
Világítás: Intenzív
Hőmérséklet: 10-22°C
pH: 6,5-8
Keménység: 8-20 NK°
Megjegyzés: Áttetsző, világoszöld színű növény, melynek a levelei spirálisan állnak a száron. Kis, fehér virágai a víz felszínén nyílnak ki. Kezdők számára ez a növény dupla öröm: először is nagyon gyorsan nő, másodszor nem kell sokat foglalkozni vele. Ráadásul segít az algák elleni küzdelmünkben, ugyanis olyan anyagot termel, amely fékezi az algák szaporodását. Nem ártalmas növény akváriumban, csak erőteljes burjánzása miatt kapta az átokhínár nevet. Erős megvilágítás alatt sok oxigént termel, de vigyázni kell a beállítással, mert túl meleg vízben hamar tönkremegy. Az enyhén kemény és lúgos vizet kedveli, s tápdús talajban gyönyörűen fejlődik. Szaporítása dugványozással történik, legalább 20 cm-es legyen az a hajtás, amit ebből a célból a növényről levágunk.
41.Forrásmoha
Tudományos név : Fontinalis antipyretica
Magyar név: Forrásmoha
Család: Fontinalaceae
Csoport: vízinövények
Maximális magasság: 8-12 cm
Származás: Európa, Ázsia, Észak-Amerika, Észak-Afrika
Természetes élőhely: Lassú folyású patakok.
Elhelyezés az akváriumban: Minden víz alatti tereptárgyon vagy a vízfelszínen úszva, lebegve.
Világítás: Gyenge
Hőmérséklet: 5-22°C
pH: 6-7
Keménység: 5-15NK°
Megjegyzés: Rendszertanilag a forrásmohák (Fontinalaceae) családjába tartozik. Mint neve is jelzi, főleg a hideg vizű források közelében, valamint lassú folyású patakokban fordul elő. Egész Európában, így hazánkban is őshonos. Magunk is begyűjthetjük pl. a Bakony, a Börzsöny vagy a Mátra tiszta vizű patakjaiban. Különösen az árnyékos, alacsony hőmérsékletű 5- 15 °C-os vizekben érzi jól magát. Néha laza, máskor kissé
tömött állományai csomókban találhatók. Aránylag kis növésű és rendszerint 8-12 cm-es hosszúságot ér el. A növényke szárán több tucat, haragoszöld apró levélke van egymás fölött. Elsősorban hideg vizű akváriumokba való telepítését javasoljuk, olyanokba, ahol a víz hőmérséklete még nyáron sem emelkedik 20 °C fölé. Buján szaporodó állományának szétválasztása révén újabb telepek, állományok létesíthetők. Egyes tenyésztők a halak szaporításakor nagy hasznát veszik, mert a szanaszét hullajtott ikraszemek éppen beférnek a parányi, mindössze 2 mm hosszú levélkék alkotta tasakba. ott biztonságban lehetnek, mert az ikrafaló állatok nem találják meg őket. A forrásmoha egy kisebb kőre vagy vízzel megszívott fadarabra telepítve, különösen jól mutat az akváriumban.
Kattints a következő oldalra: