60.Vörösszemű pontylazac
Tudományos név: Moenkhausia sanctaefilomenae (Steindachner; 1907)
Szinonímák: Tetragonopterus sanctaefilomenae (Steindachner; 1907)
Magyar név: Vörösszemű pontylazac
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika, Brazília Paraguay, Argentína
Testhossz: 7 cm
Természetes élőhely: Leginkább a tiszta vizű folyók lakója, amelyek a Pantanal mocsaras vidékén találhatóak, és rendkívül gazdagok vízinövényekben.
Viselkedés: Aktív, békés csapathal, amely nyugodtan tartható közös akváriumban is, de célszerű kisebb, 6-8 fős csapatban tartani, mert különben megcsipkedheti a többi hal úszóit.
Táplálkozás: Mindenevő, szívesen fogyaszt minden eleséget, de a legjobb színezet eléréséhez nélkülözhetetlen a rendszeres élő-, és fagyasztott táplálék is.
Szaporítás: Elég nehéz.
Medence: Minimum 110 literes
Halnépesség: 150 literre 6-8 hal
Dekoráció: Kifejezetten jól mutatnak egy növényekkel dúsan beültetett akváriumban. A sötét színű aljzat, és sok növény kiemeli a halak ezüstös színét.
Hőmérséklet: 22-26 °C
pH: 6.0-8.0
Keménység: 3.0-20.0 NK°
Várható életkor: 3-5 év
Leírás: Teste ragyogó ezüstös színű, enyhe arany csillogással, úszói átlátszók. A legfeltűnőbb a szeme fölött található vörös folt, amiről a nevét is kapta. A farok tövénél egy sárga csík található, amit a farokúszóra is átterjedő, szélesebb fekete sáv követ. Nagyon könnyen beszerezhető és tartható faj, és szinte minden jól karbantartott akváriumhoz alkalmazkodik, ezért kezdők számára is ajánlható. Nagy mennyiségben tenyésztik, a boltban kapható halak többsége kelet-európai tenyésztőktől származik.
A nőstények nagyobbak, és kissé teltebbek, mint a hímek.
A többi pontylazachoz hasonlóan lehet őket szaporítani. Célszerű egy kisebb, külön akváriumban próbálkozni, amelybe helyezzünk néhány csomó jávai mohát, ahová a halak az ikrákat elszórhatják. Másik megoldás, hogy ikrarácsot használunk a medence alján, amelyen az ikrák áthullanak, de a szülők nem képesek elérni azokat. A világítás ne legyen túl erős, a víz legyen lágy (1-10 NK°), és enyhén savas, vagy semleges kémhatású (pH: 6-7), 27-29 °C hőmérsékletű. Kisebb csapatban, és párban is próbálkozhatunk a ívatásukkal, de mindkét esetben élő eleségekkel hozzuk jó kondícióba a halakat előtte. Ha megfelelőek a körülmények, az este kihelyezett halak általában a következő reggelen megkezdik az ívást. A felnőtt halak ikrafalók, ezért ikrázás után távolítsuk el őket az akváriumból. Az ikrák 26-28 óra múlva kelnek ki, és a lárvák további 3-4 nap múlva úsznak el. Nagyon apró eleségekkel, vagy folyékony ivadéktáppal etethetjük őket az első napokban, majd ha már elég nagyok, adhatunk nekik frissen kelt sóféreglárvát.
61.Vöröshorgos tányérlazac
Tudományos név: Myloplus rubripinnis (Müller & Troschel; 1844)
Szinonímák: Aphyocharax rubripinnis, Myletes luna, Myletes rubripinnis, Myleus rubripinnis
Magyar név: Vöröshorgos tányérlazac
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; Ecuador, Venezuela, Columbia, Guyana, Suriname, Francia Guyana, Peru és Brazília
Testhossz: 25 cm, a természetben elérheti a 39 cm-t is.
Természetes élőhely: Általában a nagyobb folyók, lassú folyású, nyugodtabb részein, ahol a vízpart menti növényzet sűrű, és beárnyékolja a vízfelszínt.
Viselkedés: Alapvetően békés, aktív csapathal, hasonló méretű, békés halakkal együtt tartható. A túl kicsi halakat megeheti. Általában a víz középső és felső rétegeiben mozog, ezért talajlakó halakkal jól együtt tartható.
Táplálkozás: Növényevő; A természetben szinte kizárólag növényi táplálékot fogyaszt, még a vízbe lógó, part menti növények leveleit is lerágja. Akváriumban is elsősorban növényi eredetű tápokat igényel: uborka, borsó, cukkini, saláta, spirulina alga, de a száraz tápokat, és az élő eleséget is elfogadja.
Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres.
Medence: Minimum 300 literes
Halnépesség: 550 literre 5-6 hal
Dekoráció: Növényekkel dúsan beültetett akvárium, ami nehézkes lehet, mert növényevő halról van szó. Gyökerekkel és kövekkel dekorálhatjuk medencéjüket. Célszerű strapabíró növényeket választani, de még ezeket is gyakran kell pótolni. Kedveli az árnyékos helyeket, ezért a világítás ne legyen túl erős.
Hőmérséklet: 23-27 °C
pH: 6-7
Keménység: 1-10 NK°
Várható életkor: 5-10 év
Megjegyzés: A Myloplus rubripinnis teste oldalról lapított, háta magas. Két színváltozata létezik, az első teste teljesen ezüstszínű, míg a másik testén narancssárga foltok is találhatóak (Myloplus rubripinnis luna). Az úszói – a farok alatti úszót kivéve – színtelenek. A farok alatti úszó íves, megnyúlt és vörös színű, a vége pedig fekete, amelyről a nevét is kapta. Az állkapcsa erős, és jó fogai is vannak, amellyel a növényeket könnyen széttépik, de akár a kisebb halakat is megeszik. A Vöröshorgos tányérlazacot gyakran problémás halnak tartják, de egy nagyméretű, hosszú akváriumban, megfelelő táplálék, és jó vízminőség mellett nem problémásabb a tartása, mint más halnak. Ezeket a békés halakat legalább 5 fős csapatban kell tartani, mert különben félénké vállnak.
A nemek megkülönböztetése nehéz, a hímek valamivel kisebbek a nőstényeknél és a farok alatti úszójuk is hosszabb. Akváriumi szaporításuk nem megoldott. A természetben gyakran két hím is közrefog egy nőstényt, majd a talaj felé irányítják, ahol a hosszú farok alatti úszójuk segítségével elszórják és megtermékenyítik az ikrákat.
62.Díszes törpeszájú hal
Tudományos név: Nannostomus beckfordi (Günther; 1872)
Szinonímák: Nannostomus anomalus (Steindachner, 1876), Nannostomus simplex (Eigenmann, 1909), Nannostomus aripirangensis (Meinken, 1931), Nannostomus beckfordi surinami (Hoedeman, 1954)
Magyar név: Díszes törpeszájú hal
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; Guyana, Suriname, Francia Guyana, Brazília, Venezuela
Testhossz: 3-6 cm
Természetes élőhely: Az őserdők lassú folyású, kisebb folyóiban, és mocsaraiban élnek, ahol sűrű a vízinövényzet és az aljzatot többnyire levélszemét borítja.
