Akvarisztika ABC

"Az akváriumban az ember nemcsak hínárt és halakat láthat, hanem a víztükörben megpillanthatja sajátmagát is." (Bácsszentiváni Mihailovits György)

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

1.Fekete szellem késhal

Tudományos név : Apteronotus albifrons (Linnaeus; 1766)

Szinonímák: Sternarchus albifrons, S. maximiliani, Gymnotus albifrons, Amerikai fehérhomlokú késhal

Magyar név: Fekete szellem késhal

Csoport: Egyéb halak

Származás: Dél-Amerika
Testhossz: 50 cm
Természetes élőhely: Az Amazonas és a Rio Paraguay folyók gyors folyású, homokos részei.
Viselkedés: Békés, csak egymás közt agresszívak.
Táplálkozás: Etethetőek mindenféle élő eleséggel, vagy marhaszívvel, de a jó minőségű száraz eleséget is elfogadják.
Szaporítás: Akváriumban nem szaporodik.
Medence: Minimum 500 literes
Halnépesség: 500 literre 1 hal
Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett akvárium, sok búvóhely. Gyökerek, vasfák, cserepek. Finom homokos talaj.
Hőmérséklet: 23-28 °C
pH: 6-7
Keménység: 1-15NK°

***********************************************
A német keménységi fok NK° értékek,vagyis 1 liter víz mennyi kalcium-oxidot (CaO) tartalmaz.
A német keménységi fok (nk) a CaO mg/liter egy tizede !
Nagyon lágy: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
Lágy: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)
Közepesen kemény: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)
Kemény: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)
Nagyon kemény: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)
***********************************************

Várható életkor: 8-10 év
Megjegyzés: Testük hosszúkás, oldalról lapított fekete színű, a farokúszójukon két függőleges fehér csík található és a hátukon egy fehér csík fut végig a fejüktől a testük közepéig. A farok alatti és a farokúszó összefügg. E halak csak egymás között harapósak, csipkelődősek, más hasonló méretű halakra teljesen veszélytelenek. Mivel éjjel aktívak, és nem szeretik az erős fényt, ezért az akváriumukban érdemes sok úszónövényt telepíteni, ezzel is nagyobb biztonságérzetet teremtve ezeknek a félénk halaknak. Éjszakai életmódja miatt farktövén található elektromos szerve segítségével teljes sötétségben is képes tájékozódni. A fekete szellem késhalak érzékenyek a különböző gyógyszerekre és a víz minőségére is.

Az ivarok közötti külső különbségek nem vehetők észre. Akváriumban nem tenyésztik.

2.Gnathonemus elephas

Tudományos név: Campylomormyrus elephas (Boulenger; 1898)
Szinonímák: Gnathonemus elephas
Magyar név: Tompaállú elefánthal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Afrika; Kongó medence
Testhossz: 40 cm
Természetes élőhely: Iszapos vizekben.
Viselkedés: Más hasonló halakkal agresszív, de egyébként békés természetű. Kis halakkal ne tartsuk. Külön a számukra berendezett akváriumban célszerű tartani.
Táplálkozás: Ragadozó, kedveli a férgeket, valamint a szúnyoglárvát és más vízi rovarok lárváit.
Szaporítás: Akváriumban nem szaporodik.
Medence: Minimum 200 literes
Halnépesség: 300 literre 1-2 hal
Dekoráció: Gyökerek, nem túl fényigényes növények, kövek, az aljzatnak finom homok. Hagyjunk elég úszóhelyet is számukra. Búvóhelyeket igényel. A világítás ne legyen túl erős, vagy tompítsuk azt vízfelszínen úszó növényekkel. Kedveli az erős áramlást.
Hőmérséklet: 23-28 °C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 5-20NK°

Várható életkor: 6-10 év
Megjegyzés: Teste hosszúkás, oldalról lapított. Szájának alsó fele hosszabb, mint a felső. A hátúszó és a farok alatti úszó szimmetrikusan helyezkedik el, közel a villás farokúszóhoz. Teste barnás-szürkés, melyen világos mintázat található. Folyamatosan gyenge intenzitású elektromos hullámokat gerjeszt, amellyel könnyen tájékozódik és vadászik a zavaros vizekben is. Nevét, különösen megnyúlt alsó ajkának köszönheti. Szürkületi és éjszakai hal.

A farok alatti úszó vége a hímeknél íves, míg a nőstényeknél egyenes. Akváriumban még nem volt sikeres a szaporításuk, és csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre a természetes élőhelyén megfigyelt párzási viselkedéséről. Egyes források szerint ikrái világosbarna színűek és kb. 1 mm átmérőjűek.

3.Törpe vörösszemű gömbhal

Tudományos név: Carinotetraodon irrubesco (Tan; 1999)
Szinonímák: -
Magyar név: Törpe vörösszemű gömbhal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Dél-Szumátra (Banjuasin medence) és Borneó (Sambas folyó).
Testhossz: 4-4,5 cm
Természetes élőhely: A kisebb folyók lassú folyású, part menti szakaszain él, ahol a szárazföldi növényzet benyúlik a vízbe.
Viselkedés: Kevésbé agresszív, mint más törpe gömbhalak ebben a nemzetségben, de a hímek szeretik megvédeni a területüket, ezért inkább külön a számukra berendezett akváriumban tartsuk őket.
Táplálkozás: Ragadozó; csigákat, kagylókat, gilisztákat, és más akváriumi halak számára kapható élő és fagyasztott húsos eleségeket adhatunk neki. Akváriumban megeszi más halak ivadékait, és a kisebb garnélákat is.
Szaporítás: Ritka, de lehetséges.
Medence: Minimum 50 literes
Halnépesség: 75 literre 1 hím és 2-3 nőstény.
Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett medence, elegendő úszótérrel, és gyökerekkel, amelyek búvóhelyet biztosítanak. Előnyösek a vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást, így a halak is sokkal bátrabban viselkednek.
Hőmérséklet: 20-28 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 2-12 NK°

Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: A hímek teste szürkés színű, és halványan márványos mintázatú, míg a hasuk és a fej alatti rész fehér. Egy fakó, széles csík húzódik az oldalukon a szemtől egészen a farok tövéig, valamint egy hasonló, ék alakú csík van a hátukon is. A hasuk közepén egy széles vöröses sáv található, és a hátuk is néha vöröses színű. A farkúszó és a hátúszó vöröses színű, míg a többi úszó többnyire színtelen. A nőstényeknél szintén megtalálható a fakó, széles csík az oldalukon, de ez gyakran megszakad, és további 2-3 hullámos csík is borítja testüket, amelyek közösen egy hálószerű mintázatot formálnak. A hasuk szintén fehér, de barnás mintázatok is találhatóak rajta, és egy sötétebb folt a farok alatti úszó környékén. Az úszóik többnyire színtelenek, csak a hátúszón található néhány halvány csík, és a sárgás színű farkúszón néhány sötétebb sáv. Mindkét nemnél a szemek vörös színűek.

