18.Sziámi ormányosmárna

Tudományos név: Crossocheilus oblongus (Kuhl, van Hasselt; 1823)
Szinonímák: Crossocheilus siamensis, Epalzeorhynchos stigmaeus, Epalzeorhynchus siamensis, Labeo oblongus
Magyar név: Sziámi ormányosmárna
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; Thaiföld, Malajzia szárazföldi részein.
Testhossz: 15 cm
Természetes élőhely: Gyors folyású folyók.
Viselkedés: Eléggé társas, mozgékony.
Táplálkozás: Mindenevő, de előnyben részesíti az algákat.
Szaporítás: Akváriumban nem szaporodik.
Medence: Minimum 100 literes
Halnépesség: 130 literre 3-4 hal
Dekoráció: Gyökerek, növények.
Hőmérséklet: 24-26 °C
pH: 6,5-7,2
Keménység: 2,8-8,5 NK°
Várható életkor: 5-10 év
Megjegyzés: Ez a hal az étrendjében nagy mennyiségű zöldfélét igényel, különben megeszi az akvárium növényeit. Ezzel szemben nagy szolgálatot tehet nekünk, amikor beindítunk egy akváriumot, ugyanis megakadályozza a nemkívánatos algák növekedését. Szeret kis csapatokban élni, annak ellenére, hogy néha a tagok kapcsolata egy kicsit viharos. Nem lehet a nőstényt a hímtől megkülönböztetni. A fiatalok folyton mozgásban vannak, a felnőttek pedig idejük legnagyobb részét leveleken vagy más dekorációs tárgyakon töltik. Jól le kell takarni az akvárium tetejét, mert a sziámi ormányos márna (Crossocheilus oblongus) jó ugró. A medence szűrése legyen óránként kétszer vagy háromszor a medence térfogata. Társként nyugodtan választhatunk melléjük díszmárnákat vagy a Rasbora nemzetségből, pl. az ékszerrazbórát (Rasbora elegans) vagy a Rasbora klachromát. A Crossocheilus genusba több, hasonló faj tartozik, melyeket fiatal korukban nagyon nehéz megkülönböztetni a Crossocheilus oblongustól.

19.Gyöngy dánió

Tudományos név: Danio margaritatus (Roberts; 2007)
Szinonímák: Celestichthys margaritatus (Roberts; 2007), Microrasbora sp. galaxy, Galaxy razbóra
Magyar név: Gyöngy dánió
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; Mianmar (Burma), Észak-Thaiföld
Testhossz: 2 cm
Természetes élőhely: Nagyon kis területen él, Hopong város közelében, az 1000 méter tengerszint feletti magasságban az Inle tótól keletre, valamint találtak már populációkat a Salween folyóban is. A hal tipikus élőhelye a belvizek által elárasztott füves síkság, ahol a víz mindössze 30 cm mély, és rengeteg vízinövény található benne.
Viselkedés: Békés, félénk csapathal, hasonló méretű halakkal, vagy külön akváriumban tartsuk. Egymás úszóit néha megcsipkedhetik, de minél nagyobb csapatban tartva ezt minimalizálhatjuk, és így bátrabban is viselkednek.
Táplálkozás: Mindenevő; a természetben apró gerincteleneket és algát eszik. Akváriumban a megfelelő méretű száraz tápokat, apró fagyasztott és élő eleségeket adhatunk nekik.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 30 literes
Halnépesség: 40 literre 8-10 hal
Dekoráció: Növényekkel sűrűn beültetett akvárium, sötét talaj. Esetleg használhatunk vízfelszínen úszó növényeket is. A vízáramlás ne legyen túl erős, egy szivacsszűrő elegendő.
Hőmérséklet: 20-26 °C
pH: 6.5-7.5
Keménység: 5.0-15.0 NK°
Várható életkor: 3-3 év
Leírás: A Gyöngy dániót ugyan csak 2006 augusztusában fedezték fel, de gyorsan nagyon népszerű lett az akvaristák körében, köszönhetően gyönyörű színezetének és apró termetének. Tudományos neve már többször megváltozott, felfedezésekor Microrasbora sp. Galaxy-nak, később, 2007-ben további tanulmányozás után Celestichthys margaritatus-nak, majd végül 2008-ban DNS teszteknek köszönhetően Danio margaritatus-nak nevezték el, ami remélhetőleg már a végleges neve. Áruk kezdetben nagyon magas volt, de hamar olcsóbbá váltak, ahogy egyre többet exportáltak belőlük Mianmarból. 2007-ben az a hír terjedt el, hogy a túlhalászás miatt majdnem kipusztultak eredeti élőhelyükön, ezért megtiltották további kivitelüket az országból. 2007 júniusában viszont további 5 populációjukat fedeztek fel, így a kihalás nem fenyegeti őket, valamint időközben kiderült, hogy könnyen szaporíthatók, ezért a vadon fogott halak iránti érdeklődés is csillapodott, és így áruk is mérséklődött. A hímek színezete sokkal élénkebb: testük alapszíne acélkék, míg a nőstényeké fakóbb, kékes-zöld, és a hímek úszói is sokkal intenzívebb színűek. Testüket apró világos pöttyök díszítik, hátuk zöld színű, míg a nőstények hasi része sárgás-fehér. Kopoltyúfedőjük átlátszó. A frissen importált példányok gyakran nagyon rossz állapotban kerülnek a kereskedésekbe, és nehezen alkalmazkodnak az akváriumi körülményekhez, ezért fontos, hogy apró élő eleségekkel etessük őket ilyenkor, és csak miután megszokták környezetüket, utána adjunk nekik fagyasztott és száraz tápokat.
A mellúszó kivételével a hímek úszóin két párhuzamos fekete sáv fut végig, közte pedig élénkpiros színű a terület, ez a minta a farokúszó alsó és felső részén is megtalálható. A nőstényeken ez a színezet halványabb, és kissé nagyobbra is nőnek a hímeknél. Továbbá az ivarérett nőstények végbélnyílásánál egy sötét folt is megjelenik.

