1.10 tipp a guppik jobb tartásához

1. A megfelelő mennyiségű hely biztosítása

Mekkora legyen a legkisebb akvárium mérete, ami elégséges a guppi tartásához? Régen voltak, akik sikeresen tartották őket egy 7,5 literes gömbakváriumban. Ekkor még a guppik is sokkal szívósabbak voltak. Manapság már meg sem próbálnám egy 40 literes akváriumnál kisebb medencében tartani őket. A kis akváriumok egyszerűen instabilok, nem lehet egyenletesen fenntartani bennük a kémiai és biológiai egyensúlyokat. Szerintem a legkisebb akvárium manapság, amiben guppit szabadna tartani az 60 liter, de egy 80 literes akvárium még jobb.

Nagy valószínűséggel a környezeti problémák az elsőszámú oka az akváriumban tartott guppik korai elhalálozásának. Ha az akvaristák az elejétől megfelelő méretű akváriumban tartanák a guppikat, akkor sokkal kevesebb problémába ütköznének. A kisméretű medencék halálos csapdákká válnak a halaink számára: a kis mennyiségű víz kevés puffer tartalékot jelent, a pH is gyorsabban megváltozhat, a vízhőmérséklet hamarabb felmelegedhet egy nyári napon, vagy túl gyorsan csökkenhet télen, valamint a halak közötti agresszió is felerősödhet, mert kevés az úszótér, vagy menekülési lehetőség a halak számára. Ezért fontos, hogy elég helyet biztosítsunk a guppiknak is!

2. Biztosítsuk a biológia egyensúlyt

Annak ellenére, hogy manapság már kereskedelemben is lehet kapni a szűrőkbe való hasznos baktérium kultúrákat, az akvaristák még sokszor veszítenek el halakat a biológiailag nem beállt, vagy csak részben beállt akvárium miatt. Ennek oka a türelmetlenség egy új akvárium beállításakor, vagy az akaratlanul elpusztított hasznos baktériumok pl. egy gyógyszeres kezelés során, esetleg a vízhez adagolt só miatt, vagy a túl nagy mennyiségű vízcsere. Az ammónia és a nitrit mérgezés eddig is, és ezután is az egyik leggyakoribb oka lesz a díszhalak pusztulásának.

Milyen nehéz valójában meggyőződni arról, hogy az akváriumunkban már beállt-e a biológiai egyensúly? Nem túl nehéz, csak türelemre és víztesztekre van hozzá szükség. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy hogyan csináljuk, akkor inkább kérjünk segítséget. Továbbá a szűrőbaktériumok számára szükséges ammónia biztosításához elegendő lehet egy adag régi akváriumi talaj, élő növények, egy már meglévő akváriumból vett víz, vagy hasznos baktérium kultúra, amit a boltban vásároltunk. És hagyjunk neki elegendő időt. Lassan telepítsük be az akváriumot, etessünk ritkábban, és folyamatosan ellenőrizzük a vízminőséget.

3. Biztosítsunk meleg, lúgos vizet (és esetleg egy kevés sót)

A guppik számára kemény, és lúgos vízre van szükség (10+ NK°, pH 7-8), aminek a hőfoka 26-28 °C.

***********************************************
A német keménységi fok NK° értékek,vagyis 1 liter víz mennyi kalcium-oxidot (CaO) tartalmaz.
A német keménységi fok (nk) a CaO mg/liter egy tizede !
Nagyon lágy: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
Lágy: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)
Közepesen kemény: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)
Kemény: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)
Nagyon kemény: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)
***********************************************

 

Adhatunk egy kevés sót is a vízbe, viszont ne sima asztali sót használjunk, hanem tengeri sót, vagy kifejezetten akváriumba való sót. Általában 1 teáskanál 4 liter vízhez elegendő.

A tesztcsíkok megfelelőek lehetnek a gyors ellenőrzéshez, de inkább folyékony teszteket használjunk, amivel rendszeresen és pontosabban mérhetjük a kritikus értékeket. Fontos, hogy pontosan kövessük az utasításokat, mielőtt leolvassuk a teszteredményeket.

4. Megfelelő állományt vegyünk

A guppik régebben sokkal szívósabbak voltak, mint manapság az ázsiai importhalak esetén. Ha lehetséges, akkor helyi tenyésztőktől vegyünk halakat. Különítsük el őket és karanténozzuk az új halakat legalább két hétig, mielőtt betesszük őket a már meglévő halaink mellé, ezzel is csökkenthetjük annak az esélyét, hogy az import halak betegségei részben, vagy teljesen elpusztítsák a már meglévő állományunkat.

Fontoljuk meg, hogy a guppiból a vad törzseket tartsuk, vagy Endler guppit, esetleg a kettő keresztezéséből keletkezett halakat, a mindenféle nagy mennyiségben előállított import változattal szemben. Előbbiek sokkal szívósabbak egy akváriumban. Valamint legyünk elővigyázatosak a kifejlett példányok vásárlása során, a guppik ugyanis csak 2-3 évig élnek, ezért fiatal példányokat célszerű vásárolni.

5. A nemek közötti arány megfelelő legyen

Az az elképzelés, hogy párban tartsuk a guppikat, ami megannyi más hal esetén megfelelő lehet, az elevenszülők (pl. a guppik, plattik, karfarkú halak és mollik) esetén nem állja meg a helyét. Ezek a halak a természetben olyan kolóniákban élnek, ahol sokkal több nőstény jut egy hímre, ezért fogságban is így kell őket tartani.

Egy kisebb akváriumban a hímek agyonhajszolják a nőstényeket, nem adnak nekik elég időt az evésre, pihenésre és a szülésre sem. Legjobb az ilyen elevenszülőket trióban vásárolni (1 hím és 2 nőstény), esetleg többségében nőstényeket tartani, vagy csak hímeket egy adott akváriumban. Ha nem szeretnénk tenyészteni őket, akkor a legjobb egynemű halakat tartani.

6. Tartsuk őket saját medencében, vagy megfelelő halakkal

A guppikat nem szabad teknősökkel, rákokkal, vagy olyan halakkal együtt tartani, amelyek táplálékként tekintenek rájuk. Viszont garnélákkal könnyen együtt tarthatók. Továbbá tartózkodjunk a cápamárnával, bettával, és gömbhalak való társítástól is, mert ezek szétcsipkedik a guppik hosszú úszóit. Hasonlóan nem jó társhalak a nagyobb testű plekók, algaevők, illetve a szintén csipkelődő pontylazacok (amelyeknek amúgy is más vízparaméterek kellenek).

A guppikat legjobb magukban tartani, esetleg egy kisebb csapat Corydoras társaságában, hogy egy kis mozgás is legyen a talaj közelében. Túl gyakran hallani arról, hogy a nem megfelelő társítás miatt a guppik megsebesülnek, vagy megeszik őket a társhalak.

7. Megfelelő eledelekkel etessünk

Nagyon jó minőségű pehely, vagy granulátum alakú száraz táp kapható manapság, amely biztosítja halainknak a megfelelő tápanyagforrást, és mentes mindenféle betegséget okozó problémától. Néhány liofilizált és fagyasztott eleség is megfelelő lehet, de nem célszerű pl. élő vörösszúnyog lárvával etetni őket, mert az egészségügyi problémához vezethet.

Napi kétszeri etetés (vagy többször kisebb mennyiségben) megfelelő a guppik számára. A nagyüzemekben, ahol sokkal több figyelmet fordítanak a vízcserékre, és a vízminőség tesztekre, a guppikat akár napi 15-ször is etethetik, hogy felgyorsítsák a halak növekedését és ezáltal a mielőbbi piacra kerülésüket. Ha elutazunk otthonról hosszabb időre, és nem bízunk meg teljes mértékben a halakra vigyázó segítőnkre, akkor porciózzuk ki, és címkézzük meg pontosan a napi adagokat, majd pakoljunk el mindenféle más dobozos eleséget, különben a halaink nagy valószínűséggel túl lesznek etetve.

8. Végezzünk rendszeres, részleges vízcseréket

A halaink számára a legjobb, és legegyszerűbb módja a megfelelő környezet biztosításának a heti 25%-os vízcsere alkalmazása. Ezzel nagymértékben csökkenthetjük az élővilágra ható hosszútávú negatív hatásokat.

A legjobb megoldás, hogy talajporszívót használunk, és leszívjuk a talajba ragadt szennyeződéseket, valamint az alsó vízréteget, és ezt a vízmennyiséget állott vízzel töltjük vissza, amelyet már néhány nappal ezelőtt előkészítünk. Használhatunk különböző klórmentesítő szereket is.

9. Ha betegek lesznek, gyógyítsuk őket helyesen

Ne kezeljük félre, vagy ne gyógyszerezzük túl a halakat. Mindent összevetve valószínűleg több hal pusztul el a jószándékú gyógyszeres kezelés hatására, mint a valódi betegségekből adódóan. Vegyük figyelembe, hogy minden gyógyszer egy bizonyos határon túl méreg, és a szerek egymással való kölcsönhatása megjósolhatatlan lehet. Ha egy hal táplálkozik, és jól reagál a gyógyszeres kezelésre, akkor vigyük végig a kezelést (ahogyan a szer gyártója ajánlja), és ne kezdjünk el másik gyógyszert használni (ha másik gyógyszert akarunk használni, akkor inkább várjunk néhány napot, hogy a hal felépül-e magától, és csak utána kezdjük el az új kúrát).

10. Ha szaporodnak, legyen elég hely a kicsiknek is

A nőstény guppik, ha hímekkel együtt tartjuk őket, akkor folyamatosan terhesek lesznek és kishalakat szülnek. Szülés előtt nem sokkal már ne mozgassuk őket (ekkor gyakran már látszanak a kishalak szemei a nőstény hasán keresztül), hanem inkább alakítsunk ki elegendő helyet a meglévő akváriumban, és helyezzünk be finom szálú vízinövényeket, ahol a kikelő kishalak elbújhatnak (az akváriumban lévő élő vízinövényeknek amúgy is sokkal több haszna van egy műnövényhez képest). Egy ennél is jobb megoldás, ha még időben külön akváriumba helyezzük a terhes nőstényt, ahol elegendő hely áll rendelkezésre, és sűrűn beültetjük azt vízinövényekkel. Jó választás lehet valamelyik Myriophyllum, vagy Elodea, esetleg Ceratophíllum faj.

Tartsuk őket jól
A guppi problémák nagy többségét a nem megfelelő tartási körülmények okozzák, amikor frissen kialakított akváriumban próbálják őket tartani, vagy túl kisméretű medencében, esetleg túl hideg vízben. Vannak olyan betegségek, amelyekre a guppik fogékonyabbak lehetnek, de elsősorban a tartási körülményeken kell változtatni, és csak utána próbálkozni mással.

Ettől függetlenül a guppik hirtelen és rejtélyes módon elpusztulhatnak, mert manapság sajnos ezek az elevenszülők nem annyira szívósak, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ha viszont betartjuk a fenti 10 pontot, akkor a sikeres guppi tartási esélyeink sokkal jobbak lesznek.

Lényeges kérdések a guppitartók számára

- Mekkora az akvárium?
A guppiknak legalább 60 literes akvárium kell, de jobb, ha 80 litereset tudunk nekik biztosítani.
- Mióta üzemel az akvárium?
Mivel kényes halakról van szó, legjobb ha az akvárium indítása után legalább 2 hónappal telepítjük be őket.
- Az akvárium elindítása óta eltelt már 4-6 hét, mielőtt a halakat betelepíted?
Járatni kell a szűrőket, mielőtt bármilyen halat is telepítünk.
- Milyenek a vízparaméterek? (pH, keménység)
A guppiknak kemény, lúgos vízre van szükségük (NK° 10-30, pH 7-8)
- Milyen a vízminőség? (legalább az ammónia, és nitrit szint)
A vízminőségnek kiválónak kell lennie a guppik tartásához, az ammónia és nitrit szintnek nullának kell lennie, a nitrát szintnek pedig 20 ppm alatt kell tartani.
- Milyen a vízhőmérésklet?
A guppiknak nem való a fűtetlen akvárium, a vízhőmérsékletnek 24-28 °C között kell lennie.
- Akarsz sót adni a vízhez?
Ha csak guppikat tartasz magukban, akkor célszerű lehet 1 teáskanál sót adni 4 liter vízhez.

Forrás:
http://diszhal.info/cikkek/10_guppi_tipp.php

 

 

2.A nano akvárium

A nano akvárium mint kifejezés újkeletű dolog és sokféle tévképzet él az emberek fejében, pontosan mit is takar. A valóság kiábrándítóan egyszerű: 50 liternél kisebb akvárium. Azaz a legtöbb hazai akvaristának éppen nano méretű akváriuma van, így nem árt ha megismerkedünk ennek a méretnek az előnyeivel és hátrányaival.

A nano akvárium nem jelent szépen növényesített akváriumot, mint azt sokan hiszik. Ez csak egy lehetőség a sok közül, amire felhasználhatunk egy kisméretű üvegedényt. A hazai definíció szerint 50 liternél kisebb, de 10 liternél nagyobb akváriumot értünk a nano kifejezés alatt. A 10 liternél kisebbeknek külön neve van, ezeket pikonak hívjuk. Angolszász nyelvterületen azonban gallonban mérik az akvárium űrtartalmát, és mivel az emberek vonzódnak a szép kerek számokhoz, náluk máshogyan alakulnak a nano méretek. A legtöbben a 10 gallon alatti edényeket tekintik nanonak, azaz 38 litertől, mások 20 gallonnál húzzák meg a határt, ami 76 liter. A hazai szabályok 30 liter fölött engedik meg a halak tartását, de az állatvédelmi törvényen kívül is érdemes ehhez tartani magunkat, mert rengeteg problémát elkerülhetünk egy kicsit nagyobb víztérfogattal. Tehát egy halas nano akvárium 30 és 50 liter között mozoghat, 30 liter alatt pedig gerincteleneket tarthatunk.

Miért különleges ez a méret?

Sok szempontból praktikus, például kis helyet foglal és olcsóbbak a felszerelések. Aki bizonytalan a vásárlásban, könnyebben rászánja magát egy kis akváriumra. Viszont a kis vízmennyiség instabilabb, azaz a benne lejátszódó biológiai és kémiai folyamatok könnyen létrehozhatnak olyan változásokat, amik ártalmasak a halakra nézve. Minél nagyobb a vízmennyiség, annál kiegyensúlyozottabbak ezek a folyamatok és annál kisebb egy-egy apró hiba jelentősége.