Akváriumi szaporodásukról csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Udvarlás során a hím pózol a nősténynek, és a színezete besötétedik. A nőstény néhány óra udvarlás után a finom szálú növények közé, vagy a tereptárgyakra rakja a több száz ikrát, amelyeket a hím megtermékenyít. Az első ikrák kb. 65 óra múlva kelnek ki, és az ivadékok további 3 nap múlva úsznak el.

4.Thaiföldi gömbhal

Tudományos név: Carinotetraodon lorteti (Tirant; 1885)
Szinonímák: Tetraodon lorteti, Carinotetraodon chlupatyi, Tetraodon somphongsi, Monotreta tiranti
Magyar név: Thaiföldi gömbhal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Ázsia; Thaiföld, Kambodzsa, Malajzia és Indonézia
Testhossz: 6 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású folyók és állóvizek lakója.
Viselkedés: Méretük ellenére nagyon agresszíven viselkednek és területvédőek egymással, valamint más halakkal szemben. Legjobb külön a számukra berendezett akváriumban tartani őket.
Táplálkozás: Ragadozó; csigákat, kagylókat, gilisztákat, és más akváriumi halak számára kapható élő és fagyasztott eleségeket adhatunk neki. A száraz tápokat legtöbbször nem eszik meg. Rendszeresen adjunk nekik csigát, aminek a héjával koptatni tudják folyamatosan növő fogaikat.
Szaporítás: Elég nehéz
Medence: Minimum 40 literes
Halnépesség: 60 literre 1 pár
Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett medence, elegendő úszótérrel, és gyökerekkel, amelyek búvóhelyet biztosítanak. A puha levelű növényeket lerághatják. Előnyösek a vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást, és a halak is sokkal aktívabbak lesznek.
Hőmérséklet: 24-28 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 3-10 NK°

Várható életkor: 5-8 év

Megjegyzés: A Thaiföldi gömbhal kizárólag édesvízben él, ezért vizüket egyáltalán nem kell sózni. A hímek testének felső része barna, míg a hasi rész világosabb, krémszínű. A szermű ragyogó vörös színű. A két szem között, a fejen keresztül két sárga csík fut, valamint további sárga csíkok futnak átlósan a mellúszótól fölfelé, a hátúszó irányába. A farok zöldeskék, amelynek széle fehér színű. A farok alatti úszó, és a hátúszó vöröses árnyalatú. A nőstények kisebbek, és testük felső része barna színű, márványos mintázattal, míg a has egységesen krémszínű. Érdekesség, hogy képesek megváltoztatni színezetüket hangulatuktól, vagy a környezetüktől függően.

Mint minden gömbhal, a Thaiföldi gömbhal is nagyon érzékeny a vízminőségre, nem viseli jól a nitrátot és ammóniát, ezért a kisebb rendszeres vízcserék nagyon fontosak. A gömbhalak fogai folyamatosan nőnek, ezért kell nekik adni csigákat, vagy más meszes házzal rendelkező eleséget, hogy koptatni tudják fogaikat. A gömbhalak képesek felfújni testüket, úgy, hogy vizet vagy levegőt szívnak a gyomrukba, ezzel megnehezítik, hogy a potenciális ragadozók lenyeljék őket.

A hímek sokkal színesebbek, hasuk élénkvörös színű. A nőstények fakóbbak. Tenyésztésük akváriumban is lehetséges, de nem könnyű. A kiszámíthatatlan viselkedésük miatt célszerű egy legalább 60 literes, szivacsszűrővel ellátott akváriumban szaporítani a halakat, amit ültessünk be sűrűn finom-levelű növényekkel (pl. Jávai moha). A víz legyen lágy (5 NK°), savas (pH: 6-6,5), és meleg (26-28 °C). A halainkat etessük bőségesen apró csigákkal, vagy kagylókkal. Az udvarlás és az ívás során az agresszió csökken valamelyest, de még így is nagyon heves a nászuk. Az ikrákat rendszerint a vízinövényekre rakják, amelyek 30 óra múlva kelnek ki. Ekkor a szülőket távolítsuk el a medencéből, mert különben levadásszák a kishalakat. Az ivadékokat rendkívül nehéz felnevelni, mert a legtöbb táplálékot nem fogadják el. Cyclops-al megpróbálhatjuk felnevelni az ivadékokat.

5.Törpe gömbhal

Tudományos név: Carinotetraodon travancoricus (Hora & Nair; 1941)
Szinonímák: Monotreta travancoricus, Tetraodon travancoricus
Magyar név: Törpe gömbhal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Ázsia; India, Kerala tartomány
Testhossz: 2,5-3 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású, növényekkel sűrűn benőtt, édesvízi élőhelyeken.
Viselkedés: A hímek agresszíven viselkednek és területvédőek egymással, szaporodáskor akár meg is ölhetik egymást. Nem kimondottan társas medencébe való, mert a hosszú úszójú halakat megcsipkedheti, ezenkívül kis mérete miatt sem a legjobb választás. Legjobb külön a számukra berendezett akváriumban tartani őket.
Táplálkozás: Ragadozó; csigákat, kagylókat, gilisztákat, és más akváriumi halak számára kapható élő és fagyasztott eleségeket adhatunk neki. A száraz tápokat ritkán fogadják el.
Szaporítás: Elég nehéz
Medence: Minimum 20 literes
Halnépesség: 40 literre 1 hím és 2-3 nőstény
Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett medence, elegendő úszótérrel, és gyökerekkel, amelyek búvóhelyet biztosítanak. Előnyösek a vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást, és a halak is sokkal aktívabbak lesznek.
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 6,8-8
Keménység: 5-25 NK°

Várható életkor: 5-10 év
Megjegyzés: A Carinotetraodon travancoricus alapszíne aranybarna, a hasi részen pedig fehér. Testén kékes-zöld, vagy fekete mintázat található. Szemei kékek. Mint minden gömbhal, a Törpe gömbhal is nagyon érzékeny a vízminőségre, nem viseli jól a nitrátot és ammóniát, ezért a kisebb rendszeres vízcserék nagyon fontosak. A gömbhalak fogai folyamatosan nőnek, ezért kell nekik adni csigákat, vagy más meszes házzal rendelkező eleséget, hogy koptatni tudják fogaikat. Érdekesség, hogy gyakran csak kiszívják a csigákat a házukból és nem törik össze a házukat. A gömbhalak képesek felfújni testüket, úgy, hogy vizet vagy levegőt szívnak a gyomrukba, ezzel megnehezítik, hogy a potenciális ragadozók lenyeljék őket. Amikor új medencébe helyezzük őket, gyakran ferde farokkal úsznak körbe-körbe, ami a védekezés jele, amint hozzászoknak új környezetükhöz, farokúszójuk újra kiegyenesedik.