Viselkedés: Békés csapathal, hasonló méretű halakkal nyugodtan tartható társas akváriumban is. Jó választás lehet törpesügérek mellé, mert ők a víz felső részében úsznak, és nem zavarják a sügéreket. A hímek néha harcolnak a területért, de nem bántják egymást, célszerű minél nagyobb csapatban tartani őket, így az esetleges agresszió megoszlik.
Táplálkozás: Mindenevő; A természetben apró gerincteleneket és zooplanktont esznek, akváriumban szívesen fogyasztanak minden apró élő, és fagyasztott eleséget.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 60 literes
Halnépesség: 80 literre 8-10 hal
Dekoráció: Célszerű növényekkel sűrűn beültetett akváriumban tartani, sötét színű aljzattal. A vízfelszínen úszó növények, és uszadékfa vagy gyökerek, ahová a halak elbújhatnak, elősegítik a természetes viselkedésüket és kevésbé lesznek ijedősök.
Hőmérséklet: 21-27 °C
pH: 5.0-8.0
Keménység: 1.0-18.0 NK°
Várható életkor: 4-8 év
Leírás: Testük hengeres, karcsú, torpedószerű. Szájuktól a farokúszóig a testközépen egy vastag sötét és egy vékonyabb arany csík fut végig, testük a hátrészen barnásszürke, míg a hasi részen ezüstös-fehér színű. A legtöbb pontylazaccal ellentétben hátukon nem található zsírúszó. A hímek hasúszójának a végén fehér, vagy világoskék folt található, valamint a farok alatti úszó töve vörös színű, sőt egyes példányoknál ez a vörös folt átterjed a hasi rész alsó felére is. A farok tövénél szintén vörös foltok találhatóak. Színezetük nagyban függ a származási helyüktől:
Nannostomus beckfordi surinami: Suriname-ban gyűjtötték be, Berg en Dal közelében.
Nannostomus anomalus: az Amazonas középső részén gyűjtötték be Santarém közelében. A testük felső része barnás, alsó része sárgás színű, és a középső sötét csík nem éri el a farokúszót. A középső sötét sávot pedig ezüstös csíkok szegélyezik alulról és fölülről.
Nannostomus simplex: Guyanaból származik, a háti része sötétszürke. Egy világos csík fut a szájtól a farokúszó felső részéig, és egy sötét sáv húzódik a szájon keresztül a farokúszó alsó részéig. A hasúszón található folton kívül a hasi rész egyszínű.
Nannostomus aripirangensis: Arapiranga szigetéről származik, Belém közeléből, Barazíliából. Ez a leggyakrabban beszerezhető, fent leírt színváltozat.
A kifejlett hímek színesebbek, különösen íváskor, a nőstények hasi része pedig teltebb. A hímek farok alatti úszójának hátsó része íves szélű, míg a nőstényeké egyenes.
Sok pontylazachoz hasonlóan szabadon ikráznak, a szülők pedig nem gondoskodnak az ikrákról és a kikelő kishalakról sem. Tenyésztés előtt a felnőtt halakat etessük bőségesen élő és fagyasztott eleségekkel, hogy jó kondícióba hozzuk őket. Szaporításukkal célszerű egy kisebb, külön akváriumban próbálkozni, amelybe helyezzünk néhány csomó jávai mohát, ahová a halak az ikrákat elszórhatják. Másik megoldás, hogy ikrarácsot használunk a medence alján, amelyen az ikrák áthullanak, de a szülők nem képesek elérni azokat. A víz legyen lágy (1-10 NK°), és enyhén savas, vagy semleges kémhatású (pH: 6-7), 27-28 °C hőmérsékletű. Kisebb csapatban, és párban is próbálkozhatunk a szaporításukkal, és ha megfelelőek a körülmények, az este kihelyezett halak általában a következő nap reggelén, vagy harmadnap megkezdik az ívást. Egyszerre 1-5 db ikrát szórnak a finom szálú növények levelei közé, az ikrák száma elérheti a 200-at is. A felnőtt halak ikrafalók, ezért ikrázás után távolítsuk el őket az akváriumból. Az átlátszó ikrák 24-36 óra múlva kelnek ki, és a lárvák további 5-6 nap múlva úsznak el. Nagyon apró eleségekkel, vagy folyékony ivadéktáppal etethetjük őket az első napokban, majd ha már elég nagyok, adhatunk nekik frissen kelt sóféreglárvát.
63.Lovacskalazac
Tudományos név: Nannostomus eques (Steindachner; 1876)
Szinonímák: Nannobrycon eques, Ferdén álló lazac
Magyar név: Lovacskalazac
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; Brazília, Guyana.
Testhossz: 6 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású vizek.
Viselkedés: Társas, de félénk.
Táplálkozás: Elfogadja a szárított eledelt, de kedveli az élő zsákmányt (szúnyoglárva, vízibolha).
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 65 literes
Halnépesség: 65 literre 5-6 hal
Dekoráció: Sötét talaj, sűrű növényzet, beleértve a vízfelszínen úszó, lebegő növényeket is.
Hőmérséklet: 25-28 °C
pH: 5,5-7
Keménység: 2,8-8,4NK°
Várható életkor: 4-5 év
Megjegyzés: Ezek a félénk, kis termetű halak csak olyan fajokkal tudnak együtt élni, melyek nyugodtak és nem zavarják őket, vagy különleges - specifikus - akváriumban kell tartani őket. Keveset úsznak, szívesebben lebegnek 45 fokos ferde tartásban, s mindegyik példány néhány centiméternyire a szomszédjától. A hímek még a nőstényeknél is törékenyebbek, a farok alatti úszójuk pirosabb és fehér szegélye markánsabb, mint azoké. Szaporításhoz különítsünk el egy párt egy 30 literes gyengén megvilágított medencébe, melybe előzőleg műanyag rácsot, jávai mohát (Vesicularia dubyana) helyeztünk, hogy legyen, ami megóvja az ikrákat a szülők falánkságától. Az ívás idejére emeljük 30 °C-ra a víz hőmérsékletét. Megtermékenyítés után a szülőket ki kell venni a medencéből. Az ivadékok 24-30 óra elteltével kelnek ki és további 5 nap múlva elúsznak. Ekkor megkezdhetjük táplálásukat rotatóriával, sórákkal és poreleséggel.
64.Foltozott ceruzahal
Tudományos név: Nannostomus espei (Meinken; 1956)
Szinonímák: Poecilobrycon espei
Magyar név: Foltozott ceruzahal
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; Guyana, a Mazaruni folyórendszerben őshonos.