Hasonlóan sok más kistestű pontyféléhez, az ikráik lerakása után semmilyen szülői gondoskodást nem mutatnak. Egy növényekkel sűrűn beültetett akváriumban, ahol megfelelő számban vannak jelen hímek és nőstények is, akár még néhány ivadék is megjelenhet bármilyen emberi beavatkozás nélkül, de ha nagyobb mennyiségű kishalat szeretnénk felnevelni, akkor külön szaporító akváriumra lesz szükségünk. Udvarláskor a hímek színezete még erősebb lesz, oldaluk besötétedik. Hasonlóan a többi dánió fajhoz, a tenyészpárt, vagy kisebb csapatot este tegyük ki a növényekkel (pl. Jávai moha) sűrűn teleültetett medencébe. A kissé ragacsos ikrákat a növények közé szórják, amelyek száma elérheti a 30-at is. A szülőket célszerű kivenni ezután az akváriumból, mert megeszik az ikrákat, valamint a nőstényeknek kell egy kis pihenési időszak az ívás után, hogy újra ikrákat termeljenek. Az ikrák kelése hőmérsékletfüggő, legtöbbször 72 óra múlva kelnek ki, és az ivadékok további 3-4 nap múlva úsznak el. A kishalak színezete a 12. héttől kezd hasonlítani a szülőkére. A kishalakat kezdetben nagyon apró száraz eleséggel, később frissen kelt sórákkal etethetjük.

20.Zebradánió

Tudományos név: Danio rerio (Hamilton; 1822)
Szinonímák: Barilius rerio, Brachydanio frankei, Brachydanio rerio, Cyprinus chapalio, Cyprinus rerio, Danio frankei, Danio lineatus, Nuria rerio, Perilampus striatus
Magyar név: Zebradánió
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; India északi partjai.
Testhossz: 5 cm
Természetes élőhely: Tiszta folyóvizek.
Viselkedés: Élénk, társas, rajokban él, a vízfelszín közelében úszkál.
Táplálkozás: Mindenevő
Szaporítás: Könnyű
Medence: Minimum 50 literes
Halnépesség: 80 literre 8 hal
Dekoráció: Növények és nyílt tér az úszáshoz.
Hőmérséklet: 22-27 °C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 12-14NK°
Várható életkor: 5 év
Megjegyzés: A Danio rerio nem túl érzékeny a vízminőségre, és tökéletes társ egy közös akváriumban. Az egyetlen feltétel az, hogy csapatban élhessen. Bár igen aktív, mégis együtt tud élni félénkebb fajokkal is. A nőstényt felnőtt korában erősen kigömbölyödő hasával könnyű megkülönböztetni a hímtől. Szaporításukra megfelel egy 20 literes medence, melynek az aljára szórjunk üveggolyókat, mert azok elrejtik a falánk szülők elől a megtermékenyített ikrákat, és tegyünk be egy kis szűrőt és jávai mohát (Vesicularia dubyana) a medencébe. Az esti órákban tegyük be a szaporodásra kész párt a szaporítómedencébe. Másnap reggel figyeljük őket, mert szemtanúi lehetünk a vad jelenetnek, ahogy a hím kergeti a nőstényt. Az ikrázás után a szülőket el kell távolítani a medencéből. Az ikrákból kb. 30 órával később kelnek ki az ivadékok. Tápláljuk őket először kerekesférgekkel, majd sóféreglárvákkal.