A nano akvárium állatai

A kis víztérfogat erősen behatárolja a lehetőségeket. 50 évvel ezelőtt az átlag akvarista lelkiismeretfurdalás nélkül tartott aranyhalat is a nano méretű akváriumokban, azonban ma már nem tartjuk elfogadhatónak ezt a hozzáállást. Az aranyhalat a természet adta szívóssága tartotta életben ideig-óráig, és ezek borzasztó körülmények a legtöbb akváriumi díszhalnak is. Egyszerűen nincs elég mozgástér a tipikus méretű és viselkedésű díszhalaknak, és ilyenkor a vízterhelés is nagyobb, mint amit kezelni lehetne a megszokott módszerekkel. Ma azokat a halakat tartjuk nano akváriumba valónak, amelyeknek minden igényét lehet biztosítani ekkora helyen is. Ezek néhány kivételtől eltekintve nagyon kistestű halak és gerinctelenek, amelyek képesek kiélni a természetes mozgásigényüket és viselkedésük is alkalmas a békés együttélésre ilyen szűk helyen.

Halak: Az akvarisztikában teljesen kezdőknek a sziámi harcoshallal vagy az endler guppival érdemes kezdeni a haltartást. A szivárványos guppi hím példányai is alkalmasak nano akváriumba, azonban a nőstények már nagyobbak és a szaporaságuk is problémássá teszi őket. Ezek könnyen beszerezhető halak és a többinél jobban viselik a kezdeti ügyetlenkedést. A tapasztaltabb vagy szorgalmasabban olvasó akvaristák már több, vízlágyítást nem igénylő fajból is válogathatnak: parázslazac, törpe fogasponty, törpe szívóharcsa, sokcsíkú csigasügér, fekete törpesügér és a törpe rubinsügér a legkönnyebben beszerezhetőek, bár nagyrészt ezek sem mindennapos fajok. Ellenben lágy vizet igénylő halakból a nagyobb üzletekben bőséges választék akad. Ezek csak tapasztalt és elszánt akvaristáknak valók, mivel a vízlágyítás macerás és ha egyszer belekezdtünk, fontos lelkiismeretesen megoldani minden egyes vízcserénél. Ilyen hal a verébrazbóra, a moszkító razbóra, a gyöngy dánió, a törpe gömbhal, a törpe rablólazac, a gyűrűs bohóccsuka és a törpe páncélosharcsa.

Garnélák: A törpegarnélákat szinte a nano akváriumokhoz találta ki az anyatermészet. Picik, fajtársaik tömegében boldogok és mivel főleg növényevők, visszafogottan terhelik a vizet. Ha nem telepítjük túl az akváriumot, nincs velük sok gond. Egy kezdő is könnyen boldogul velük, ha megcsinálta a házi feladatot és elolvasta amit el kell. Profik 10 literben is sikeresen tartják őket, de kezdőként ajánlott 20 liter fölött maradni. Ráadásul a garnélák tömegben igazán mutatósak, így érdemes helyet hagyni a szaporulatnak. A leggyakoribb garnéla a cseresznyegarnéla, csapvízben tartható és látványos faj. Más akvaristáktól is könnyen beszerezhetjük potom pénzért. A kénsárga garnéla, a babaulti változatok vagy a gyöngygarnélák hasonlóan egyszerű fajok, de jóval nehezebb eladó példányokat találni és az áruk is magasabb. Szigorúan lágy vízben élnek a kényes, ámde gyönyörű kristálygarnélák.

Csigák: A csigáknak nincs különösebb problémája a kisebb akváriumokkal, amennyiben megfelelő a vízminőség. A nagyméretű házak viszont optikailag összenyomják a teret, ezért érdemesebb a kisméretű fajokat telepíteni. A brazil tányércsiga méretében jól illik a nanohoz, színes változatai látványos akváriumlakók. A szerényebb hólyagcsigák és maláj tornyoscsigák is szépen beilleszthetőek. Hazai érdekesség a folyami bödöncsiga, fekete alapon fehér pöttyös házával mutatós algaevő.

Nano növények

A növények szempontjából nem sokban különböznek a nano akváriumok. A kisebb növények mutatnak jól, ezért jóval kevesebb fajból lehet válogatni, viszont a kényesebbeket is tarthatjuk minimális ráfordítással. Az árnyéktűrő fajok közül jó választás a gömbalga, a törpe vízilándzsa, az algapáfrány és a jávai moha. Némileg igényesebb a többi mohaféle, kis méretük és apró levélkéik miatt optikailag nagyítják az akváriumot. Ilyen a szingapúri moha, a csüngő moha és a karácsony moha. Némileg nagyobb a zsenge májmoha. A víz tetején lebegve jól érzi magát az úszó májmoha. A páfrányok közül a lándzsás vízipáfrány "needle leaf" változata és a szőrös mételyfű esik a mérethatárba. A virágos növények közül jól mutat a gyöngyös iszapvirág, a kisebb vízikehely fajok, a japán gázlóvirág, és a Pogostemon helferi. A legigényesebbek között számos gyepnövényt találunk amelyek egy kis akvárium előterét is feldobhatják, ha kapnak elég fényt és CO2 beoldást. Ilyen a kubai iszapvirág, a montecarlo iszapvirág, az ausztrál nyelvlevél vagy a pázsitos rence. CO2 nélkül az úszó májmoha lekötözésével gyepesíthetünk.

A nano akvárium felszerelései

Szűrés: A szűrést egy erősebb belső szűrővel oldhatjuk meg a legegyszerűbben. Mivel kicsi a hely, nem szerencsések a nagyméretű szűrőtartályok, mert foglalják a hasznos térfogatot az akváriumban. A belső szűrők azonban nem a legjobbak a biológiai szűrésben. Hasznos, ha a talaj baktériumbarát agyag és sok növényt telepítünk, mivel ezek segítenek pótolni a szűrő hiányosságait. A biológiai szűrésen rengeteget javít ha barkácsolunk egy külön szűrőakváriumot. Ha komolyabb növényes akváriumra vágyunk, akkor érdemes külső szűrőt vásárolni.

Világítás: Elméletben egyszerű lenne, hiszen kis térfogathoz viszonylag kevés fény is elég. A gyakorlatban viszont nehéz esztétikus méretű és megfelelő fényerejű lámpát találni. Az olcsó nano szettek világítása kritikán aluli. A tipikus erős lámpák viszont túl hosszúak és kétoldalt lelógnak egy nano akváriumról. A növényes akvarisztika terjedésével egyre több jó nanora méretezett lámpából válogathatunk, azonban ezeknek egyelőre még magas az ára. Szerencsére barkácsolni egyet nagyon könnyű, mivel éppen ideális méretűek a kompakt fénycsövek. Ezekben gyárilag benne van a fénycső működtetéséhez szükséges összes alkatrész, így bármilyen hagyományos izzófoglalatba(E27) becsavarhatóak. Akár egy régebbi, nagy teljesítményű izzóhoz tervezett asztali lámpát is használhatunk. Egy régi 20W-os izzó nagyon kevés lenne egy akvárium megvilágításához, azonban egy 20W-os kompakt fénycső már közepesnek számító fényerőt ad egy 30 literes akváriumnál. Ilyenkor üveglappal kell fedni az akváriumot, hogy a lámpa véletlenül se párásodjon vagy kapjon vizet.