A nemek megkülönböztetése fiatal korban nehéz, de a kifejlett hímek hasán hosszában egy sötét vonal húzódik, valamint gyakran közvetlenül a szemük mögött, egymáshoz közeli vonalakból álló mintázat található, amelyek a szemránchoz hasonlítanak. A nőstények kissé testesebbek és valamivel nagyobbak is. Más rokonától eltérően a Törpe gömbhalat már többször sikeresen tenyésztették akváriumban. A legtöbb tenyésztő párban, vagy kisebb háremben (1 hím és 2-3 nőstény) szaporítja őket. Egy kisebb, szivacsszűrővel ellátott akvárium elegendő, amit ültessünk be sűrűn finom-levelű növényekkel (pl. Jávai moha). Ívás előtt a hím színezete és mintázata kissé felerősödik, valamint elkezd pózolni a nősténynek is. Az udvarlás során a hím erősen hajtja a nőstényt, és ha a nőstény nem hajlandó az ívásra, akkor gyakran meg is tépkedi az úszóit. Sikeres udvarlás esetén a hím a növények közé hajtja a nőstényt, ahol lerakják az ikrákat. A szinte teljesen átlátszó ikrák 1 mm átmérőjűek, és számuk elég alacsony, legtöbbször 10 db körül alakul. Az ikrákat célszerű külön tenni, vagy a szülőket eltávolítani. Az ikrák kb. 5 nap alatt kelnek ki, és az ivadékok további 2-3 nap múlva használják fel teljesen a szikzacskójukat. A kishalaknak nagyon apró, élő eleségeket adhatunk.

6.Szivárványos kígyófejű hal

Tudományos név: Channa bleheri (Vierke; 1991)
Szinonímák: -
Magyar név: Szivárványos kígyófejű hal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Ázsia; India
Testhossz: 20 cm

Természetes élőhely: A Brahmaputra folyóban, és annak vízgyűjtő területén őshonos, általában az esőerdei részeken, kisebb tavakban, vagy mocsaras részeken.
Viselkedés: Agresszív, ragadozó hal, a többi kígyófejű halhoz képest viszonylag békés, de a kisebb halakat ugyanúgy levadássza. Társas akváriumban is tartható, nagyobb testű ragadozóhalakkal, vagy nagy testű harcsákkal. Párban, vagy kisebb csapatban lehet tartani, megfelelően tágas akváriumban, de még így is előfordulhatnak harcok a halak közt.
Táplálkozás: Ragadozó; Kizárólag húsos eledeleket fogyaszt, úgy mint kagylóhús, giliszta, halhús. A száraz tápokat nem eszi meg.
Szaporítás: Akváriumban ritka, de lehetséges.
Medence: Minimum 250 literes
Halnépesség: 400 literre 1 pár
Dekoráció: Nagy úszótér és vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást, valamint sok búvóhely. Az akváriumukat fedni kell, mert kiváló szabaduló művészek!
Hőmérséklet: 15-27 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 10-25 NK°

Várható életkor: 8-12 év

Megjegyzés: A Szivárványos kígyófejű halak teste zöldes-barna színű, rajta narancssárga és vörös pöttyök és vonalak találhatóak, amelyek néha összefolynak. Ez a legszínpompásabb a kígyófejű halak közül. Teste tipikus kígyófejű hal formájú: széles feje van, hát- és farok alatti úszója hosszú, és a farok lekerekített formájú. Latin nevüket a híres német halgyűjtőről, Heiko Bleher-ről kapták, aki 1987-ben fedezte fel a halakat Assam tartományban.

Magyarországon tartásukat, tenyésztésüket, kereskedelmüket, exportjukat-importjukat kormányrendelet tiltja, egyöntetűen az összes fajét!

A nőstények hasi része teltebb, valamint az azonos korú hímek valamivel nagyobbak, és gyorsabban is nőnek. Elég laza buborékokból álló habfészket építenek, a hím kiválasztja a helyet, de a nőstény viselkedése indítja a be a párzást. Egyes megfigyelések szerint az ívási kedv serkenthető, ha egy rövid ideig hűvösebb vízben tartjuk a halakat, aztán fokozatosan felmelegítjük a vizüket, amivel a természetes élőhelyükön lévő körülményeket (évszakok változását) utánozhatjuk. Általában az ívás előtt két nappal megnő a halak között a testi kontaktusok száma, a hím és a nőstény egymás köré tekeredik. Ez az ívás során is így történik: a vízfelszínhez közel átölelik egymást, ami akár 30 másodpercig is eltart. A nőstény kiereszti az átlátszó, kb. 1 mm átmérőjű ikrákat, amelyek a felszínre lebegnek. Mindkét szülő vigyáz az ikrákra, és ilyenkor egy érdekes viselkedést lehet megfigyelni: a halak a szájukba veszik az ikrákat és a kopoltyújukon keresztül kiengedik őket, amivel az ikrákra tapadt apró anyagokat távolítják el róluk. Ezután az ikrák egymáshoz tapadnak a felszínen. Miután az ikrák 24-48 óra múlva kikeltek, a kishalakra mindkét szülő vigyáz. A kishalak a szülők közelében maradnak, gyakran a fejük körül, és a szülők testén képződő anyagot eszegetik (hasonlóan a Diszkoszhalakhoz). Ha ilyenkor távolítjuk el a kicsiket, akkor azok sokkal lassabban fejlődnek. Amikor a kishalak elérik az 1 cm-es nagyságot, a hátuk és az oldaluk kanárisárga lesz, és a fejükön egy sötétebb csík jelenik meg, a szájuk végétől, a szemükön keresztül a kopoltyúfedő irányába. A hasi részük szürkés színű, vagy fekete. Ahogy növekszenek a halak, úgy lesznek a színeik fakóbbak, és egy folt jelenik meg a hátúszójuk végénél.