21.Leopárd dánió

Tudományos név: Danio rerio var. frankei
Szinonímák: Barilius rerio, Brachydanio frankei, Brachydanio rerio, Cyprinus chapalio, Cyprinus rerio, Danio frankei, Danio lineatus, Nuria rerio, Perilampus striatus
Magyar név: Leopárd dánió
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; India
Testhossz: 5 cm
Természetes élőhely: Délkelet-Ázsiában tiszta vizű patakokban
Viselkedés: Élénk és társas, rajokban él.
Táplálkozás: Mindenevő, bármilyen típusú eleséget elfogad.
Szaporítás: Könnyű
Medence: Minimum 50 literes
Halnépesség: 80 literre 8 hal
Dekoráció: Növények (jávai moha, felszínen úszó, lebegő növények) és szabad tér az úszásra.
Hőmérséklet: 23-27 °C
pH: 6,8-7,2
Keménység: 5,6-11,2 NK°
Várható életkor: 4 év
Megjegyzés: A zebradánióval vegyes csapatot alkothat, a két fajból egy nagyobb közös rajt is lehet alkotni. Ezt a halat soha nem fogták ki a természetben, de abból, hogy szaporodni képes a Brachydanio rerióval, arra következtetnek, hogy annak egyik változata. Ugyanazok az igényei is, mint B. reriónak. Akváriumbeli társainak el kell viselniük, hogy folytonosan mozgásban van. Szaporítása 30 literes jávai mohával (Vesicularia dubyana) vagy műanyag ráccsal ellátott medencében történik, nehogy a szülők felfalják az ikráikat. De kiválaszthatunk egy kb. 100 literes, növényekkel jól teleültetett akváriumot, melybe 8-10 halat telepítünk, s ezeket bőségesen ellátjuk élő táplálékkal (tubifex, szúnyoglárva). Hamarosan megjelennek majd a kis ivadékok a növények között.

22.Aruliusz-díszmárna

Tudományos név: Dawkinsia arulius (Jerdon; 1849)
Szinonímák: Puntius arulius, Barbus arulius, Systomus arulius, Systomus rubrotinctus, Bóbitás díszmárna
Magyar név: Aruliusz-díszmárna
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; India
Testhossz: 12 cm
Természetes élőhely: Nagy folyamokban, folyókban, tavakban.
Viselkedés: Nagy testű márnákkal, dániókkal telepített akváriumban érzi jól magát. Hajlamos az úszócsípkedésre, de egyébként békés.
Táplálkozás: Nagyobb élő eleségekkel, vízibolhával, szúnyoglárvával, esetleg száraz tápokkal tarthatjuk. Kiegészítő növényi táplálékra is szüksége van.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 150 literes
Halnépesség: 150 literre 6-8 hal;
Dekoráció: Sűrű növényzet. Gyökér, úszó, lebegő növények, szabad nyílt tér. Használjunk sötét színű aljzatot, ami kihozza a halak szép színeit.
Hőmérséklet: 22-26 °C
pH: 6-6,5
Keménység: 2-10 NK°
Várható életkor: 4-6 év
Megjegyzés: Testük torpedószerű, a hímeknek alapszíne ezüstös, az oldalvonaluknál kissé zöldes és 3 nagy fekete folt található rajta, ami a hátúszótól fut a has irányába. A hímek hátúszóján jellegzetes nyúlványok jelennek meg. A nőstények inkább halvány rózsaszínűek, néhány zöld és arany beütéssel. Mindkét nemnek villás farka van, melynek végei vörösek. Csapathalak, legalább 6-ot tartsunk belőlük.