Fűtés: Erősen ajánlott termosztátos fűtőt venni, mert a kis víztérfogat hamar lehűl és könnyen túl is fűthető. Termosztátnál nem számít a fűtő telejsítménye, lekapcsol ha elértük a kívánt hőfokot, így gyakorlatilag bármilyen jobb fűtőszálat használhatunk. Azonban egy kis akváriumban nem mutatnak jól a nagyméretű fűtők, érdemes utánajárni egy nano méretű fűtőszálnak. Ezek egyelőre még nem elterjedtek a hazai boltokban, de netről gond nélkül rendelhetők. A nano állatok egy része fűtés nélkül is tarható (pl. garnélák) .

Berendezés

A növény- és baktériumbarát talajok égetett talajból készülnek. Viszonylag drágák, azonban sok helyen árulják kimérve, és egy nano akváriumba csupán néhány literre van szükség. Olcsóbb alternatíva az apróra zúzott és hengerelt bazalt vagy a durva szemű sóder. Sok helyen árulnak látványos trópusi fákat. Ezek tartósabbak és könnyebben lemerülnek, mint a nálunk gyűjthető faanyagok. Az akvakertészek körében népszerű kövek nagyon szépek, de aranyárban adják őket. Kertészetekben, dekorkövesnél töredékáron juthatunk szép kövekhez.

Beüzemelés

A nano akvárium beüzemelése alapjaiban nem különbözik a nagyokétól, de sokkal fontosabb, hogy betartsuk a szabályokat. A berendezés után kötelező a 2 hetet kivárni az első halak érkezése előtt, és nagyon fontos a fokozatos telepítés is.

Gondozás

A nagyobb akváriumokhoz képest gyakoribb, de kisebb mértékű vízcsere ajánlott. A szokásos heti 1X30% helyett érdemes 2X20%-ot cserélni. Így könnyebben kordában tarthatóak a káros nitrogénvegyületek. Ha a mechanikai szűrésünk nem elég erős, akkor ajánlott gyakran porszívózni. Kevés vízben nagy hatása van az akvárium alján bomló szerves anyagnak. Ha gyorsan növő növényeink vannak, ne feledkezzünk meg a rendszeres nyírásról. A túl nagy növénytömeg felboríthatja az akvárium kémiáját, különösen, ha a vízmozgás nem elég erős.

A halak etetése: A nano halak szája kicsi, így nagy granulátumokat nem tudnak megenni, de ezen túl nem bonyolult az etetésük. A lemezes tápokat gond nélkül fogasztják és gyártanak apró szemű szemcsés tápokat is. Az ivadéktápok apró szeműek, de ezeket inkább kerüljük mert túl magas az energiatartalmuk, egy felnőtt hal könnyen elhízik tőle. Fagyasztott és élő eleségből a Cyclops, az Artemia lárva és az kisebb vízibolhák megfelelő méretűek.

Növénytáp: A legtöbb növénytápot nagyobb vízmennyiséghez tervezték, ezért nehéz lesz kimérni a szükséges adagokat. Valószínűleg 1 ml alatt lesz a napi adag, amihez ajánlott fecskendőt venni. Gyógyszertárban minimális összegért adnak egyet. Olyat keressünk, ami nem sokkal nagyobb térfogatú, mint ami egyszeri mérésre kell és könnyen mozog. A nagy fecskendők általában akadnak és nehéz velük precízen dolgozni.

 

3.Akvárium CO2 (szén-dioxid) beoldás

Biológia

Már kisiskolás korunkban megtanították, hogy a növények fotoszintéziséhez széndioxidra van szükség. Mi mindannyian - a növényekkel együtt - szénalapú lények vagyunk, ezért az élethez elengedhetetlenül szükséges, hogy hozzájussunk.

Az akváriumban alapesetben fellelhető szén-dioxid azonban igen kevés a növényeink számára. Csupán 10-15 fajta növényt ismerünk, amelyek elvegetálnak a CO2 hiányában. A többi növényt szinte lehetetlen egészségesen tartani. Ezt a problémát orvosolhatjuk CO2 adagolással.

A CO2 befecskendezés miatt "megengedhetjük magunknak", hogy az akváriumot erősebben megvilágítsuk, ezért élénkebb és vibráló hatást tudunk elérni a látványával az életterünkben.

A CO2 befecskendezés hatására a növények egészségesebbek és szebbek lesznek, az akvárium üde zöld színekben kezd pompázni. A high-tech növényes akvárium látványa semmihez sem fogható, egy új világ fog megnyílni előttünk. Ha már tudjuk magunkról, hogy hosszabb távon kívánjuk az akváriumunkat üzemeltetni, akkor mindenképpen érdemes egy CO2 rendszerbe beruházni.

CO2 diffúzor

Miért szükséges a CO2 beoldás?
"A vízinövények akkor fotoszintetizálnak, amikor a leveleiket megfelelő fény éri. Ehhez a vízben lévő tápanyagokat és CO2-t (szén-dioxidot) használnak fel, mely során szőlőcukrot, és oxigént termelnek. A vízinövények a szőlőcukrot a növekedésükhöz használják fel, míg az oxigént kibocsájtják leveleikből, melyet az akváriumban élő halak és mikroorganizmusok használnak fel a légzésük során. A CO2 az akváriumba beoldással, illetve a halak és a mikroorganizmusok kilégzése során kerül be. Amennyiben az akváriumban sok növényt tartunk - erős megvilágítás alatt, a növények gyorsan elfogyasztják a vízben jelen lévő CO2-t a fotoszintézis során. A vízben levő CO2 kiürülése a növények fotoszintetizálásának abbamaradását okozza. Ha az akváriumban ilyen körülmények állnak fent, a növények nem tudnak szépen és egészségesen fejlődni. Ha az akváriumban csak kevés növény van, vagy tompa a megvilágítás, akkor nem szükséges nagy mennyiségű CO2-ot oldani a vízbe. Másrészről, ha az egész akváriumot beültettük, és a megvilágítása erős, akkor a CO2 előbb-utóbb elfogy a vízből. A növények egyenletes fotoszintetizálásához elegendő mennyiségű CO2-ot kell a vízbe oldanunk." - ADA Növénysuli

Mennyi CO2-t adagoljunk?

A válasz csak látszólag egyszerű: az ideális szint 30 ppm (mg/liter) CO2. Két gondunk adódik ezzel: a CO2 gáz nem egyenletesen van jelen a vízben, hanem leginkább úgy nézhet ki modellezve, mint a "bárányfelhők az égen" - a kisebb sodrású, beoldástól távolabbi helyeken kevesebb, máshol több. A CO2 továbbá nem mérhető pontosan, otthoni körülmények között.

Van azonban egy jó hírünk, idővel minden akvarista kitapasztalja a saját akváriumában szükséges CO2 szintet és a rendelkezésre álló buborékszámlálókkal valamint tartóstesztekkel elég ügyesen beállítható a kívánt szint.

