Januári fogaspontyocska
Tudományos név: Phalloceros caudimaculatus (Hensel; 1868)
Szinonímák: Girardinus caudimaculatus
Magyar név: Januári fogaspontyocska
Csoport: Elevenszülők
Származás: Dél-Amerika; Brazília, Paraguay, Uruguay
Testhossz: hím: 2,5-3 cm, nőstény: 5-6 cm
Természetes élőhely: Vízinövényekkel sűrűn benőtt trópusi folyók, patakok és tavak. Képes az enyhén sós brakkvízben is megélni.
Viselkedés: Békés, társas akváriumba való aktív hal. Ne tartsuk hosszú úszójú halakkal, mert megcsipkedheti azokat.
Táplálkozás: Mindenevő; alapvetően növényi táplálékot fogyaszt, de megeszi a száraz tápokat is.
Szaporítás: Könnyű
Medence: Minimum 30 literes
Halnépesség: 60 literre 5-6 hal
Dekoráció: Növényekkel teleültetett medencébe való. Az aljzatnak használjunk apró kavicsot. A vízáramlás ne legyen túl erős.
Hőmérséklet: 20-24 °C
pH: 7-8
Keménység: 10-20 NK°
***********************************************
A német keménységi fok NK° értékek,vagyis 1 liter víz mennyi kalcium-oxidot (CaO) tartalmaz.
A német keménységi fok (nk) a CaO mg/liter egy tizede !
Nagyon lágy: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
Lágy: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)
Közepesen kemény: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)
Kemény: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)
Nagyon kemény: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)
**********************************************
Várható életkor: 3-5 év
Megjegyzés: Ez az apró elevenszülő halacska alakjában és méretében is nagyon hasonlít a Gambusia holbrooki-ra, de a mintázata más. Többféle színváltozata ismert. Az alapváltozatnál a test sárgás színű, és csak 1-2 nagyobb fekete folt található a testen a hátúszó vonalában. Egy másik színváltozat a Phalloceros caudimaculatus reticulatus-nak a teste ezüstös színű, gyakran sárgás beütéssel, és a hímeken véletlenszerűen szétszórt apró fekete pöttyök és foltok találhatóak. A nőstényeken kevesebb pötty található, és testük nagyobb is.
Nagyon szívós halak, sokféle vízhez képesek alkalmazkodni. Dél-Ausztráliában és sok más helyen a világon, abban a téves hitben telepítették be sok folyóba, hogy majd elpusztítja a szúnyoglárvákat, de mivel inkább növényi táplálékot fogyaszt, ezért erre a feladatra nem vált be és sok helyen a natív halakat is kiszorította élőhelyükről.
A hímek farok alatti úszója ún. gonopodiummá módosult. Nagyon szapora hal, a nőstény 3-4 hetente 10-50 utódnak ad életet. Ha a szülők jól tápláltak, akkor nem bántják az ivadékokat. A kishalak a legtöbb esetben összegömbölyödve hagyják el a nőstény testét, és a medence aljára süllyednek majd kb. 1 óra múlva kezdenek csak el úszni.