Szaporításukhoz, egy növényekkel dúsan telepített akváriumra van szükség, mert a nőstények a növényekhez ragasztják a ragadós ikrákat az ívás során. Ajánlott egy nagyobb csomó finom szálú növényt is betenni (pl. jávaimohát). Az akvárium ne legyen túl erősen megvilágítva. Az ívatómedencében használjunk szivacsszűrőt. Akár csapatban is ívathatjuk a halainkat: 6 hím és 6 nőstény megfelel. Előtte néhány napig adjunk nekik élő, proteinben gazdag eleséget. Természetesen ívathatjuk őket párban is, ilyenkor érdemes a hímeket és a nőstényeket külön tartani. Mindíg a legszínesebb hímet és a legteltebb nőstényt válasszuk. A halakat este tegyük ki a külön medencébe és az ívás általában a következő reggelen megtörténik.

Bárhogy is járunk el a szülőket ikrázás után távolítsuk el a medencéből, mert ikrafalók. Az ikrák száma több 100 is lehet, amiből a kishalak általában 24-48 óra múlva kelnek ki és további 24 óra múlva úsznak el. Az ivadékoknak adjunk infusoriát, vagy frissen keltetett sórákot. A kishalak lassan növekednek.

23.Bóbitás díszmárna

Tudományos név: Dawkinsia filamentosus (Valenciennes; 1844)
Szinonímák: Puntius filamentosus, Barbus filamentosus, Leuciscus filamentosus, Systomus filamentosus, Systomus maderaspatensis
Magyar név: Bóbitás díszmárna
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; Délnyugat-India, Kerala, Tamil Nadu és Karnataka tartományok.
Testhossz: 15-18 cm
Természetes élőhely: Part menti elárasztott területek, valamint folyókban, mocsarakban és folyótorkolatokban. Esetenként megtalálható brakkvízben is.
Viselkedés: Alapvetően békés, aktív csapathal. Társas medencében, hasonló méretű és habitusú halakkal jól együtt tartható.
Táplálkozás: Mindenevő; Természetes élőhelyén kukacokat, rovarlárvákat és rovarokat eszik, valamint a növényeket is csipegeti. Akváriumban szinte mindent megeszik: elfogadja a száraz tápokat is, de fontos, hogy élő és fagyasztott eleséget is adjunk neki.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 240 literes
Halnépesség: 300 literre 8-10 hal
Dekoráció: Sötét aljzat és erősebb megvilágítás mellett mutatják a legjobb színeiket a halak. Néhány nagyobb, laposabb kővel és gyökerekkel feldobhatjuk a medencéjüket. Szeretik az erősebb vízmozgást és az oxigéndús vizet.
Hőmérséklet: 20-25 °C
pH: 6-7
Keménység: 2-15 NK°
Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: A Bóbitás díszmárna a természetben elérheti a 18 cm-t is, de akváriumban csak ritkán nő meg ekkorára, gyakoribbak a 11-15 cm-es példányok. Testük ezüstös színű, amelyen viszonylag nagy, kékes-zöldes pikkelyek találhatóak. A villás farokúszó mindkét végén egy-egy fekete és vörös sáv található. A farok tövénél, a farok alatti úszó kezdete után egy 2-5 pikkely hosszú fekete folt húzódik.

A nemek megkülönböztetése fiatal korban igen nehéz. A kifejlett hímek sokkal színesebbek és a hátúszójuk sugarai is meghosszabbodottak, amelyről nevüket is kapták. A kifejlett nőstények hasa sokkal teltebb, mint a hímeké. Szaporításhoz, egy külön a számukra berendezett, 80 literes medence ajánlott. Tegyünk az akváriumba néhány csomó finom levelű vízinövényt, amelyre az ikrákat szórhatják (pl. Jávai mohát), valamint a világítás ne legyen túl erős. Másik lehetőség, hogy a tenyésztő medence aljára ikrahálót helyezünk, amelyen átférnek az ikrák, de a szülők nem tudják megenni azokat. Az akváriumot töltsük fel 24-27 °C-os, lágy vízzel (‹8 NK°). Kisebb csoportban célszerű őket ívatni, de lehetséges a párban szaporítás is. Minkét esetben a halakat tápláljuk előtte változatos élő, és fagyasztott eleségekkel, hogy jó kondícióba hozzuk őket, majd este helyezzük ki őket a szaporító medencébe. Kihelyezés után, általában a következő reggel kezdik meg az ívást. A hím elég agresszíven hajtja a nőstényt, ezért biztosítsunk számukra búvóhelyeket. Miután a halak leikráztak, távolítsuk el őket, mert ikrafalók. Az ikrák 24-48 óra múlva kelnek ki, és a kishalak további 24 óra elteltével úsznak el. Az első napokban apró élő eleségekkel (papucsállatka), majd kicsit később sórákkal etethetjük a kishalainkat.