7.Bohóc késhal

Tudományos név: Chitala ornata (Gray; 1831)
Szinonímák: Notopterus chitala, Notopterus ocellifer
Magyar név: Bohóc késhal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Délkelet-Ázsia; Thaiföld, Burma
Testhossz: 100 cm
Természetes élőhely: Nagy lassú folyású folyókban és növényekkel sűrűn benőtt holtágakban.
Viselkedés: Társítani csak nagyra növő halakkal szabad, mert ami befér a száján azt megeszi.
Táplálkozás: Ragadozó hal, nagyméretű élő eleséggel, rovarokkal, gilisztákkal, felcsíkozott hússal és kis halakkal etethetjük.
Szaporítás: Mérete miatt akváriumban nem tenyésztik, de szaporítása egyébként lehetséges.
Medence: Minimum 500 literes
Halnépesség: 800 literre 1 hal
Dekoráció: Növényekkel dúsan beültetett nagy akvárium, sok búvóhely. Apró kavicsos aljzat. Úszónövények a nagyobb biztoságérzet miatt.
Hőmérséklet: 24-28 °C
pH: 6-7
Keménység: 1-10NK°

Várható életkor: 8-15 év
Megjegyzés: Testük hosszúkás, oldalról lapított, tipikus késhal forma, a hátúszó teljesen hiányzik. Alapszíne ezültös, barna árnyalatokkal. A legfeltűnőbb jellegzetessége a kör alakú foltok a hal hátsó, középső részén, amiknek a mérete és száma növekszik, ahogyan a hal nő. Élőhelyén, amikor még kicsik, csapatokban élnek, általában vizinövényekkel sűrűn benőtt vizekben. A folyók nyugodtab részeit részesítik előnyben. Éjszakai életmódot élnek, csak napnyugta után jönnek elő. A felnőtt egyedek védik territóriumukat és nem szeretnek elmozdulni megszokott helyeikről. Általában a fiatal példányokat tartják akváriumokban. Élőhelyén kedvelt étkezési hal. Az importból származó fiatal egyedek gyakran megviseltek, apatikusak, gyakran el is pusztulhatnak.

A nemek megkülönböztetése nem ismert. Fogságban is sikerült szaporítani, de nagyon nehéz, mivel felnőtt korukban elérhetik a 100cm-t és nagyon nagy akváriumra van szükség. Általában szilárd tereptárgyakra ikrázik és az ikrákat a hím védi és legyezi. Az ivadékok 6-7 nap múlva kelnek ki és a hím tovább vigyáz rájuk. Eredeti élőhelyükön az ivadékgondozás két szempontból is fontos: 1. az ikrák oxigénhez jutnak; 2. a lassan mozgó vízben az ikrákat belepi az üledék. Ezért fontos, hogy a hím legyezze az ikrákat.

8.Ausztrál sivatagi géb

Tudományos név: Chlamydogobius eremius (Zietz; 1896)
Szinonímák: Gobius eremius
Magyar név: Ausztrál sivatagi géb
Csoport: Egyéb halak
Származás: Ausztrália; az Eyre tó környékén található vizekben őshonos
Testhossz: 5,5-6 cm
Természetes élőhely: Sekély pocsolyákban és patakokban, amelyek az ártézi kutakkal állnak összeköttetésben, a kövek és növények között, az árnyékos részeken él.
Viselkedés: Nem társas akváriumba való hal, legjobb külön a számukra berendezett akváriumban tartani. A hímek agresszívek lehetnek szaporodáskor, akár meg is ölhetik egymást, ezért is fontos a sok búvóhely, hogy a gyengébb egyedek el tudjanak bújni.
Táplálkozás: Mindenevő; nem válogatós, megeszi a száraz tápokat is, de a szép színezetéhez, és egészséges fejlődéséhez élő, és fagyasztott eleségekre, valamint növényi tápokra is szüksége van.
Szaporítás: Elég könnyű.
Medence: Minimum 40 literes
Halnépesség: 40 literre 1 pár
Dekoráció: Használjunk homokos, vagy aprókavicsos aljzatot. Kövekből és gyökerekből alakítsunk ki számukra búvóhelyeket. Célszerű sekélyebb vízben tartani.
Hőmérséklet: 10-35 °C
pH: 7-8
Keménység: 9-19 NK°

Várható életkor: 1-2 év
Megjegyzés: Az Eyre tó Ausztrália legmélyebb pontján fekszik, 15 méterrel a tengerszint alatt, és csak nagy áradások során töltődik fel vízzel, ilyenkor viszont a kontinens legnagyobb sós vizű tava alakul ki ebben a medencében. Az Ausztrál sivatagi géb sem a tóban él, hanem a környező édesvizekben, ártézi kutakban, és átmeneti pocsolyákban, mivel a tó vize rendkívül sós. Nagyon jól alkalmazkodik az extrém körülményekhez, képes elviselni a nagy hőmérsékletváltozásokat (5-41 °C), víz kémhatásváltozásait (pH 6,5-11), és a víz sótartalmának változásait is, valamint az oldott oxigén alacsony szintjeit is. Képesek a felszíni levegőt is belélegezni.

Alapvetően az Ausztrál sivatagi géb teste szürkés-barna színű, amelyen 7-8 barna színű sáv húzódik a hát közelében, de előfordul, hogy márvány mintázatúak. A domináns hímek teste sárgás-barna színű, a hát-, farok-, farok alatti-, és a hasúszójukon kék, fekete és fehér színű csíkokkal. Ettől függetlenül a hímek nagyon gyorsan képesek megváltoztatni a színezetüket, és ilyenkor nagyon hasonlítanak a nőstényekhez. Ez a viselkedés stressz esetén, vagy egy domináns hím közelében könnyen előfordulhat. Ha biztosra akarunk menni, akkor az ivarszervek vizsgálatával ezt megtehetjük, mert a hímek ivarszerve hosszabb és vékonyabb. Elég rossz úszók, inkább a talajon, az úszóik segítségével másznak. Nincs úszóhólyagjuk, ezért, ha nem úsznak folyamatosan, akkor lesüllyednek a talajra.

A kifejlett hímeknek kissé nagyobb álkapcsa van, és sokkal színesebbek a nőstényeknél. Az Ausztrál sivatagi géb az ikráit a kövek közötti repedésekbe, vagy barlangokba rakja, amelyeket a hím agresszíven védelmez, egészen a kishalak kikeléséig. A természetben általában akkor szaporodnak, amikor a legmagasabb a vízállás, jellemzően november és március között, de akváriumban az egész év során ikrázhatnak. Párzás során a hímek remegő mozgással, és a hátúszójuk felvillantásával csalogatják a barlangjuk közelébe a nőstényeket. A párzásra kész nőstény a barlang mennyezetére rakja az 50-250 darab ikrát, amelyeket a hím megtermékenyít. Ezután a nőstényt célszerű eltávolítani. Az ikrák kelési ideje hőmérsékletfüggő, de legtöbb esetben 10-17 nap alatt kelnek ki. Ezután a hímet is el lehet távolítani a medencéből. A kishalak ilyenkor kb. 0,5 cm nagyságúak, és frissen kelt sórákot, vagy hasonló méretű élő eleséget lehet nekik adni.