A halak egészségére a 30 ppm (mg /l) CO2 szint nincs káros hatással, de nagyon kell figyelnünk arra, hogy ezt a szintet még rövid időre se lépjük túl, mert kedvenceink könnyen elpusztulhatnak CO2 mérgezésben. Ennek első jele az, hogy a halaink a víz felszínén "pipálnak". Ez a jelenség azért következik be, mert a túl magas CO2 szint a halak oxigén-igényét is megemeli, a vízfelszínen a gázcsere miatt sokkal több az oxigén.

A CO2 mérgezés második, komolyabb tünete az, ha a halaink a vízben össze-vissza mozognak, néha fejjel lefele úsznak és láthatóan elvesztették a tájékozódási képességüket. Ebből az állapotból már nehezebben hozhatóak vissza, jellemzően egy részük elpusztul. Egy gyors vízcserével és levegőztetéssel azonban még megmenthető az állomány egy része. A harmadi fázis a halpusztulás.

Ha a CO2 szintet megfelelőképpen állítjuk be, akkor azonban nem fenyegeti veszély a kedvenceinket. Az akvárium megfigyelésekor gondoljunk arra is, hogy a CO2 szint az akvárium vízmozgásával szoros összefüggésben van, ha a 30 ppm körüli értékre állítottuk be a CO2 értékeket egy újabb és tisztább szűrő használatakor, az áramlás lassulásával ez a szint megemelkedik és problémák léphetnek fel. Csökkentsük a buborékszámot, ha nem tudjuk kitakarítani éppen a szűrőt.

Milyen CO2 beoldási módok vannak?

Ha semmiképpen nem kívánunk CO2 rendszert beüzemelni, akkor is marad egy végső megoldásunk, használjunk olyan vízkezelőket, amelyek a fent említett igénytelenebb 10-15-féle növény számára a sejtfalon keresztül felvehető formában tartalmaz szén-alapú vegyületeket. Ilyen termék például az Easy Life - Easy Carbo.

A második - általunk erősen ellenjavallott - módszer az élesztős CO2 használata. Ezzel a házilag is barkácsolható módszerrel már a nagynyomású CO2 rendszerekhez hasonló eredményeket érhetünk el, de a megbízhatóságuk igen kicsi, és éjszakára nem tudjuk elzárni a gázt (ennek a fontosságáról később).

A harmadik - és gyakorlatilag egyedüliként kompromisszumok nélkül működő - módszer a nagynyomású rendszerek használata. Ezeknek van kisebb (nano) akváriumokhoz készített változatai, és vannak nano és nagy akváriumokhoz egyaránt használható szettek. A későbbiekben ezekről lesz szó. Fontos tudni, hogy a nagynyomású szettek ára nem változik jelentősen kis- vagy nagy akváriumok esetében, tehát nagy általánosságban hasonló árakra számíthatunk.

A CO2 beoldásához szükséges eszközök
"A CO2 akváriumba való beoldására rengeteg módszer született az elmúlt években. A jelenleg legelterjedtebb módszer közvetlen beoldás - amely biztonságos és hatékony. A CO2 forrásaként gázpalackot használunk, ez folyékony szén-dioxidot tartalmaz. Mivel a palackban magas nyomás uralkodik, nyomáscsökkentőre is szükségünk van a CO2 lassú befecskendezéséhez. A nyomáscsökkentő alkalmas a palackban lévő szén-dioxid nyomásának csökkentésére egyenletes áramoltatás során. A palackból jövő szén-dioxid egy golyós szelepen (mágnesszelepen) jut át, amellyel a befecskendezést ki-, és bekapcsolhatjuk, innen pedig a nyomásálló szén-dioxid csőbe ér. A nyomásálló csőre visszafolyásgátló szelepet csatlakoztatunk. Az üveg CO2 diffúzorokat és buborékszámlálókat, a szén-dioxid vízbe való beoldásához használjuk. Az üveg eszközöket szintén a csövekhez csatlakoztatjuk." - ADA Növénysuli

Mi kell egy nagynyomású CO2 rendszerhez?

CO2 palack
CO2 palack (vagy patron)
Jellemzően 95g - 5kg méretű. A legelterjedtebb a 2 kg-os. Nem robbanásveszélyes, nem egészségkárosító hatású. Fontos! Szállítás előtt kérjük olvassa el a biztonsági tájékoztató anyagot! CO2 palackokat csak személyes átvétellel forgalmazunk.

CO2 reduktor - nyomáscsökkentő szelep
CO2 Reduktor (nyomáscsökkentő szelep)
A palackokban található 50-80 bar nyomást csökkentik le kezelhető 2-3 bar nyomásra. A reduktorokra szerelt tűszeleppel szabályozható a buborékszám (a CO2) mennyisége. Léteznek mágnesszeleppel egybeépített reduktorok is.

CO2 mágnesszelep
CO2 Mágnesszelep
Éjszakára a növényeinknek nincs szüksége szén-dioxidra, az időkapcsolóra kötött mágnesszelep lezárja a szén-dioxid gázt. Napközben legalább 2-3 órával a világítás bekapcsolása előtt indítsuk el befecskendezést, leállítani a fényekkel együtt célszerű.

CO2 cső
CO2 cső
A problémák megelőzése érdekében kemény CO2-höz alkalmas nyomásálló csövet érdemes használni. A levegőcsövek használatát a szén-dioxid rendszerekhez nem javasoljuk. Átlagos esetben 2 m hosszú CO2 cső egy otthoni rendszerhez elegendő.

CO2 visszafolyásgátló szelep
CO2 visszafolyásgátló szelep
A visszafolyásgátló szelep megakadályozza, hogy a CO2 kikapcsolt állapotában az akváriumvíz a CO2 csövön keresztül visszafolyjon és károsítsa a mágnesszelepet vagy reduktort, illetve, hogy a kifolyó víz kárt tegyen a környezetben.

CO2 buborékszámlálók
Buborékszámláló
A beoldandó CO2 mennyiségét a nyomáscsökkentő szelepen elhelyezett tűszelep (kis csap) segítségével állíthatjuk be. A buborékszámláló mutatja, hogy pontosan mennyi CO2 kerül majd az akváriumba. A megfelelő buborékszám sok mindentől függ. (alap: 60 bpm).

CO2 diffúzorok
CO2 diffúzor vagy reaktor
Az akváriumvízbe a CO2 diffúzor (kerámia "porlasztókő") vagy reaktoron keresztül kerül befecskendezésre a CO2 gáz. A diffúzorok üveg vagy akril termékek, maximum 240 literig ajánljuk őket. A reaktorokat nagyobb akváriumokban is használhatjuk.

CO2 tartósteszt
CO2 Tartósteszt (Drop Checker)
A CO2 mérésének otthoni körülmények között leghatékonyabb eszköze a drop checker. A kis üvegharangban elhelyezett indikátor oldat a beoldott gáz hatására elszíneződik. Kék szín = kevés, zöld szín = megfelelő, sárga szín = túl sok CO2.

