Díszes pekolcia
Tudományos név: Dekeyseria brachyura (Kner; 1854)
Szinonímák: Ancistrus brachyurus, Peckoltia brachyura, Zonancistrus brachyurus, Peckoltia pulcher
Magyar név: Díszes pekolcia, L-168 harcsa
Csoport: Harcsák
Származás: Dél-Amerika, Brazília
Testhossz: 14 cm
Természetes élőhely: A Rio Negro gyorsabb mozgású vizében, ahol a lehullott levelektől és szerves hulladékoktól gyakran teaszínű a víz.
Viselkedés: Békés, társas akváriumba való harcsa, közepes testű halakkal társíthatjuk.
Táplálkozás: Alapvetően növényevő, de megeszi a kisebb élő és fagyasztott eleségeket is. Biztosítani kell számukra megfelelő alganövekedést.
Szaporítás: Nagyon nehéz
Medence: Minimum 100 literes
Halnépesség: 100 literre 2-3 hal
Dekoráció: Gyökerek, uszadékfák, kisebb-nagyobb kövek. Szereti az oxigéndús vizet és az erősebb vízmozgást.
Hőmérséklet: 25-28 °C
pH: 5,6-7
Keménység: 2-12NK°
***********************************************
A német keménységi fok NK° értékek,vagyis 1 liter víz mennyi kalcium-oxidot (CaO) tartalmaz.
A német keménységi fok (nk) a CaO mg/liter egy tizede !
Nagyon lágy: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
Lágy: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)
Közepesen kemény: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)
Kemény: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)
Nagyon kemény: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)
**********************************************
Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: Sok akvarisztikával foglalkozó könyvben még Peckoltia pulcher néven szerepel. A Díszes pekolciának gyönyörű színezete van, de ez függ a környezetétől is. Sőt ez a harcsa képes megváltoztatni a színezetét majdnem olyan gyorsan, mint a kaméleon. Ha sötétebb színű aljzaton tartjuk, akkor a hal színezete is majdnem fekete lesz, ha viszont világos aljzaton tartózkodik, akkor gyönyörű csíkos mintázatot vesz fel. A díszes pekolciának az éjszakai színezete is más, mint a nappali. Ez is közrejátszott abban, hogy sokszor rosszul azonosították be ezt a harcsát. Általában a testük alapszíne a világos barnától a feketéig változhat, a hasi rész fehér. A díszes pekolcia testén 5-12 sáv húzódik, ezek színe a narancstól a fehérig változhat. Néha ezek a csíkok olyan szélesek, mintha ez lenne a hal alapszíne. Az úszókon is megjelenik ez a mintázat. A nemek megkülönböztetése elég nehéz, de a hímeknek néha sörte szerű kinövések jelennek meg a fejükön.
A szaporítása akváriumban még ritka, de lehetséges. Használjunk lágy enyhén savanyú vizet, és úgy rendezzük be az akváriumot, hogy sok búvóhely, barlang legyen. Ha a víz 50-70%-t lecseréljük hidegebb vízre, akkor az segíthet beindítani az ívást, mert a természetben ez az esős időszak beköszöntését jelzi. Az ikrákat a hím által őrzött barlangba rakják. A hím az ikrák kikeléséig őrzi azokat, úszóival friss vizet legyez rájuk. Az ikrák 7-10 nap múlva kelnek ki, ezután a kishalak táplálék után néznek, amit folyamatosan biztosítani kell számukra. A gyakori kis mennyiségű vízcsere is jótékony hatással van a halak növekedésére, mert nagyon érzékenyek a piszkos vízre.