9.Amazonasi darázshátú gömbhal

Tudományos név: Colomesus asellus (Müller & Troschel; 1849)
Szinonímák: Cheilichthys asellus (Müller & Troschel, 1849)
Magyar név: Amazonasi darázshátú gömbhal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Dél-Amerika; Az Amazonas vízgyűjtő területén elterjedt: Brazília, Kolumbia, Peru, Ecuador, Guyana, Venezuela.
Testhossz: 7-8 cm
Természetes élőhely: Nagyon alkalmazkodó, a gyorsabb folyású kisebb patakoktól elkezdve az Amazonas torkolatvidékéig mindenhol megtalálható, de többnyire az oldott oxigénben dús vizekben él, viszont a túl savas feketevizű folyókat nem kedveli.
Viselkedés: Nem kifejezetten agresszív, de csipkelődős lehet, így nem társas akváriumba való, inkább külön a számukra berendezett medencében tartsuk őket. A természetben laza kapcsolatban álló, kisebb csapatban mozognak, ezért legalább 6 fős csapatban tartsuk az akváriumban is.
Táplálkozás: Ragadozó; csigákat, kagylókat, gilisztákat, és más akváriumi halak számára kapható élő és fagyasztott húsos eleségeket adhatunk neki.
Szaporítás: Akváriumban nem megoldott.
Medence: Minimum 55 literes
Halnépesség: 250 literre 5-6 hal
Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett medence, elegendő úszótérrel, és gyökerekkel, amelyek búvóhelyet biztosítanak. Előnyösek a vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást, így a halak is sokkal bátrabban viselkednek. Kedvelik a közepes vízmozgást is, amit egy powerhead segítségével biztosíthatunk számukra.
Hőmérséklet: 20-26 °C
pH: 6-8
Keménység: 2-16 NK°

Várható életkor: 10 év
Megjegyzés: A Colomesus asellus teste a háti részen aranysárga színű, míg a has felé haladva egyre halványul, és a hasi rész már teljesen fehér. A háton több sötét színű, vastagabb sáv húzódik. A legkönnyebben a farktő alsó felén lévő sötét foltról lehet azonosítani, ami a hasonló kinézetű, és nagyobbra növő rokonánál a Colomesus psittacus-nál nincsen. Kifejlett méretük a vadonban elérheti a 12-13 cm-t is, de akváriumban többnyire kisebbek maradnak. A vadon fogott halak hajlamosak a darakórra, ezért az ilyen példányokat mindig karanténozzuk egy kicsit hosszabb ideig. Akváriumban is célszerű kisebb csapatban tartani őket, mert a magányosan tartott halak félénkebbek, és idegesebben viselkednek, viszont csapatban sokkal aktívabbak. Éjszakára jellemzően a csapat összeáll, és egy helyen pihen az akváriumban.

A gömbhalak képesek felfújni testüket, úgy, hogy vizet vagy levegőt szívnak a gyomrukba, ezzel megnehezítik, hogy a potenciális ragadozók lenyeljék őket. Mint minden gömbhal, az Amazonasi darázshátú gömbhal is nagyon érzékeny a vízminőségre, nem viseli jól a felhalmozódott nitrátot és ammóniát, ezért a kisebb rendszeres vízcserék, valamint a jó akváriumszűrés nagyon fontosak. Valódi fogai ugyan nincsenek, de az állkapocscsontja úgy módosult, hogy négy foghoz hasonló kinövés található rajta, amelyek folyamatosan, és meglepő gyorsasággal nőnek, ezért fontos, hogy olyan meszes héjú táplálékokat adjunk nekik (csigák, kagylók), amelyek segítségével koptatni tudják ezeket a fogszerű kinövéseket. Ha ezek a fogak túl nagyra nőnek, akkor a halak nem lesznek képesek táplálkozni, és elpusztulnak.

A nemek megkülönböztetése nem ismert. Akváriumi szaporodásáról nincs írásos feljegyzés. Megfigyelések szerint szaporodásuk inkább a tengeri gömbhalakéhoz hasonlatos, nagy mennyiségű, viszonylag kisméretű ikrát szórnak el a nyílt vízben, és semmilyen szülői gondoskodást nem végeznek. A szaporodás többnyire a nagyobb folyókban, vagy a folyók által elárasztott vidékeken kialakuló tavak torkolatában, a parthoz közel történik, amikor az esős időszakot követően a folyók megáradnak. Ilyenkor a kikelő planktonszerű lárvák az elárasztott, nyugodtabb területekre sodródnak, ahol tovább fejlődnek, és a kishalak az árvíz levonulása után visszatérnek a fő folyómederbe. Viszonylag lassan fejlődnek, és ivarérettségüket valószínűleg csak néhány év alatt érik el.

10.Sziámi tigrishal

Tudományos név: Datnioides microlepis (Bleeker; 1853)
Szinonímák: Coius microlepis
Magyar név: Sziámi tigrishal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Ázsia; Thaiföld, Indonézia, Borneó, Szumátra.
Testhossz: 45 cm, akváriumban gyakran ”csak” 30 cm
Természetes élőhely: Folyókban, tavakban és csatornákban, legtöbbször a sűrű vízinövények és a víz alá süllyedt fatörzsek között. Képes az enyhén sós vizekben is megélni.
Viselkedés: A fajtársaival és a hasonló kinézetű halakkal agresszív lehet. Más nagytestű halakkal viszonylag békés, de a kisebb halakat elfogyasztja.
Táplálkozás: Ragadozó, kisebb ízeltlábúakat, rovarlárvákat, gilisztákat, kishalat és más akváriumi halak számára kapható élő és fagyasztott eleségeket adhatunk neki.
Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres.
Medence: Minimum 400 literes
Halnépesség: 1200 literre 3-4 hal
Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett medence, gyökerekkel és sok úszótérrel.
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 5-20 NK°

Várható életkor: 8-12 év
Megjegyzés: Nem csak nagyra növő hal, de nagyon aktív is. Célszerű egymagában tartani. Ha több halat szeretnénk belőle, akkor legalább 3, vagy annál több halat tartsunk, hogy az agresszió megosztódjon a halak között. Ehhez természetesen hatalmas akváriumra van szükség. A nagy, ragadozó halakat tartók körében egyre népszerűbbek, köszönhetően gyönyörű színezetüknek. Testük oldalról lapított, hátuk magas, fehér, vagy sárgás-barna színű, amelyen 5 széles fekete függőleges csík húzódik. Az első csík a szemen keresztül fut, míg az utolsó a farok tövénél található. A Borneóról és Szumátráról származó halakon 6-7 csík található. A szájukat nagyra tudják nyitni, könnyen lenyelik a kisebb halakat. Sok helyen brakkvízi halként árulják, de természetes élőhelyén szinte kizárólag édesvízben található meg, ezért nem szükséges sózni a vizét.