Testhossz: 3-4 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású, feketevizű folyókban, és mocsaras vidékeken él, amelyek jellemzően vízinövényekkel nagyon sűrű benőtt területek, és sok a víz alatti, bedőlt fatörzs.
Viselkedés: Nagyon békés csapathal, de nem kifejezetten társas akváriumba való, mert kisméretű, és elég félénk. Egymás úszóit néha megcsipkedik. Általában a víz középső és felső rétegeiben mozognak, ezért talajlakó halakkal jól együtt tarthatóak.
Táplálkozás: Mindenevő; A természetben apró gerincteleneket fogyaszt, de akváriumban a száraz tápokat, és a kisméretű élő, és fagyasztott eleségeket is elfogadja.
Szaporítás: Nehéz
Medence: Minimum 50 literes
Halnépesség: 50 literre 8-10 hal
Dekoráció: Növényekkel dúsan beültetett akvárium, lehetőleg sötét színű talajjal. Gyökerekkel, ágakkal, és száraz levelekkel dekorálhatjuk medencéjüket.
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 4-6,5
Keménység: 1-5 NK°
Várható életkor: 3-5 év
Megjegyzés: A Nannostomus espei-t a többi fajtársától legkönnyebben az 5 sötét, függőleges, sávszerű foltról különböztethetjük meg, amelyek a hal oldalán találhatóak, míg a többi Nannostomus-nál a mintázat vízszintes csíkokból áll. Szájuk apró, és testükön található ún. zsírúszó is, ami nem minden ceruzahalon van. Célszerű minél nagyobb csapatban tartani őket, mert így több halon oszlik meg a rivális hímek figyelme, és a halak is sokkal bátrabban, és természetesebben viselkednek. Sajnos nagyon ritkán beszerezhető hal, és emiatt viszonylag drága is. A kifejlett hímek színezete sokkal intenzívebb, a farok alatti-, és farokúszóikon van néhány vörös csík, és általában karcsúbbak a nőstényeknél.
Szaporításuk akváriumban is lehetséges, egy növényekkel sűrűn beültetett akváriumban akár külső beavatkozás nélkül is megjelenhetnek ivadékok, de ez általában ritka. Ennél célravezetőbb egy kisebb akváriumban elkülöníteni, és szaporítani a halakat. Szaporításhoz nagyon savas, és nagyon lágy vízre van szükség. Fontos, hogy a halakat változatos, élő eleségekkel, bőségesen etessük, hogy a nőstényeknél meginduljon az ikrásodás. Más pontylazacokkal ellentétben a Foltozott ceruzahal egy levél fonákjára teszi az ikráit, ezért helyezzünk be a szaporító medencébe is néhány nagyobb levelű vízinövényt. Szaporítani párban, vagy kisebb csapatban lehetséges (1-2 hím, és több nőstény). Gyakori probléma, hogy sokszor nehéz megtalálni az összeillő hímet, és nőstényt. Ha meglátjuk az ikrákat az akváriumban, akkor a felnőtt halakat el kell távolítani, mert előszeretettel megeszik az ikrákat. Az ikrák 24-36 óra múlva kelnek ki, és a lárvák az ötödik, vagy hatodik napon úsznak el. A kikelő ivadékok nagyon kicsik, ezért nagyon apró ivadéktáppal etessük őket, majd ha már nagyobbak, akkor megpróbálhatjuk a frissen kelt sórákot, vagy más hasonló méretű élő eleségeket is.
65.Sávozott törpeszájú hal
Tudományos név: Nannostomus marginatus (Eigenmann; 1909)
Szinonímák: Nannostomus marginatus picturatus (Hoedeman, 1954)
Magyar név: Sávozott törpeszájú hal
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; Guyana, Suriname, Peru, Kolumbia, Brazília, Venezuela
Testhossz: 3 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású, sekély mellékfolyókban, mocsaras vidékeken, és a folyók által elárasztott területeken él.
Viselkedés: Rendkívül békés, de kis mérete és félénk természete miatt nem túl jó választás egy társas akváriumba. Hasonló igényű, kis testű halak társaságában jól érzi magát, esetleg törpesügérek mellé jó társhal lehet, mert a víz felső rétegeiben úszik. Csapatban érzi igazán jól magát, ezért minél többet tartsunk belőlük.
Táplálkozás: Mindenevő; A természetben apró gerincteleneket és planktoni táplálékot fogyaszt, akváriumban mindenféle apró élő, fagyasztott és száraz eleségeket adhatunk neki.
Szaporítás: Elég nehéz
Medence: Minimum 50 literes
Halnépesség: 50 literre 5-6 hal
Dekoráció: Legjobb növényekkel sűrűn beültetett, sötét talajú akváriumban tartani. Vízfelszínen úszó növények, faágak, gyökerek segítségével, ahová el tudnak rejtőzni, még otthonosabbá tehetjük számukra a medencét, és a halak sem lesznek olyan ijedősek.
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 5.8-7.5
Keménység: 2.0-12.0 NK°
Várható életkor: 4-8 év
Leírás: Teste zömök, hengeres alakú, amelyen két vastagabb és egy vékonyabb sötét sáv fut végig. A két vastagabb csík között a teste csillogó aranyszínű, míg a hasrészen ezüstszínű. Származástól függően, kisebb eltérések lehetnek a populációk színezetében. Például a perui egyedeknek sárga színezet található a testükön, és az úszóikon, míg a guyanai és suriname-i példányok testén egy rövid vörös csík húzódik a testükön a középső sötét sáv felett. A Rio Negro folyóból származó halaknak szintén van egy vörös csíkjuk, de ez átfedi a középső fekete csíkot, és szinte a test teljes hosszában végigfut, míg a kolumbiai egyedek esetében a vörös csíkban van egy szakadás a hátúszó alatti részen. A perui Nannostomus marginatus picturatus faroktövén egy jellegzetes vörös folt található a két sötét sáv között.
A kifejlett hímek karcsúbbak a nőstényeknél. A Rio Negro-ból származó hímek farok alatti úszója módosult, és a harmadiktól a hatodik úszósugárig megvastagodott.
Sok pontylazachoz hasonlóan szabadon ikráznak, a szülők pedig nem gondoskodnak az ikrákról és a kikelő kishalakról sem. Tenyésztéshez egy kisméretű akvárium megfelel, amelyet töltsünk fel lágy (2-3 NK°), enyhén savas vízzel. Béleljük ki az akváriumot finom szálú vízinövényekkel (pl. Jávai moha), vagy használjunk mesterséges ikráztató közeget, ahová a nőstények az ikrákat szórhatják. Apró élő és fagyasztott eleségekkel hozzuk jó kondícióba a halainkat. Világítás nem szükséges, a szűréshez pedig egy szivacsszűrő elegendő. Kisebb csapatban, és párban is próbálkozhatunk a szaporításukkal, de minél több halat helyezünk az akváriumba, annál nagyobb az esélye, hogy megeszik az ikrákat. Nagyjából száz, viszonylag nagyszemű ikrát raknak. A szülőket 2-3 nap múlva kivehetjük az akváriumból. Az ivadékok egy-két nap múlva kelnek ki. Ha esetleg mesterséges ikráztató közeget használunk, akkor naponta ellenőrizzük őket, és cseréljük, ha találunk rajta ikrákat, majd az ikrákat helyezzük másik akváriumba. Nagyon apró eleségekkel, vagy folyékony ivadéktáppal etethetjük őket az első napokban, majd ha már elég nagyok, adhatunk nekik frissen kelt sóféreglárvát. Nagyjából 8 hetes koruk után kezdenek el színesedni, amikor a méretük eléri az 1 cm-t.