A palack kiválasztása
"A CO2 beoldásához kisebb eldobható, és nagyobb újratölthető palackok is rendelkezésünkre állnak. Az ADA Advanced System-hez tartozó Tropical Forest palack az eldobható palackok közé tartozik. Annak ellenére, hogy a 100 mililiteres palack kicsinek tűnik, három-négy hét alatt fogy ki teljesen az ADA Glass Counterrel mért egy buborék per másodperces, napi 8-10 órás adagolás mellett, amely egy 60 cm hosszú akvárium CO2 szükségletét biztosítja. Ennek következtében ezek a patronok még megfelelőbbek egy 60 cm hosszúságúnál kisebb akvárium számára. Az ADA Tower/20 sokkal alkalmasabb egy 90 cm-es, vagy annál hosszabb akvárium ellátására. A Tower/20 2 liter űrtartalmú (azaz 20 eldobható patronnak megfelelő), így alkalmasabb nagyobb akváriumokba, amelyek több CO2-ot igényelnek. Természetesen használhatjuk 60 cm hosszú akváriumokhoz is, így hosszú ideig nem kell törődnünk a CO2 patronok cserélgetésével, emellett környezet kímélőbb is. Annak ellenére, hogy nagyobb rendszereknél már nyomáscsökkentőre lesz szükségünk, megéri elgondolkozni rajta." - ADA Növénysuli

 

A nagynyomású CO2 rendszer további ajánlott tartozékai

pH teszt - lehetőleg cseppteszt formátumú (nem papíralapú)
Pót-tömítés (tömítőgyűrű) a CO2 reduktorhoz. Nem drága, de mindig akkor kellene amikor nincs kéznél...
CO2 tisztítófolyadék a lealgásodott CO2 elemek tisztítására. Jól jöhet diffúzornál, reaktornál, inline difinél, Drop checkernél is.
ADA Clean bottle

OK, megvan minden, most hogyan tovább?

1. Ellenőrizzük a nyomáscsökkentő szelepet. A csatlakozásnál legyen benne a tömítés! Lehet gyárilag maradt ki, lehet sérült, lehet elveszett.

2. Szereljük fel a nyomáscsökkentőt a palackra. Ha kulccsal kell meghúzni, húzzuk meg ütközésig. Tilos erősen meghúzni ("megtépni"), mert tönkretesszük vele a tömítést! Ha patronos a rendszered, gyorsan csavard be a patront a nyomáscsökkentőbe és ütközésig csavard. Ha közben elszisszen ne ijedj meg csavard tovább.

3. Szereljük fel a CO2 csövet a nyomáscsökkentőre. Ha a reduktor és a mágnesszelep két külön termék, akkor ne legyen több mint 5 cm a nyomáscsökkentő és a mágnesszelep közötti cső hossza. Ha egyben van a két termék akkor erre nem kell figyelnünk.

4. FONTOS! Ha különálló mágnesszeleppel dolgozunk, nézzük meg a gáz áramlási irányát és ennek megfelelően kössük be (a nyomáscsökkentőtől kell jönnie az akvárium irányába). Ezt általában egy nyíl mutatja a mágnesszelepen.

5. Mérjük ki a CO2 cső hosszát a porlasztás helyéig. Ha diffúzorral fogunk dolgozni, akkor a palacktól egészen az akváriumba be, az aljzatig érjen a cső. Ha reaktort használunk akkor elég lesz csupán 0.5 - 1 métert leszabnunk.

6. Szereljük be a visszafolyásgátló szelepet. Ezen is megjelölték a gáz átfolyásának az irányát (a palacktól az akvárium fele haladva). Figyeljünk a megfelelő bekötésre.

7. A visszafolyásgátló szelepet általában az akvárium oldalán helyezzük el (diffúzor használata esetén). Reaktor és külső szűrő csőre köthető "in-line" diffúzor esetén a szekrényben fogjuk azt elhelyezni. Mindkét esetben érdemes a csővel egy kis hurkot képeznünk, hogy a CO2 cső lógjon alá a mágnesszelepnek, így, ha a szelep esetleg áteresztene némi vizet (nem jellemző a jó minőségű visszafolyásgátló szelepeknél), akkor sem fog a mágnesszelepünk károsodni. Ha biztosra akarunk menni, később akár egy második visszafolyásgátlót is betehetünk.

8. Töltsük meg folyadékkal a buborékszámlálót és kössük be azt a visszafolyásgátló után, maximum 5 cm távolságra (fölé).

9. Az üveg termékekkel körültekintően bánjunk. Óvatosan fogjuk meg a termékeket és ne feszegessük azokat, mert szerencsétlen esetben eltörhetnek és elvághatják a kezünket.

10. Ha a cső túl kemény és nem megy rá az eszközökre, meleg vízben fel lehet puhítani, esetleg öngyújtóval, láng fölé tartva megpuhíthatjuk a végét. Elég csak pillanatokra a láng fölé helyezni a csövet és 10-15 cm-ről melegíteni azt. Ne égessük el a csövet! A felmelegített csövet könnyebb lesz ráhúzni a buborékszámlálóra, diffúzorra.

11. Diffúzornál helyezzük fel a csövet a porlasztóra és helyezzük a porlasztót az akvárium aljára. Érdemes az esőztetővel vagy a szűrő áramlással ellentétesen betenni így gyorsabban eljut majd a CO2 az akvárium minden pontjára. Inline diffúzornál és reaktornál más a helyzet. El kell vágnunk a szűrő nyomó ágát (nyomó ág ahol a víz jön be az akváriumba). Kössük rá az inline diffúzort vagy reaktort a szűrő csövezésére. Kössük rá a CO2 csövet. Inline diffúzornál mindegy hogyan áll a diffúzor, akár fekvő pozícióban is lehet, de reaktornál ügyeljünk rá, hogy függőleges helyzetben legyen!

CO2 rendeszer

A diffúzor kiválasztása
"A nagyobb és a kisebb akváriumokhoz való szén-dioxid rendszerek között a legnagyobb különbség a diffúzor méretében van, amely a vízbe oldja a CO2-ot. A diffúzorok méretét a diffúzorban lévő kerámia porlasztókorong átmérőjének segítségével határozzuk meg. A Pollen Glass és a Pollen Glass TYPE-2 a 60 cm hosszú, vagy annál kisebb méretű akváriumokhoz lettek készítve, míg a Pollen Glass Large 20 és 30, a Pollen Glass Beetle 30, 40 és 50 már a nagyobb akváriumokhoz valók. Ahogy a porlasztókorong mérete nő, úgy nő az akvárium mérete is, amelyet a diffúzor el tud látni CO2-vel. Például, egy 30 mm átmérőjű porlasztó korong megfelelő egy 90 cm hosszú akváriumhoz, egy 40 mm átmérőjű egy 120 cm-es akváriumhoz, az 50 mm-es pedig egy 180 cm hosszú akváriumot tud ellátni megfelelő mennyiségű CO2-vel. Ha a porlasztókorong átmérője megegyezik, nyugodtan válogathatunk a Pollen Glass Large, vagy a Pollen Glass Beetle kategóriák diffúzorai között az elhelyezés és a kinézet alapján. Bár a New Pollen Glass típusú diffúzorok porlasztó korongjai ugyanolyan méretűek, mint a normál Pollen Glass diffuzoré, sokkal mutatósabbnak látszik a hozzá tartozó glass joint-tal (a diffúzorhoz jár alapból) és kisebb szívókelyhével. Választhatjuk még például a Pollen Glass Large 30-t, vagy a Pollen Glass Beetle-t a kialakítása alapján, hiszen mindkettő 30 mm-es porlasztó koronggal rendelkezik." - ADA Növénysuli

12. Ezzel elérkeztünk a rendszer próbaüzeméhez. Nyissuk ki a palackot, lassan kb. 3-4 teljes tekeréssel. Ha kevesebbet nyitunk rajta, lehet elfogy a palackból kiáramló gáz működés közben! A fokozatos nyitás segít, hogy a reduktor ne kapjon nagy terhelést azonnal.