Nagyon hasonlítanak a Datnioides pulcher-re, de a testükön található középső csík alapján megkülönböztethetőek: A D. pulcher oldalán futó csík fokozatosan elkeskenyedik, mielőtt eléri a hasi részt, míg a D. microlepis-nél ez a csík a has aljáig tart. A stresszes halak csíkjai kiszürkülnek, vagy akár az egész testük színezete besötétedik. A stresszt gyakran a rossz vízparaméterek, a hosszú szállítási idő, a búvóhelyek hiánya, vagy egy másik ragadozó hal okozza.

A nemek megkülönböztetése nem ismert. Akváriumi körülmények között még nem sikerült szaporítani.

11.Levélhal

Tudományos név: Monocirrhus polyacanthus (Heckel; 1840)
Szinonímák: Monocirrhus mimophyllus
Magyar név: Levélhal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Dél-Amerika; Brazília, Peru, Venezuela, Kolumbia, Bolívia
Testhossz: 10 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású, sekély vizekben, ahol a fákról lehullott levelek összegyűlnek.
Viselkedés: Célszerű őket külön a számukra berendezett akváriumban tartani, de közepes méretű algaevő harcsákkal és páncélosharcsákkal is együtt tarthatók.
Táplálkozás: Ragadozó; csak az élő eleségeket fogadja el, fiatal korában a garnéla, a tubifex és a földigiliszta is megfelelő, de hosszú távon biztosítani kell az élő kishalakat számukra, mert természetes élőhelyükön is ezzel táplálkoznak.
Szaporítás: Nehéz
Medence: Minimum 70 literes
Halnépesség: 70 literre 1 pár
Dekoráció: Vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást, továbbá más nagylevelű növények (pl. Echinodorus), amelyek növelik a halak biztonságérzetét. Gyökerekkel és ágakkal díszíthetjük az akváriumukat. A vízmozgás ne legyen erős.
Hőmérséklet: 22-25 °C
pH: 5-6,8
Keménység: 1-10 NK°

Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: A Levélhal, mint nevéből is sejthető, alakjában és mintázatában is egy száraz levélhez hasonlít, sőt képes színét is megváltoztatni, hogy környezetéhez jobban alkalmazkodjon. Alapvetően barnás-narancssárgás színű. Szemétől egy átlós sötét sáv fut a has irányába, valamint egy másik az oldalán a farok irányába, és egy harmadik a hátúszó felé. Szája nagy, és az alsó része meghosszabbodott, ami egy levél szárához hasonlít. Vadászat közben fejjel lefelé cserkészi be áldozatát, mintha csak egy levél úszna a vízáramlatban. Ezt apró átlátszó úszói segítségével képes megtenni. Hírtelen kiugró szája segítségével, amely ilyenkor egy csőre hasonlít, könnyedén beszippantja áldozatát. Ez olyan gyorsan történik, hogy szabad szemmel szinte alig lehet érzékelni. Képes lenyelni majdnem akkora halat is, mint a saját hossza. Nem kezdőknek való hal, mert kényes a vízminőségre és a táplálékokra.

A nemek megkülönböztetése nehéz, a nőstények kissé teltebbek, különösen, ha beikrásodnak. Szaporítása akváriumban is lehetséges, ehhez rendezzünk be egy medencét, amelybe ültessünk széles levelű vízinövényeket, és töltsük fel nagyon lágy (1-5 NK°), enyhén savas (pH 6-6,5) legalább 25 °C-os vízzel. A kiszemelt párt előtte tápláljuk bőségesen élő eleségekkel. Párzás alatt a hímek színezete felerősödik. A nőstény a kb. 300 ikrát általában egy levél fonákjára, vagy lapos kiálló kőre helyezi, ahol a hím megtermékenyíti azokat, majd vigyáz rájuk, és az úszóival legyezgeti őket a kelésig. A nőstényt ekkor el lehet távolítani. Az ikrák 3-4 nap alatt kelnek ki, ezután a hímet is ki lehet venni a medencéből. A kishalaknak frissen kelt sórákot adhatunk, amint felszívódik a szikzacskójuk. Mindenképp olyan eledelt adjunk nekik, ami a vízben lebeg, vagy úszik, mert a talajról nem eszik meg az eleséget. Később elevenszülő ivadékokkal etethetjük halainkat. A méretükhöz képest rendkívül falánkak, képesek annyi eleséget megenni naponta, mint a saját testsúlyuk. A gyorsabban növő halakat külön kell tenni, nehogy megegyék a kisebb társaikat.

12.Zöld üvegkéshal

Tudományos név: Eigenmannia virescens (Valenciennes; 1836)
Szinonímák: Cryptops humboldtii, C. lienatus, C. virescens, Eigenmannia lineata, E. humboldtii, Sternarchus virescens, Sternopygus humboldtii, S. lineatus
Magyar név: Zöld üvegkéshal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Dél-Amerika;
Testhossz: Hím: 45 cm, nőstény: 25 cm
Természetes élőhely: A Rio Magdalena-tól a Rio de la Plata-ig a gyors folyású részeken, néha pedig a sűrű partmenti növényzetben.
Viselkedés: Éjszakai életet élő, félénk csapathal. Miután kialakult a hiererhia köztük csapattársaikat felismerik és nem bántják, legjobb a számukra külön berendezett akváriumban tartani.
Táplálkozás: Ragadozók; mindenféle élő eleséget megesznek, pl. tubifex, szúnyoglárva. Ezenkívül kedvelik az apró ízeltlábúakat, csigákat és kisebb halakat.
Szaporítás: Nagyon nehéz
Medence: Minimum 250 literes
Halnépesség: 300 literre 5 hal
Dekoráció: Használjunk kisebb-nagyobb szemű kavicsot aljzatnak. Kedveli a sűrű növényzetet és célszerű a vízfelszínen úszó növényekkel beárnyékolni medencéjüket, ami nagyobb biztonságérzetet ad számukra. Építsünk búvóhelyeket kövekből és gyökerekből.
Hőmérséklet: 23-28 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 2-15 NK°

Várható életkor: 6 év
Megjegyzés: A Zöld üvegkéshalnak nincsen sem farokúszója, sem hátúszója. A farok alatti úszójuk viszont nagy, kb. 240 sugara van és ennek a segítségével hajtják magukat előre. Testük nagy része áttetsző, néha zöldes színű. A fej általában barnás színezetű, ezenkívül két vízszintes csík fut végig a testükön: az egyik a farok alatti úszón, a másik pedig fölötte. Ezenkívül az üvegszerű testük miatt jól látszik a halak gerince is. Ezek a halak nagyon érzékenyek a friss vízre, ezért vízcsere alkalmával ügyeljünk, hogy mindig állott vízzel pótoljuk azt. Az üveg késhalak finom elektromos jeleket bocsátanak ki, amellyel tájékozódnak és ami elősegíti számukra a párválasztást is.