66.Háromcsíkos törpeszájú hal
Tudományos név: Nannostomus trifasciatus (Steindachner; 1876)
Syinonímák: Poecilobrycon vittatus (Ahl, 1934)
Magyar név: Háromcsíkos törpeszájú hal
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; Guyana, Brazília, Peru, Kolumbia és Bolívia.
Testhossz: 4-6 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású, feketevizű folyókban, és mocsaras vidékeken él, amelyek jellemzően vízinövényekkel nagyon sűrű benőtt területek, és sok a víz alatti, bedőlt fatörzs. Gyakran a folyók által elárasztott erdős területekre is kiúszik.
Viselkedés: Viszonylag békés csapathal, legjobb hasonló méretű, békés halakkal tartani. Más rokon fajoknál agresszívebb, néha komoly sérülést is képesek okozni, ezért nagy csapatban tartsuk őket, így megoszlik köztük az agresszió. Általában a víz középső és felső rétegeiben mozognak, ezért talajlakó halakkal jól együtt tarthatóak.
Táplálkozás: Mindenevő; A természetben apró gerincteleneket fogyaszt, de akváriumban a száraz tápokat, és a kisméretű élő, és fagyasztott eleségeket is elfogadja.
Szaporítás: Nehéz
Medence: Minimum 50 literes
Halnépesség: 70 literre 8-10 hal
Dekoráció: Növényekkel dúsan beültetett akvárium, lehetőleg sötét színű talajjal. A vízfelszínen úszó növények segítségével tompítsuk a világítás erősségét. Gyökerekkel, ágakkal, és száraz levelekkel dekorálhatjuk medencéjüket.
Hőmérséklet: 22-28 °C
pH: 4-7,5
Keménység: 1-12 NK°
Várható életkor: 3-8 év
Megjegyzés: Érdekesség, hogy a Nannostomus trifasciatus színezete nappal és éjszaka eltérő lehet. Nappal a testükön 3 vízszintes sötét csík húzódik, amely a test teljes hosszában végigfut. Éjjel 3 nagy, sötét folt jelenik meg az oldalukon, amelyek a hátuktól a has irányába húzódnak. Kutatások kimutatták, hogy a nappali színezet a fajtársak könnyebb felismerését segíti, míg az éjszakai mintázat segít elrejtőzni az éjjeli ragadozók elől. A sötét csíkok között a hal teste a felső, és oldalsó részén aranyszínű, míg a hasi részen ezüstös. A kopoltyúfedőn, a hát-, mell-, és farkúszón vörös foltok találhatóak, és a populációtól függően változik a méretük. Kinézetük nagyon hasonlít a Nannostomus marginatus-hoz, de rokona sokkal kisebb méretű. A vad populációk mintázata változó, és függ a befogási helytől is, például a perui halak teste inkább ezüstös színű, míg más populációk testén található vörös csík sokkal hosszabb. Habár még manapság is rendszeresen lehet vadon fogott halakat kapni, a legtöbb Háromcsíkos törpeszájú hal már a kereskedelmi farmokról kerül ki, ahol nagy mennyiségben tenyésztik. Elég könnyen beszerezhető hal, és jó választás lehet azok számára, akik az ilyen pontylazacokkal ismerkednek, mert viszonylag könnyen tarthatóak. Éjjel legtöbbször a vízfelszín közelében pihennek, nappal pedig a középső vízrétegekben mozognak.
A kifejlett hímek színezete sokkal intenzívebb, és általában karcsúbbak a nőstényeknél. Egyes hímeknél a két felső sötét csík között egy vékony vörös csík is található. Ikráikat szétszórják, a szülők az ikrákat nem gondozzák. Szaporításuk akváriumban is lehetséges, egy növényekkel sűrűn beültetett akváriumban akár külső beavatkozás nélkül is megjelenhetnek ivadékok, de ez általában ritka. Ennél célravezetőbb egy kisebb akváriumban elkülöníteni, és szaporítani a halakat. Az akvárium legyen gyengén megvilágított, és az aljára helyezzünk ikrahálót, amelyen az ikrák átférnek, de a szülők nem tudják felfalni az ikrákat. Alternatív megoldás lehet Jávai mohával kibélelni a medencét, amely szintén elrejti az ikrákat a szülők elől. Szaporításhoz enyhén savas, és lágy vízre van szükség. Fontos, hogy a halakat változatos, élő eleségekkel, bőségesen etessük, hogy a nőstényeknél meginduljon az ikrásodás. Szaporítani párban, vagy kisebb csapatban lehetséges (1-2 hím, és több nőstény). Ikrázás után a szülőket távolítsuk el. Az ikrák száma 30 és 70 között változhat. Az ikrák kb. 18-72 óra múlva kelnek ki, és az 5. nap környékén úsznak el. A kikelő ivadékok nagyon kicsik, ezért nagyon apró ivadéktáppal etessük őket, majd ha már nagyobbak, akkor megpróbálhatjuk a frissen kelt sórákot, vagy más hasonló méretű élő eleségeket is. Szüleiktől eltérően testük sötétebb színű, és a zsírúszójuk nagyobb, amit úszáshoz használnak. Lassan nőnek, kb. 7 hónapos korukra érik el az ivarérettséget.
67.Egycsíkos ceruzahal
Tudományos név: Nannostomus unifasciatus (Steindachner; 1876)
Syinonímák: Poecilobrycon ocellatus (Eigenmann, 1909)
Magyar név: Egycsíkos ceruzahal
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; az Amazonas medence felső folyásának nagy részén megtalálható: Brazília, Bolívia, Kolumbia, Venezuela és Guyana. Létezik betelepített állomány Trinidad és Tobagóban is.
Testhossz: 3,5-4 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású, feketevizű folyókban, és mocsaras vidékeken él, amelyek jellemzően vízinövényekkel nagyon sűrű benőtt területek, valamint sok a víz alatti, bedőlt fatörzs, és levéltörmelék az aljzaton. Gyakran a folyók által elárasztott erdős területekre is kiúszik.
Viselkedés: Nagyon békés csapathal, de kis mérete és félénk természete miatt nem kifejezetten társas akváriumba való. Nagyobb csapatban tartsuk őket, így megoszlik a hímek között az esetleges agresszió, és így a többi csapattag is bátrabban viselkedik. Általában a víz középső és felső rétegeiben mozognak, ezért talajlakó halakkal jól együtt tarthatóak.