13. A reduktor órája felugrik a megfelelő nyomásra, jelezve, hogy működik a termék. Ha ilyenkor valahol szökik a gáz AZONNAL zárjuk vissza a palackot és ellenőrizzük, hogy megfelelően rögzítettük-e a csatlakozásokat.

14. 2 kijelzős reduktornál a második kijelző a leszabályozott nyomást mutatja. Ha állítható reduktorunk van, később ez alapján módosíthatjuk a rendszernyomást. Ha nem állítható, akkor nincs teendőnk. FONTOS! Az óra eleinte változó értékeket mutathat. Ez lehet a mágnesszelep zárt állapota miatt is. Később - amikor a diffúzor már elindult, és 1 óra üzem után újra - érdemes újból ránézni. Ha a kimenő nyomás kijelzője nullát mutat akkor tovább kell nyitnunk a szabályzót. Ilyen esetekben csavarjuk fel legalább 2 bar nyomásra.

15. Ha mágnesszelepet használunk, tudnunk kell, hogy csak akkor fogja átengedni a CO2 gázt, ha feszültség alatt van. Fali kapcsolóból kihúzott állapotban (vagy az időkapcsoló kikapcsolt állapotában) a szelep zárva van és nem engedi át a nyomást. Dugjuk be vagy kapcsoljuk be az időkapcsolót amiben a mágnesszelep van.

16. Ha a buborékszámláló nem mutat semmit, azaz nem látjuk a buborékokat akkor a reduktoron a tűszelep el van zárva! Finoman kezdjük el csavarni amíg a buborékok meg nem jelennek a buborékszámlálóban. Ha most ismerkedünk a rendszerrel, ajánlott nagyon alacsony buborékszámmal kezdeni. Az alap másodpercenként kb. 1 buborék. Később majd finomhangolhatjuk ezt az értéket a kívánt szintre.

17. Most hogy a CO2 rendszerünk elindult, a gáz elkezd felhalmozódni a CO2 csőben diffúzor és inline diffúzor használata esetén. A porlasztók addig nem indulnak el, amíg a bennük lévő gáz nyomása el nem éri az üzemi nyomást! Kerámia porlasztóknál ez 2 bar, Atomizereknél, Inline diffúzoroknál ez 2.5 bar. Ha külső reaktorunk van, akkor a gáz automatikusan elkezdi megtölteni a reaktorházat és ha működik a szűrő már megy is a beoldás.

18. OK elindult a rendszer, honnan tudjuk, hogy működik? Használjunk teszteket. Ha most ismerkedünk a szén-dioxid használatával akkor határozottan ajánlott a Drop Checker (CO2 tartósteszt) beüzemelése. Tegyünk bele tesztfolyadékot és tegyük a drop checkert be az akváriumba a diffúzorral ellentétes oldalra. A tesztfolyadék elszíneződésével látjuk majd, hogy milyen a CO2 szint az akváriumban. Kék - kevés, Zöld - megfelelő, Sárga - túl sok. A teszt 30 mg/l CO2 értékre van kalibrálva. Ez lime-zöld színt jelent. Ha ennél lényegesen kevesebb van a vízben, akkor a teszt kék marad! Fontos, hogy minden állítás után várjunk 1-2 órát, mert a teszt késve mutatja az eredményt! Új akváriumnál - amíg a CO2 megfelelő szintre kerül a vízben - eltelhet több nap is a finomhangolás miatt.

A Drop Checker előkészítése
"A CO2 befecskendezésének mennyiségét ellenőrizhetjük a CO2 buborékok megszámlálásával az ADA Glass Counter segítségével (nagyobb akvárium esetén ADA Beetle Counter segítségével) és szabályozhatjuk a nyomáscsökkentő segítségével. A befecskendezendő mennyiség a vízinövények típusán és sűrűségén múlik. A Drop Checker nagy segítségünkre lehet a vízben lévő CO2 szintjének megállapításában. Az akvárium vízének pH értéke a befecskendezett CO2 és a fotoszintézis során felvett CO2 mennyiségével változik. Ha nagy mennyiségű CO2-t oldunk a vízbe, a pH érték savasabb lesz. Ha kevesebb a CO2, akkor pedig a pH érték lúgosabb lesz. A Drop Checker egy olyan berendezés, amely az akvárium vízében lévő CO2 koncentrációt ennek a szabálynak a felhasználásával állapítja meg. A Drop Checker-t az akvárium belsejébe helyezzük, indikátor folyadékkal töltve (A Green Aqua indikátort nem szükséges akváriumvízzel higítani). A CO2 befecskendezés mennyisége akkor megfelelő a reggeli villanykapcsolásnál, ha kék színű (lúgos) a Drop Checkerben lévő folyadék, és zöld (enyhén savas) a villanykapcsolás után körülbelül 5 órával, amikor a növények a legerőteljesebben fotoszintetizálnak. Ha a folyadék színe kék marad, akkor túl kevés a vízben lévő szén-dioxid. Ha inkább sárgásnak tűnik, mint zöldnek, akkor túl sok. Az akváriumot érdemes éjszaka a villany leoltása után levegőztetni, hogy elkerüljük a halak hypoxiáját. A Drop Checker egy olyan berendezés, amely a víz CO2 koncentrációját jelzi. Azt a jellemvonást használja ki, hogy az akvárium pH-ja egyensúlyban van a drop checkerben lévő vízzel, melyhez pH indikátor folyadékot adtunk. Amikor a CO2 beoldódik a vízbe, a víz pH értéke savassá válik (a folyadék színe sárgától zöldig változhat). Amikor a CO2 elfogy a vízből, a pH érték lúgossá válik (a folyadék színe kékké változik)." - ADA Növénysuli

19. Üzemeltessük a rendszert 1 napig. Nézzük meg a teszt színét az 1 buborék per másodperc értéknél. Ha kell, nap elején enyhén emeljük meg a reduktor tűszelepével az adagolást. 20 literes akváriumnál 1, 60 literesnél 2, 150 literesnél 3, 250 literesnél 4 buborék másodpercenként az általános adagolás - ez az érték azonban beoldás és akváriumtól nagymértékben függ. Ha reaktort vagy inline diffúzort használunk, akkor kevesebbet is elég adagolnunk, ha diffúzorunk van lehet a fenti ajánlás működik majd, vagy akár kicsivel magasabb értékek is...

Izgalmas időszak kezdődik, a növényeinken hamarosan látni fogjuk a CO2 adagolás eredményét. Gyorsabban növekednek majd, esetleg buborékolnak, húsosabb üdébb leveleket hoznak.