A nemek megkülönböztetése viszonylag könnyű: a hímek nagyobbra nőnek. Tenyészteni akváriumban csak ritkán sikerült, leírások alapján nagyon lágy vízben, hirtelen pH csökkenést előidézve, valamint szimulálva az esős évszakot, úgy, hogy megnövelték a vízszintet és esőztetőt használtak. Ekkor a halak a reggeli órákban elkezdtek ívni. A domináns hím, ami általában a legnagyobb több nősténnyel is párzik. Az ikrák ragadósak, és csak néhány darabot raknak le egyszerre, általában a vízfelszínen úszó növények közé. A nőstény méretétől függően 100-200 ikrát rak egy alkalommal. Az ívás néhány órán keresztül tart. Az ikrákat célszerű külön akváriumban keltetni, és miután a kishalak kikeltek adjunk nekik apró élő eleségeket, mint pl. frissen kelt sórákot.

13.Elefánthal

Tudományos név: Gnathonemus petersii (Günther; 1862)
Magyar név: Elefánthal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Afrika; Kongó, Niger
Testhossz: 25-30 cm
Természetes élőhely: Iszapos vizek.
Viselkedés: Nyugodt, de területvédő. Rajokban él.
Táplálkozás: Mindenevő, kedveli az élő zsákmányt (férgek).
Szaporítás: Akváriumban nem szaporodik.
Medence: Minimum 300 literes
Halnépesség: 300 literre 4-5 hal
Dekoráció: Gyökerek, nem túl fényigényes növények, kövek, finom homok.
Hőmérséklet: 23-28 °C
pH: 5,5-6,5
Keménység: 4,5-8,4NK°

Várható életkor: 6-10 év
Megjegyzés: Az elefánthal a nevét, különösen megnyúlt alsó ajkának köszönheti. Folyamatosan gyenge intenzitású elektromos hullámokat gerjeszt, ugyanis zavaros vizekben, melyekben úszik és természetes körülmények között ezek segítségével tájékozódik s találja meg a táplálékát. Az akváriumokban tartózkodó, nemigen kedveli más fajok társaságát, ezért inkább specifikus akváriumokban tartható. Gyengén megvilágított környezetet szeret, amit sajnos kevés növény visel el. Válasszunk néhány csomó jávai mohát (Vesicularia dubyana) és néhány tő Microsorum pteropust. Az elefánthalat nem nehéz táplálni. Rajong az élő zsákmányért. Szereti a tubifexet.

13.Zebra késhal

Tudományos név: Gymnotus pedanopterus (Mago-Leccia; 1994)
Szinonímák: -
Magyar név: Zebra késhal
Csoport: Egyéb halak
Származás: Dél-Amerika; Venezuela és Brazília
Testhossz: 28 cm
Természetes élőhely: A lassú folyású, vagy állóvizeket kedveli, de megtalálható nagyobb folyók mélyebb részein is.
Viselkedés: Fajtársaival szemben nagyon területvédő, és csak nagyon nagy medencékben lehet több halat együtt tartani. A kishalakat levadássza, ezért csak nagyobb méretű, nem túl agresszív halakkal tartsuk.
Táplálkozás: Ragadozó; Kizárólag élő és fagyasztott eledeleket fogyaszt, úgy mint kagylóhús, giliszta, halhús. A száraz tápokat általában nem eszi meg.
Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres.
Medence: Minimum 200 literes
Halnépesség: 300 literre 1 hal
Dekoráció: Kövekből és gyökerekből sok búvóhely, és vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást, mert félhomályban sokkal aktívabbak a halak.
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 6-7
Keménység: 2-12 NK°

Várható életkor: 15 év
Megjegyzés: A Zebra késhal az egyik legszebb mintázatú késhal, sajnos ritkán lehet beszerezni, emiatt magas az ára is. A vadon fogott halak gyakran parazitákat is hordozhatnak, ezért mindenképpen karanténozni kell őket. Testük inkább hengeres alakú, és apró pikkelyek borítják. Szájuk felső állású. Nincsen hátúszójuk, viszont a farok alatti úszójuk a mellúszók vonalától egészen a farok tövéig elér, amelynek segítségével könnyen hajtják előre magukat a vízben. Mint nevükből is sejthető, testüket zebra mintázat borítja: világos és sötét függőleges sávok húzódnak a testük teljes hosszában. A késhalakra jellemző, hogy rossz a látásuk, ezért egy elektromos szerv segítségével is képesek érzékelni a környezetüket. Ezzel a gyenge elektromos mezővel tájékozódnak és vadásznak is, valamint kommunikálni is képesek fajtársaikkal. Éjszakai halak, és az akváriumba helyezés után sokáig nagyon félénkek is, ezért sokszor hetekig nem is fogadják el az eleséget. Nagyon érzékenyek a rossz vízminőségre, ezért ajánlott a heti 30-50%-os vízcsere. Némely gyógyszerre is érzékenyek lehetnek (pl. a réztartalmú szerekre).

A nemek megkülönböztetése nem ismert. Akváriumi szaporodásuk nincs információ.

15.Gyűrűs tüskésangolna

Tudományos név: Macrognathus circumcinctus (Hora; 1924)
Szinonímák: Mastacembelus circumcinctus
Magyar név: Gyűrűs tüskésangolna
Csoport: Egyéb halak
Származás: Délkelet-Ázsia; Thaiföld, Maláj-félsziget, Szumátra és Indonézia
Testhossz: 20 cm
Természetes élőhely: Nagyobb folyókban, és az elárasztott területeken, ahol sűrű a növényzet, és homokos a talaj.
Viselkedés: Leginkább éjszaka aktív. Fajtársaival szemben agresszív, és a kisebb halakat is megeheti, viszont nagyobb halakkal jól együtt tartható.
Táplálkozás: Ragadozók, élő eleséggel tartsuk, szúnyoglárvával, tubifexszel, gilisztával és kishallal.A fagyasztott eleségeket is elfogadja.
Szaporítás: Akváriumban ritkán tenyésztik, de lehetséges.
Medence: Minimum 130 literes
Halnépesség: 130 literre 1 hal
Dekoráció: Talajnak homokot, vagy tőzeget használjunk, mert veszély esetén beássa magát az aljzatba. Az akvárium széleinél, és a háttérben legyen sűrű a növényzet. A vízfelszínen úszó növények tompítják a világítást, és a hal is bátrabban előjön ilyenkor.
Hőmérséklet: 23-28 °C
pH: 7-7,5
Keménység: 5-15 NK°

Várható életkor: 10-15 év
Megjegyzés: A Gyűrűs tüskésangolna a kisebb angolnák közé tartozik, bár igazából nem angolnák, csak a testük formája miatt nevezik őket annak. Testük világosbarna, krémszínű pöttyökkel tarkított. Az oldalukon lévő függőleges, sötétebb sávok, a test közepétől a hasuk irányába húzódnak, alul elvékonyodnak, és össze is érnek a másik oldal csíkjaival. A hátúszó világosbarna, és a tövénél kb. 10 halvány szemfolt található, de ez sokkal kevésbé látványos, mint más angolnáknál. Gyakran összekeverik a Keréknyom angolnával (Mastacembelus favus), de a mintázatuk más, a Gyűrűs tüskésangolna testét inkább függőleges sávok borítják, amelyek alul összeérnek, és innen kapták a nevüket is. Létezik egy sárga színváltozata is, amelynél a fekete pigmentek teljesen hiányoznak, vagy csak nagyon kevés található belőle a hal testén. A hát-, és farok alatti úszó meghosszabbodott, egészen az apró farokúszóig. Napközben gyakran beássák magukat a talajba, és csak éjszaka jönnek elő vadászni, ezért célszerű lámpaoltás után etetni őket. Akváriumukat mindenképpen le kell fedni, mert a Gyűrűs tüskésangolnák nagy szabaduló művészek!

Az ivarok megkülönböztetése szinte lehetetlen, a kifejlett nőstények teste talán egy kicsit jobban teltebb. Gyűrűs tüskésangolna akváriumi szaporodásáról csak kevés információ áll rendelkezésre. Ha csapatban tartják, akkor lehet esély az ívásukra, de nincs dokumentálva, hogy mi serkenti azt. Lehetséges, hogy egy nagyobb vízcsere, ami természetes élőhelyükön az esős időszak beköszöntését jelenti, vagy nagyobb adag, jobb minőségű táplálék, mint a megszokott beindítja az ívást. Párzásuk néhány óráig tart, ahol egymást kergetik és körbe-körbe úsznak. Az ikrák száma elérheti az ezret is, méretük 1,2 mm, és teljesen átlátszóak. Az ikrák 3 nap alatt kelnek ki, és további 3 nap múlva úsznak el, ekkor 6 mm a hosszuk. Az ivadékokat apró élő eleségekkel etethetjük.

16.Sziámi szemfoltos angolna

Tudományos név: Macrognathus siamensis (Günther; 1861)
Szinonímák: Mastacembelus siamensis
Magyar név: Sziámi szemfoltos angolna
Csoport: Egyéb halak
Származás: Délkelet-Ázsia; India, Thailand, Sri Lanka, Malaysia, Sumatra
Testhossz: 35 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású, növényekkel dúsan benőtt folyók, állóvizek, elárasztott mezők.
Viselkedés: Általában békés természetű, félénk hal, de a kisebb halakkal agresszív lehet. Fajtársaival békés, ha azok hasonló méretűek.
Táplálkozás: Ragadozók, élő eleséggel tartsuk, szúnyoglárvával, tubifexszel, gilisztával és kishallal.
Szaporítás: Akváriumban ritkán tenyésztik, de lehetséges.
Medence: Minimum 100 literes
Halnépesség: 180 literre 2 hal
Dekoráció: Növényekkel dúsan beültetett akvárium, sok búvóhely. Homokos, vagy aprókavicsos talaj.
Hőmérséklet: 23-28 °C
pH: 7-8
Keménység: 6-25NK°

Várható életkor: 8-12 év
Megjegyzés: A Sziámi szemfoltos angolna teste megnyúlt, fejrésze hegyes. Fejükön, szemüknél egy kisebb sötétszürke csík fut, míg hátsótestükön, az úszó alatt, kis fekete foltok helyezkednek el. Hasonlít egy közeli fajra, a pávaszemes angolnára. Éjjel aktív állatok, nappal sokszor elbújnak, vagy beássák magukat a talajba, és csak a fejük látszik ki. Éjjel indulnak vadászatra, ezért lámpaoltás után tudjuk etetni őket. Vegyes akváriumba is tehető, hasonló méretű és viselkedésű halak mellé. Rendszeres frissvíz-utánpótlásra van szüksége. A réz tartalmú gyógyszereket, tápsókat rosszul tűri, ezért ne használjunk ilyeneket. Mindenképpen le kell fedni akváriumukat, mert a pávaszemes angolnák nagy szabadulóművészek!

Az ivarok megkülönböztetése szinte lehetetlen, a kifejlett nőstények teste egy kicsit jobban kigömbölyödik. Csak kevés esetben sikerült a Sziámi szemfoltos angolnát akváriumban szaporítani. Ha csapatban tartják, akkor lehet esély az ívásukra, de nincs dokumentálva, hogy mi serkenti azt. Lehetséges, hogy egy nagyobb vízcsere, ami természetes élőhelyükön az esős időszak beköszöntését jelenti, vagy nagyobb adag, jobb minőségű táplálék, mint a megszokott. Párzásuk néhány óráig tart, ahol egymást kergetik és körbe-körbe úsznak. Az ikrákat a vízen úszó növények közé rakják le, melyek ragacsosak és így odaragadnak a növényekhez, ahol 3-4 nap alatt kelnek ki.. Az ikrák száma ezer fölötti. A kishalak pár nap múlva úsznak el, de felnevelésük nagy kihívást jelent, mert hajlamosak a gombás betegségekre. Gyakori vízcsere és gombaölő készítmények segíthetnek a kicsik felnevelésében.

Kattints a következő oldalra:

http://akvarisztika-abc.hupont.hu/32/egyeb-halak-csoportja-3

A honlap ára ~~78 500~~ helyett MOST 0 Ft.

Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 161
Tegnapi: 220
Heti: 966
Havi: 381
Össz.: 237 879

Látogatottság növelés

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

Akvarisztika ABC

"Az akváriumban az ember nemcsak hínárt és halakat láthat, hanem a víztükörben megpillanthatja sajátmagát is." (Bácsszentiváni Mihailovits György)

Oldalak (menü)

Weboldal bejelentése

Ügyfélszolgálat

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.