Táplálkozás: Mindenevő; A természetben apró gerincteleneket fogyaszt, de akváriumban elfogadja a száraz tápokat is, viszont fontos, hogy rendszeresen kapjanak kisméretű élő, és fagyasztott eleségeket is.
Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres.
Medence: Minimum 50 literes
Halnépesség: 70 literre 8-10 hal
Dekoráció: Növényekkel dúsan beültetett akvárium, lehetőleg sötét színű talajjal. A vízfelszínen úszó növények segítségével tompítsuk a világítás erősségét, ami növeli a halak biztonságérzetét. Gyökerekkel, ágakkal, és száraz levelekkel dekorálhatjuk medencéjüket.
Hőmérséklet: 23-28 °C
pH: 4-7
Keménység: 1-12 NK°
Várható életkor: 3-5 év
Megjegyzés: Az Egycsíkos ceruzahal elég közkedvelt az akvaristák között, köszönhetően a kis méretének, a szép színeinek, különleges úszásmódjának, és szívósságának. Hosszúkás teste, és a testén húzódó fekete, vízszintes csíkja egy grafitceruzára emlékeztet. A háti részük fakó, vagy zöldes-barna színű, ez alatt pedig egy arany csík húzódik a szájuktól, a szemen keresztül a farkúszóig. A hasuk fehér színű, a farok alatti úszó fekete, melynek a vége fehér, míg a többi úszó átlátszó. A legtöbb esetben a farkúszójukon egy sötét, ovális folt található. A ceruzahal nevet először az 1920-as években kezdték rá használni, később az összes Nannostomus-t ezzel a névvel illették. Kinézetében nagyon hasonlít rokonához a Nannostomus eques-hez, de könnyen megkülönböztethetjük őket a sokkal jobban definiált oldalcsíkjukról, és hogy nincsenek sötét foltok a pikkelyeiken. Mindkét faj ferdén úszik, ami egyedülálló a ceruzahalak között. Érdekesség, hogy a Nannostomus unifasciatus színezete nappal és éjszaka eltérő lehet. Éjszaka a fekete vízszintes csík a testükön több foltra szakadozik szét, amelyek a hátuktól a has irányába húzódnak. Ezt a viselkedést vak halakon is megfigyelték, ami azt mutatja, hogy ez egy automatikus reakció, és nem a halak által tudatosan előidézett.
A kifejlett hímek színezete sokkal intenzívebb, és általában karcsúbbak a nőstényeknél, valamint a farok alatti úszójuk is hosszabb. Sikeres akváriumi szaporodásukról nincs információ, habár az 1950-es években két beszámoló is született sikeres szaporításukról, de később mindkét esetben kiderült, hogy félreazonosították a fajt, és az egyik esetben a Nannostomus eques-t, míg a másik esetben a Nannostomus harrisoni-t sikerült szaporítani.
68.Császárlazac
Tudományos név: Nematobrycon palmeri (Eigenmann; 1911)
Magyar név: Császárlazac
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; San Juan folyó (Kolumbia).
Testhossz: 5-6 cm
Természetes élőhely: Gyenge sodrású vizek.
Viselkedés: Társas, rajokban él.
Táplálkozás: Mindenevő, kedveli a kis legyeket.
Szaporítás: Elég könnyű.
Medence: Minimum 100 literes
Halnépesség: 150 literre 8-10 hal
Dekoráció: Sok növény, lapos kövek, nyílt tér az úszáshoz.
Hőmérséklet: 24-26°C
pH: 6,7-7.
Keménység: 4-8,5 NK°
Várható életkor: 4-6 év
Megjegyzés: Ez az erőteljes pontylazac, egy kb. 8 halból álló rajban jól érzi magát egy közös akváriumban. Bizonyosodjon meg róla, hogy legalább 3 hím is van a rajban, nehogy a domináns hím csak egyetlen másik hímmel szemben bizonyítsa folyton a felsőbbrendűségét. A felnőtt hímeket az különbözteti meg a nősténytől, hogy farokúszójuk három sugara hosszabb, mint azoké. Szaporításkor a kiszemelt párt vegyük ki a csapatból s különítsük el egy 50 literes medencébe. Gondoskodjunk növénylevelekről, melyek majd védelmet nyújtanak az ikráknak s arról is, hogy a medence csak szórt fényt kapjon. Az ikrák lassan, egyenként potyognak ki a nőstényből. Utána azonnal ki kell venni a szülőket a medencéből. Az ikrák másfél nap múlva kikelnek, és 4 nap múlva úszni tudnak. Etessük sóféreglárvákkal őket.
69.Vörös neonhal
Tudományos név: Paracheirodon axelrodi (Schultz; 1956)
Magyar név: Vörös neonhal
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; A Rio Negro mellékfolyói (Brazília).
Testhossz: 5 cm
Természetes élőhely: Folyópart közeli sekély vizek.
Viselkedés: Csapatban úszó rajhal, szereti a hosszú kiúszóteret. Gyakran társítják vörösfejű lazacokkal, vagy dél-amerikai sügérekkel (vitorláshal, diszkoszhal, törpesügérek), illetve harcsafélékkel is.
Táplálkozás: Mindenevő.
Szaporítás: Nagyon nehéz.
Medence: Minimum 75 literes
Halnépesség: 90 literre 10 hal
Dekoráció: Sötét kövek, gyökerek, sok növény és nyílt tér az úszáshoz.
Hőmérséklet: 23-27°C
pH: 6-7,2.
Keménység: 2-8,5 NK°
Várható életkor: 4-5 év
Megjegyzés: Egy 200 literes akvárium, amelyben 15-20 vörös neonhal úszkál baltahasú lazacok (Carnegiellák) és néhány páncélos harcsaféle (Corydorasok) társaságában: felejthetetlen látvány! Ha szeretné megpróbálni a szaporításukat, elég egy 20 literes medence. Különítsük el a kiszemelt párt és etessük őket vízibolhával és Grindal féreggel. A víz legyen nagyon lágy (ozmózisos vagy esővíz) és savas (tőzeg). A medence aljára ne tegyünk homokot, hanem béleljük ki jávai mohával (Vesicularia dubyana), süllőhínárszálakkal, s végül sötétítsük el. Az ikrázás a nyílt vízben történik. Utána a szülőket ki kell venni a medencéből. Az első ivadékok kb. 24 óra múlva jelennek meg és 4 nap múlva tudnak úszni. Nagyon érzékenyek a vízminőségre. Etessük infuzóriumokkal őket.
70.Neonhal
Tudományos név: Paracheirodon innesi (Myers; 1936)
Magyar név: Neonhal
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; Az Amazonas felső folyása.
Testhossz: 4 cm
Természetes élőhely: Árnyékos vizek.