A diffúzor karbantartása
"A Pollen Glass a CO2 vízbe való befecskendezésére szolgál. A fehér színű diffúziós korong egy speciális kerámiából készül, nagyon finom pórusokkal, melyek a CO2-ot apró buborék formájában eresztik a vízbe. Ezek az apró buborékok a vízáramlatban való keringés során, illetve a víz felszínén keresztül el fognak tűnni. Mivel a Pollen Glass folyamatosan víz alá van merítve, algák fognak megjelenni a felszínén, és előbb, vagy utóbb elcsúfítják, mint bármelyik más üveg, kő vagy más berendezési tárgy felszínét. Azonban a Pollen Glass esetében nem az elcsúfulás a legnagyobb probléma, melyet az algák okoznak, mivel el is tömíthetik a diffúziós korongot, így a buborékok mérete megnő, a CO2 beoldásának hatékonysága pedig csökken. A Pollen Glass egyik legjobb tulajdonsága, hogy teljes mértékben üvegből készül. Az üveg ellenáll a különböző savaknak és lúgoknak, nem deformálódik az idő múlása során. Így a Pollen Glass felületén megjelenő algákat könnyű szerrel eltávolíthatjuk, ha a diffúzort a lúgos ADA Superge oldatban áztatjuk, amelyet erre a célra fejlesztettek. Így a Pollen Glass állapotát korlátlanul visszaállíthatjuk. A Pollen Glass-t javasolt hetente, vagy minden második héten kitisztítani, hogy a CO2 beoldás mindig megfelelő legyen.." - ADA Növénysuli

Videó: a CO2 rendszer összeállítása

A következő rövid filmben bemutatjuk a szén-dioxid rendszer összetevőit és az összeszerelésüket, a Green Aqua egyik alapítójának, Néder Attilának a segítségével.

A misztikus CO2 táblázat,lásd a mellékelt képet.

A CO2, a kémhatás és a vízkeménység összefüggését mutató táblázatot évtizedek óta használják a növényes akvarisztikában, a magyar akvaristák között mégis rengeteg félreértés és tévhit övezi. A probléma oka azlehet, hogy nálunk alig pár éve lett igazán népszerű a növényes akvarisztika, és az újabb, sokkal praktikusabb tartós tesztek miatt soha nem volt igazán szükségünk a táblázatra. Pedig hasznos dolog, különösen ha kevés pénzből szeretnénk növényezni.

Pontosan mit is mutat a táblázat?
A CO2 a vízben szénsav formájában oldódik. Ha megmérjük a kémhatást, akkor következtetni tudunk belőle az oldott szénsav mennyiségére. Ezt befolyásolja, hogy a vízben más vegyületek is vannak, amelyek belepiszkálnak a kémhatásba. A változó keménység például olyan vegyületekből áll, amelyek enyhén lúgossá teszik a vizet. Az oldott CO2-nek először ezt a lúgosságot kell semlegesítenie, és csak ezután tudja savas irányba vinni a kémhatást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kemény vízben lúgosabb pH jelzi ugyanazt a CO2 mennyiséget, mint lágyban. A táblázat ezért két értéket vesz figyelembe egyszerre, a változó keménységet és a pH-t.

Előfordul, hogy mesterségesen savanyítjuk a vizet a halaink kedvéért. Ilyenkor nem használható a táblázat, mivel nem tudjuk, hogy a mért kémhatásért mennyiben felelős a CO2 és mennyiben a másik sav. Viszont, ha már CO2-t használunk, akkor el is hagyhatjuk a pH csökkentő szerek használatát, mivel egy megfelelő teljesítményű CO2 adagolás önmagában képes eléggé levinni a pH-t.

Hogyan használjuk?
Először az akváriumunk változó keménységét kell megmérni. Ha ez az adat megvan, akkor a táblázat nagy részét el is felejthetjük, egyedül arra a sorra lesz szükségünk, ami a mi értékünkhöz tartozik. Ezután megmérjük a pH-t, és csak le kell olvasnunk a hozzá tartozó CO2 mennyiséget. Ha az érték a zöld tartományban van, akkor megfelelő a CO2 szintünk. Ha a kékben, akkor nem elég a tökéletes növényfejlődéshez és az algamentességhez, de tragédia sem történik. A sárga tartomány viszont túl sok CO2-t jelez, ez veszélyes növényre és állatra egyaránt.

 

PH KH táblázat CO2 adagolás,lásd a mellékelt képet.
A táblázat előnye, hogy azonnal eredményt kapunk. A pH mérés csak pár mozdulat, és a színreakció is megtörténik pillanatokon belül. Ezzel szemben egy tartósteszt némi késéssel mutatja az akvárium állapotát. A pH mérés hátránya viszont, hogy ránézésre nem egyértelmű, hogy baj van, csak akkor, ha valamiért eszünkbe jut tesztelni. Így a problémák előrejelzésére nem igazán alkalmas.

 

A változó keménységet időnként ellenőrizni kell, különösen egy új akvárium első pár hónapjában. A növényzet fejlődés közben elhasználja a KH egy részét, így egy dús növényzetű akváriumban jóval alacsonyabb érték is várható, mint a csapvízben. Idővel maga a csapvíz is változik, évszakonkénti ingadozás is előfordul.

Tévhitek
Sokan tévesen fordítva értelmezik a táblázatot, és azt a következtetést vonják le, hogy ha valahogy savasabbá teszik a vizet, akkor a CO2 szintje is emelkedni fog. Ezt erősíti, hogy a lúgos vízben valóban kevesebb a felhasználható CO2 mennyisége. Viszont ha egy másik savval csökkentjük a pH-t, az versenyezni fog a szénsavval. Egy erősebb sav ki fogja szorítani a szénsavat a sóiból, és szabaddá teszi. Ez rövid távon tényleg megnöveli a víz szabad CO2 tartalmát, pár óra múlva viszont ez a felszabadított CO2 távozni fog a levegőbe. Összességében kevesebb marad a vízben, mintha nem került volna bele "idegen" sav. Viszont ha a vizet lágyítjuk, és így csökken a pH-is, azzal kedvezünk a növényeknek, mivel lágy vízben a CO2 nagyobb arányban marad felhasználható, szabad formában, mint a lúgosabb kemény vízben.

Gyakori kérdések

1
Mennyi időre elég a CO2 palack?
Általánosságban 100 literes akvárium 0,5kg CO2-t fogyaszt el 1 hónap alatt, ha csak napközben működik a CO2adagolás. Ez lehet kevesebb ha pazarlóan üzemelteted, de lehet több is ha hatékonyabb a rendszered.

2
Mennyi időnként kell cserélnem a Drop Checker tesztfolyadékot?
Érdemes 4-8 hetente kicserélni a teszterben lévő folyadékot.

3
Mennyi időnként érdemes tisztítanom a diffúzort?
Hetente a legjobb, de max 2 hetente. Speciális a CO2 diffúzorokhoz használható áztatófolyadékban.

4
Mekkora kerámia diffúzor kell nekem?
20 literhez 15-20 mm kerámia, 60 literhez 20-25 mm, 200 literhez 30 mm, 300 literhez 40 mm, 500 literhez 50 mm kerámiaátmérő kell.

Forras: grenaqua.hu
youtube.com
Green Aqua
https://www.youtube.com/watch?v=pnUbjHr7jbU

************************************************************

Oldal: Hasznos akvarisztikai cikkek és jegyzetek
Akvarisztika ABC - © 2008 - 2024 - akvarisztika-abc.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat