Törpe tarisznyarák
Tudományos név: Perisesarma bidens (De Haan; 1835)
Szinonímák: Grapsus bidens, Sesarma bidens, Chiromantes bidens
Magyar név: Törpe tarisznyarák
Csoport: Gerinctelenek
Származás: Délkelet-Ázsia; Hong-Kong, Thaiföld, Szingapúr
Testhossz: 5 cm
Természetes élőhely: A part menti mangrove erdőkben, és az iszapos partszakaszokon él.
Viselkedés: A hímek területvédők, és gyakran harcolnak egymással. Más rákokkal is tarthatjuk, de ha túl kicsi akváriumban vannak, akkor kisebb-nagyobb harcok itt is előfordulhatnak. Célszerű külön a számukra berendezett akváriumban tartani őket. A kisebb, vagy lassabb halakra is veszélyt jelenthetnek.
Táplálkozás: Mindenevő; etetésük problémamentes, a természetben dögevők, akváriumban növényi alapú tápokat valamint élő, és száraz eleséget egyaránt elfogadnak.
Szaporítás: Akváriumban ritka
Medence: Minimum 40 literes
Halnépesség: 40 literre 1 hím, és 3-4 nőstény
Dekoráció: Akváriumukat úgy rendezzük be, hogy legyen benne szárazföld is, ahová ki tudnak mászni, ami lehet egy vízből kiálló gyökér, vagy kőrakás is. Aljzatnak homokot használjunk, ahová be is tudják ásni magukat. Az akváriumi növényeket megeszik. Medencéjüket fedni kell, mert jó mászók, és kiváló szabaduló művészek.
Hőmérséklet: 24-27 °C
pH: 7,5-8,5
Keménység: 8-12 NK°
***********************************************
A német keménységi fok NK° értékek,vagyis 1 liter víz mennyi kalcium-oxidot (CaO) tartalmaz.
A német keménységi fok (nk) a CaO mg/liter egy tizede !
Nagyon lágy: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
Lágy: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)
Közepesen kemény: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)
Kemény: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)
Nagyon kemény: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)
**********************************************
Várható életkor: 2-3 év
Megjegyzés:A Törpe tarisznyarák hímjeinek teste fakó vörös, amelyen barna mintázat található, viszont ollói ragyogó vörös színűek. Páncélja lapos, szeme kiálló, és két ollója egyforma nagyságú. A nőstények ollói sötétebbek, és inkább barnásak. Mindkét nem ollóinak hegye sárgás színű. A lábain, és ollóin apró szőrök találhatóak, amelyekkel a homokot tudja „megízlelni”, és sok időt tölt a talaj áttúrásával, miközben élelmet keres. Ollóik segítségével szűk lyukakat ásnak a kövek, vagy gyökerek alá, ahová veszély esetén villámgyorsan el tudnak rejtőzni. Vedléskor is ezekbe a rejtekhelyekbe húzódnak vissza, és ilyenkor nem szabad őket zavarni. Mivel könnyen felmásznak mindenhová, ezért akváriumukat érdemes lefedni, mert könnyen felfedezőútra indulhatnak az akváriumon kívül is. Figyeljünk az akváriumba lógó vezetékekre, és csövekre is, mert azokra is felmásznak. Nagyon érzékenyek a rézre, ami sok halbetegség elleni szerben, és csigaölő vegyszerben is megtalálható, ezért ezekkel óvatosan bánjunk, ha rákok is vannak az akváriumban. Habár édesvízben is megélnek, azért érdemes brakkvízben tartani őket, mert eredeti élőhelyükön is ilyen körülmények vannak. Többnyire éjszaka aktívak.
A hímek nagyobbak, és színesebbek, mint a nőstények, valamint az ollóik is élénkebb színűek. Akváriumi körülmények között nagyon nehéz megoldani a szaporítását, mert a kikelő petékből először lárva lesz, és csak utána alakulnak át, ezért a legtöbb rák, amit a kereskedésekben árulnak vadonfogott. A nőstény Törpe tarisznyarák a széles farka alatt hordja a petéket kb. 3 hétig. Ezek kezdetben vörös színűek, aztán szépen lassan változtatják színüket, és amikor a kelés már közeledik, akkor szürkés lesz a színük. Ekkor kell a nőstényt egy külön akváriumba helyezni, amely hasonló paraméterekkel rendelkezik, mint a tartóakvárium. Addig tartsuk itt a nőstényt, ameddig az összes pete kikel. Frissen kelt sórákot adhatunk a lárváknak 3-5 alkalommal naponta. Ebben az időszakban a lárvák kb. 3 naponta vedlenek, és sok el is pusztulhat ilyenkor. Ahogy telnek a hetek, a megmaradt lárvák egyre jobban hasonlítanak a felnőtt rákokra, sokkal kevesebbet úsznak a vízoszlopban, inkább a talajon másznak. Ekkor már csak 7-10 naponta vedlenek, és innentől etethetjük őket rákok számára készünk tápokkal is. Néhány hónap múlva elérik az 1 cm-es méretet, amikor már a nemek közötti különbségek is kezdenek látszódni.