Viselkedés: Társas, rajokban él.
Táplálkozás: Mindenevő, kedveli a kis legyeket (drosophilia).
Szaporítás: Nehéz.
Medence: Minimum 70 literes
Halnépesség: 90 literre 10-14 hal
Dekoráció: Sötét talaj, gyökerek, sok növény.
Hőmérséklet: 20-24°C
pH: 6,5-7,2.
Keménység: 10-15 NK°
Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: A vörösneon és a neonhalak (utóbbi hűvösebb vizet kíván) a két legismertebb pontylazac. A nőstény abban különbözik a hímtől, hogy az oldalán végigfutó kék csíkja görbe, s hogy felnőtt korában kövérebb a hímnél. A vörös neonhalhoz hasonlóan kedveli, ha a kiúszótér elég hosszú. Régebben nehezen tenyészthető halnak hitték, de mára ennek a feltevésnek az ellenkezője is bebizonyosodott, tenyésztésben már némi gyakorlatot szerzett személyeknek nem okozhat gondot. Gyakrabban és nagyobb mennyiségben, sőt általában olcsóbban szerezhető be, mint a vörös neonhal, hisz az valamivel nehezebben tenyészthető, kissé igényesebb. Ha sikeres szaporítást akarunk, különítsük el a szaporodó párt egy medencébe, melynek az aljára előzőleg egy műanyag rácsot helyeztünk, hogy a szülők ne tudják majd felfalni az ikrákat. A víz tartalmazzon ásványi anyagokat (keménysége 0,5-2 NK°) s a pH-ja 5,8 körül legyen. Egy tőzeglemezzel biztosítani tudjuk, hogy a pH alacsony maradjon, s ezzel csökkentjük annak az esélyét, hogy az ikrák megpenészedjenek. A medencét el kell sötétíteni, mert az ikrák nem fejlődnek fényben. Az ivadékokat etessük infuzóriumokkal, később pedig sóféreglárvákkal. A gyakori vízcsere s a víz keménységének fokozatos növelése kedvez az ivadékok növekedésének.
71.Hamis neonhal
Tudományos név: Paracheirodon simulans (Géry; 1963)
Szinonímák: Cheirodon simulans, Hyphessobrycon simulans
Magyar név: Hamis neonhal
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; Kolumbia, Brazília és Venezuela. A Rio Orinoco és a Rio Negro folyó felső folyása.
Testhossz: 2,5-3 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású, feketevizű erdei patakok, homokos, vagy iszapos aljzattal és az aljzaton sok levéltörmelékkel.
Viselkedés: Nagyon békés csapathal, de kis termete miatt nem a legjobb választás egy társas medencéhez, esetleg hasonló méretű, békés halakkal együtt tartható.
Táplálkozás: Mindenevő; Kis szája miatt csak az apró eleségeket képes elfogyasztani, de az élő eleségektől kezdve a száraz tápokig megeszik mindent.
Szaporítás: Nehéz.
Medence: Minimum 40 literes
Halnépesség: 50 literre 6-8 hal
Dekoráció: Biotóp akváriumban használjunk homokos aljzatot, amelyre száraz leveleket szórjunk, és néhány gyökérrel, vagy ággal dekoráljuk a medencét. Vizüket tőzegen is átszűrhetjük. A megvilágítás legyen gyenge. Másik lehetőség, hogy növényekkel sűrűn beültetett akváriumban tartjuk.
Hőmérséklet: 23-27 °C
pH: 4-6,5
Keménység: 0-8 NK
Várható életkor: 3-5 év
Megjegyzés: A Paracheirodon nemzettségbe összesen 3 faj tartozik: a vörös neon (P. axelrodi), a neonhal (P. innesi) és a Hamis neonhal, de utóbbi elég könnyen megkülönböztethető tőlük a neonkék sávja alapján, mert a neonhalnak a kék sáv csak a zsírúszóig tart, míg a hamis neonhalnak egészen a farok tövéig ér. Ez a neonkék sáv a természetben a fajtársakkal való kapcsolattartást segíti elő, így könnyen együtt tudnak mozogni nagyobb csapatban is a sötét vízben. A hal testén található csík, fény visszaverő pigmenteket tartalmaz, amely éjszaka teljesen kifakul, mivel ilyenkor nem éri fény. Ez akváriumi körülmények között jól megfigyelhető, amikor felkapcsoljuk a világítást, és csak kb. 15 perc múlva kezd visszatérni a halak csíkjának színe. Természetes élőhelyükön a folyók teabarna színűek a sok rothadó növényi anyagtól, valamint magas a víz csersav tartalma, ezért a víz pH értéke is savas (pH 3-4), és a víz oldott ásványi anyag tartalma is szinte elhanyagolható. Mivel ezek a folyók az esőerdőkben találhatóak, ezért csak nagyon kevés fény jut át a fák lombkoronáján. Ezek a halak gyakran vadon fogottak és kényesek a vízminőségre, ezért kisebb rendszeres vízcserékkel kell frissíteni a vizüket.
A nőstények valamivel nagyobbak, és hasuk ívesebb, különösen az íváskor. Szaporításhoz egy kisebb medence elegendő, amelyet nagyon lágy és savas vízzel töltsünk fel, valamint helyezzünk bele néhány csomó finom-levelű vízinövényt (pl. Jávai moha). A halak az ikrákat ezek közé a növények közé szórják. Az ikrázás után a szülőket el lehet távolítani a medencéből, különben megeszik az ikrákat. Az ikrák 24-36 óra múlva kelnek ki és a kishalak további 3-4 nap múlva úsznak el. Papucsállatkával és kisméretű élő eleségekkel etethetjük őket. Az ivadékok és az ikrák is fényérzékenyek, ezért medencéjüket óvni kell a fénytől.
72.Pirosorrú pontylazac
Tudományos név: Petitella georgiae (Géry, Boutiére; 1964)
Szinonímák: Petitella, Hamis vörösfejű pontylazac
Magyar név: Pirosorrú pontylazac
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika, a Rio Purus Peruban és Brazíliában, valamint a Rio Negro és a Rio Madeira Brazíliában
Testhossz: 5 cm
Természetes élőhely: Főleg kisebb folyók tiszta vízű mellékfolyóiban.
Viselkedés: Nagyon békés faj, nem szabad túl heves vagy sokkal nagyobb halakkal együtt tartani. Ideális esetben más dél-amerikai fajokkal, mint pl. egyéb kis termetű pontylazacokkal, ceruzalazacokkal, Apistogramma-kal és más törpesügérekkel, Corydoras és kisebb fajta Loricaria fajokkal tartandó. Megszokott még olyan akváriumi közösségekben, ahol kisebb razbórák, márnák, Anabantoid-ák (labirintkopoltyúsok) és a Nyugat-afrikai törpesügérek mint például Pelvicachromis fajok egyedei élnek. Mindig egy legalább 6, de lehetőleg inkább 10 fős csapatot vásároljunk belőlük. Egyike a legszorosabban együtt úszó kis pontylazac fajoknak, és nem is érzi jól magát, ha nincs elegendő számú társ mellette. Mivel olyan szorosan együtt úsznak, valóban sokkal hatékonyabbnak tűnnek, ha védekezniük kellene.
Táplálkozás: Minden eleség megfelelő, ami elég kicsi, hogy beférjen a viszonylag apró szájába. Szóba jöhetnek a szárított eleségek is, de ezeknek is nagyon apró szeműnek kell lenniük, vagy le kell őket darálnunk, mielőtt a medencébe szórjuk. Ahhoz, hogy a legjobb színt és kondíciót elérjék, a táplálékuk jó részét a kis méretű élő és fagyasztott eleségek, mint például a Daphnia vagy Artemia kell hogy kitegyék.
Szaporítás: Elég nehéz
Medence: Minimum 100 literes
Halnépesség: 150 literre 12-14 hal
Dekoráció: Fényviszonyok szempontjából előnyösebb számára a tompított világítás, és a legjobban sötét aljzat felett mutatja a színeit. Csodásan néz ki egy erősen beültetett uszadék fákkal és gyökerekkel díszített medencében, esetleg még a felszínen úszó növényréteg lehet hasznos, a szórt világítás kialakítása érdekében. Amazonaszi biotóp akváriumban is tartható, ekkor használjunk folyami homokot aljzatként és tegyünk bele néhány uszadék fát és csavart gyökeret. (Ha nem elérhető megfelelő alakú uszadék fa, akkor közönséges bükköt is használhatunk, ha előbb alaposan kiszárítjuk és lehúzzuk fa kérgét.) Vízifelszíni növényekre nincs szükség. Néhány maréknyi szárított falevél (jó a bükk és a tölgy is alkalmas lehet) teheti teljessé a természetesség érzetét. Hagyjuk, hogy a fák és a levelek a vizet gyenge tea színűre színezzék, és a régi leveleket néhány hetenként cseréljük le, hogy a rothadást és a víz elszennyeződését megakadályozzuk. Egy kis necczsáknyi tőzeget tehetünk a szűrőbe, hogy ezzel is szimuláljuk a fekete vízi körülményeket.
Hőmérséklet: 22-26°C
pH: 5,5-7
Keménység: 1-12 NK°
Várható életkor: 4-5 év
Megjegyzés: Ez a faj egyike azon háromnak, amelyeket közösen "vörösfejű/orrú pontylazac" néven árulnak. A leggyakoribb ezek közül a Hemigrammus bleheri, míg a "valódi" vörösorrú pontylazac a Hemigrammus rhodostomus. A három faj nagyon hasonló megjelenésű, de több tényező alapján meg lehet őket különböztetni. Az első szempont a vörös szín kiterjedése a fejen a törzs irányába. A H. bleheri az egyetlen a 3 faj közül, amelyen a vörös szín a kopoltyúfedőn túlnyúlik. A vörös szín mennyisége a másik 2 faj esetében hasonló, habára a Petitella georgiae esetében egy kicsit halványabb tónusú. Ez a tényező azonban önmagában nem elegendő az egyértelmű fajbeazonosításhoz, mivel ha a halak nincsenek jó állapotban, akkor a vörös szín jelentős mértékben elhalványulhat. Különösen igaz ez a H. bleheri-re. A második dolog, amit megvizsgálhatunk, az a faroktő. Mindhárom faj rendelkezik egy sötét folttal a faroktő tetején, de csak a Hemigrammus fajoknál van a faroktő alján is, tehát ha az alsó folt hiányzik, akkor nagy valószínűséggel Petitella-ról van szó. A harmadik szempont, a faroktőtől a törzs felé vezető sötét csík a hal oldalán. Ez a Petitella georgiae esetében meglehetősen széles, a H. rhodostomus-nál keskenyebb és a H. bleheri-nél szinte nem is létezik, vagy csak nagyon halvány. Ezen tényezők együttesét figyelembe véve beazonosíthatjuk a halfajt. A fajok egyéb jegyekben is különböznek, mint például a farokúszó és a farok alatti úszó mintázata. Természetesen meg lehet őket különböztetni úszósugárszám és pikkelyszám szerint is, de az itt leírt módszerek a legtöbb hobbi akvarista számára elegendőek. Minél nagyobb akváriumban, minél nagyobb csapatot tudunk tartani, annál jobb. Ha módunkban áll, akkor biotóp, feketevizes akváriumban gondozzuk. Elsősorban a kistermetű és kifejezetten békés társak alkalmasak mellé. Gyakorlott, profi akvaristáknak való hal. Lehetőleg használjunk külső szűrőt, és a vizet gyakran cseréljük (15-20%). Ennek a biológiai egyensúly fenntartásában van nagy szerepe. A vízben feldúsult káros anyagokat (pl. nitrát, nitrit, ammónia) nem viselik el érzékelhetőbb mennyiségben, továbbá a gyógyszeres kezelések is megviselik őket. Stresszelős halak, célszerű nyugodt, csendes helyre helyezni akváriumukat.
A nemek megkülönböztetése a pontylazacoknál általános: a kifejlett nőstények észrevehetoen kerekdedebb testűek a hímeknél. Tenyésztése problémás lehet. A megfelelő számú halivadék érdekében egy önálló, a célnak megfelelően beállított akváriumra van szükség. Egy kb. 45cm x 25cm x 25cm méretű medence elegendő. Ezt csak nagyon halványan világítsuk meg és helyezzünk el benne több csomónyi finom levelű növényt, például Jávai mohát, vagy ívató bojtokat, amikre a halak rakhatják az ikrákat, vagy tegyünk a medence aljára ikráztató rácsot, amelynek lyukai elég nagyok, hogy az ikrák átessenek rajta, de elég kicsi ahhoz, hogy a felnőtt halak ne tudják elérni őket. A víznek lágynak és savasnak kell lennie a gH 1-5 és a pH 5,5-6,5 tartományban, valamint a vízhőmérsékletet körülbelül 24-27 °C fokra állítsuk be. A víz tőzegen keresztül történő átszűrése hasznos lehet, csakúgy mint a RO víz használata. Egy kis, levegő-meghajtású, nagyon finom porlasztásra beállított szivacsszűrő szükséges a víz szűréséhez. Csoportosan is ívatható, ekkor egy fél tucat példányt kell mind a két nemből kiválasztani. A halak kondícióját sok, kisméretű élő eleséggel megerősítve maga az ívás nem jelenthet túl nagy problémát. A szülőket az ívás után el kell távolítani, mert előszeretettel falják fel az ikrákat. Az ívás hatékonyságának szempontjából mindenképpen kedvezőbb ha párosával ívatjuk őket. Célszerű a hímeket és nőstényeket az ívatásig külön, vagy elválasztott medencében tartani, amíg a megfelelő állapotba nem kerülnek. Amikor a nőstények észrevehetoen beikrásodtak, valamint a hímek a legjobb színüket mutatják, akkor válasszuk ki a legteltebb nőstényt és a legélénkebb színű hímet, és az esti órákban helyezzük át őket a fenti módon beállított medencébe, így az ívás jó eséllyel már másnap reggel megtörténik. Ha néhány napon belül nem jelennek meg az ikrák, akkor egy másik párral próbálkozzunk. A kishalak 24-36 óra múlva kikelnek, és további 3-4 nappal később szabadon elúsznak. Az első néhány napon infuzóriával etethetők, amíg elég nagyok lesznek ahhoz, hogy elfogadják a televényférgeket vagy frissen kikelt sórákokat. Az ikrák és a halivadékok fényérzékenyek életük ezen korai szakaszában, ezért a medencét lehetőség szerint sötétben kell tartani.
73.Kongólazac
Tudományos név: Phenacogrammus interruptus (Boulenger; 1899)
Magyar név: Kongólazac
Csoport: Pontylazacok
Származás: Afrika; Kongó
Testhossz: 6-9 cm
Természetes élőhely: A Kongó folyó medre.
Viselkedés: Társas, rajokban él.
Táplálkozás: Mindenevő
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 200 literes
Halnépesség: 200 literre 5-6 hal
Dekoráció: Sötét talaj, gyökerek, növények és szabad tér az úszásra.
Hőmérséklet: 24-27 °C
pH: 6,2-7,2
Keménység: 4,5-16,8NK°
Várható életkor: 5 év
Megjegyzés: Ennek a fajnak a hímjét könnyű megkülönböztetni a nősténytől, ugyanis a farokúszójának középső sugara feltűnően megnyúlt és a hátúszója tollforgóhoz hasonlatos. Ezt a gyakran igen félénk halat nem szabad túl élénk vagy „kötekedő" halakkal, pl. Barbusokkal együtt tartani, és úgy kell berendezni az akváriumot, hogy a Kongó lazacok biztonságban érezzék magukat. A sötét talajra helyezzünk gyökereket, s ültessünk anubiasokat úgy, hogy a gyökerekre akaszkodjanak, míg a medence hátsó részébe megnyugtató árnyékot adó Vallisneria americanát tegyünk. A szűrést állítsuk be 400 I/órára. A szaporításhoz rendezzünk be egy 100 literes akváriumot: tegyünk bele jávai mohát (Vesicularia dubyana) és úszó, lebegő növényeket. Legyen erős a világítás, mert úgy tűnik, hogy az intenzív fény ösztönzi a partnereket. Kb. 6 nap múlva a nőstény 300-400 ikrát bocsát ki magából. Az ivadékokat előbb kerekesférgekkel, majd sóféreglárvákkal etessük.
74.Törpe rablólazac
Tudományos név: Poecilocharax weitzmani (Géry; 1965)
Szinonímák: -
Magyar név: Törpe rablólazac
Csoport: Pontylazacok
Származás: Dél-Amerika; Brazília, Kolumbia, Peru és Venezuela. Az Orinoco és a Rio Negro folyó felső folyása.
Testhossz: 4 cm
Természetes élőhely: Lassú folyású, feketevizű erdei patakok, homokos, vagy iszapos aljzattal és az aljzaton sok levéltörmelékkel.
Viselkedés: Viszonylag békés és félénk hal, de a hímek agresszívek egymással, és nem ajánlott együtt tartani más talaj közelében élő halakkal sem (pl. törpesügérek). A hímek kisebb háremet alakítanak ki. Olyan halakkal tartsuk, amelyek a víz felső rétegeiben úsznak.
Táplálkozás: Ragadozó; a természetben apró rovarokat és ízeltlábúakat fogyaszt. Sajnos akváriumban is legtöbbször csak élő eleségeket fogadnak el, de lehet próbálkozni a fagyasztott eleségekkel is.
Szaporítás: Nehéz.
Medence: Minimum 40 literes
Halnépesség: 50 literre 1 hím és 2-3 nőstény
Dekoráció: Aljzatnak használjunk homokot, valamint néhány száraz levéllel és gyökerekkel dekoráljuk a medencéjüket. Úgy alakítsuk ki a dekorációt, hogy legyenek árnyékos búvóhelyek is. A világítás ne legyen erős.
Hőmérséklet: 21-28 °C
pH: 3-6,5
Keménység: 0-5 NK°
Várható életkor: 3-5 év
Megjegyzés: Testük fakó sárgás-barna színű, amelyen a kopoltyútól a farok tövéig egy vastag fekete sáv fut, amelynek neonkék csillogása van. A Törpe rablólazacot ritkán importálják kényes természete és vízigénye miatt, gyakran csak más halakkal összecsomagolva (pl. vörös neonhal), véletlenül kerül a kereskedelembe. Kezdő akvaristák számára nem ajánlott! A Brazíliából és Kolumbiából származó halak kissé színesebbek. Ha több hímet is szeretnénk tartani egy akváriumban, akkor hímenként legalább 30x30 cm-es területet biztosítsunk számukra, mert különben az erősebb hím megtépkedheti a gyengébb halak úszóit. Formája egyáltalán nem hasonlít a pontylazacokéhoz, inkább ikrázó fogaspontynak tűnik, viselkedésük pedig inkább a törpesügérekére emlékeztet. A hímek sokkal színesebbek és kissé nagyobbak a nőstényeknél, valamint a hát- és farok alatti úszóik nagyobbak és meghosszabbodottak. Akváriumi szaporodásuk ritka, de lehetséges. Biztosítsunk búvóhelyeket és savas (pH 4-5), nagyon lágy vizet számukra.
A hímek olyan területeket választanak maguknak, amelyen akár több búvóhely is található, és ezt védelmezik más hímekkel szemben. Búvóhelynek használhatunk PVC csöveket és felfordított virágcserepeket is. Párzás előtt a halak színezete felerősödik: a hím mellúszóinak vége kifehéredik, míg a nőstények teste besötétedik és a farok alatti úszó rikító vörössé válik. A nőstény ilyenkor beúszik a hím területére, és néhány napra rá megkezdődik az ívás. Az ikrákat a búvóhely, vagy barlang mennyezetére rakják, ezek száma 50-100-ig változhat. Ívás után a hím őrzi és gondozza az ikrákat, amelyek 4-5 nap múlva kelnek ki, majd a kishalak kb. 2 nap múlva úsznak el. Gyakran előfordul, hogy a hím az ikrák kelési ideje alatt másik nősténnyel is párosodik. Az elúszott kishalak elég nagyok ahhoz, hogy frissen kelt sórákot egyenek, és ilyenkor célszerű a kishalakat külön akváriumba helyezni, nehogy megegyék őket a szülők. A hím az ikrák őrzése közben nem táplálkozik.
Kattints a következő oldalra:
http://akvarisztika-abc.hupont.hu/362/pontylazacok-csoportja-5