24.Ötöves díszmárna

Tudományos név: Desmopuntius pentazona (Boulenger; 1894)
Szinonímák: Systomus pentazona, Puntius pentazona, Barbus pentazona, Capoeta pentazona
Magyar név: Ötöves díszmárna
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; Malajzia, Borneó.
Testhossz: 5 cm
Természetes élőhely: Nyugodt vizek.
Viselkedés: Nyugodt, néha félénk, rajokban él.
Táplálkozás: Ragadozó. Elég nehezen fogadja el a szárított eledelt, de kedveli az élő zsákmányt (tubifex, szúnyoglárva, sóféreg) és a fagyasztott eleséget.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 80 literes
Halnépesség: 100 literre 8 hal
Dekoráció: Gyökerek, sötét homok, növények és nyílt tér.
Hőmérséklet: 22-26 °C
pH: 6-6,5.
Keménység: 5-10NK°
Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: Kicsit hasonlít a szumátrai díszmárnához (Barbus tetrazona), de vannak megkülönböztető jellegzetességei. Sokkal tartózkodóbb, ezért békés, nyugodt társakra van szüksége. A hím könnyen felismerhető, mert karcsúbb és színesebb a nősténynél. Tanácsos minden héten cserélni a medence vízmennyiségének egynegyedét. A szaporodás idejére, éppúgy, mint ahogy más Barbusokat, az öves díszmárna párt is át kell tenni egy finomlevelű növénnyel kibélelt 30 literes medencébe. Az elkülönített párt etessük meg jól (esetleg eleven eleséggel is). Az ikrázás után 5 nappal az ivadékok már el tudják fogyasztani az infuzóriumokat.

25.Rombuszsávos díszmárna

Tudományos név: Desmopuntius rhomboocellatus (Koumans; 1940)
Szinonímák: Systomus rhomboocellatus, Puntius rhomboocellatus, Barbus kahajani, Barbus rhomboocellatus
Magyar név: Rombuszsávos díszmárna
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; Borneo
Testhossz: 5-8 cm
Természetes élőhely: Általában tőzegmocsarakban, és az azokhoz kapcsolódó feketevizű esőerdei folyókban.
Viselkedés: Alapvetően békés, nyugodt természetű csapathal, érdemes biotóp akváriumban tartani, olyan halakkal, amelyeknek hasonlóak az igényeik. Más halak úszóit nem csipkedi.
Táplálkozás: Mindenevő; természetes élőhelyén kukacokat, rovarokat és rovarlárvákat fogyaszt. Akváriumban elfogadja a jó minőségű száraz tápokat is.
Szaporítás: Nehéz
Medence: Minimum 80 literes
Halnépesség: 100 literre 8-10 hal
Dekoráció: Sötét színű aljzat, és nem túl erős megvilágítás, vagy a vízfelszínen úszó növényzet. Növényekkel sűrűn beültetett akvárium, néhány csavaros gyökérrel. Tarthatjuk biotóp környezetben is: tőzegen átszűrt víz, gyökerek és száraz levelek a talajon. A vízáramlás ne legyen túl erős.
Hőmérséklet: 23-28 °C
pH: 5-7
Keménység: 1-10 NK°
Várható életkor: 3-5 év
Megjegyzés: A Rombuszsávos díszmárna teste vöröses színű és orsó alakú. Hasonlít a többi Puntius fajhoz, de az oldalán található gyémánt, vagy rombusz alakú minta alapján könnyen megkülönböztethető tőlük. A felnőtt egyedeken a vörös színezet megerősödik, és a hasig nyúlik le. Egy csíkká mosódott minta halad át a szemen, míg testén 3-4 nagyobbacska zöldes rombusz látható, középen vörös színezettel, viszont a kisebb rombuszok már csak zöld színűek. A hátúszó első sugara, valamint a farokúszó két szélső sugara barnás színű. A fiatal rombuszsávos díszmárnák még nem mutatnak ilyen színeket, gyakran csak hátuknál pirosasak, amúgy ezüstös színűek, halvány rombuszmintákkal. Ilyenkor még nem annyira impozánsak, mint a kifejlett halak. Általában az akvárium árnyékos részein tartózkodnak, és nagyon szép látvány, amikor az egész csapat úszik a növények között. Hazai beszerzése nem túl könnyű, a hazai tenyésztők körében sem terjedt még el túlságosan.

A kifejlett hímek karcsúbbak, testük kisebb és sokkal színesebbek, mint a nőstények. Ha tenyészteni kívánjuk, akkor mindig a legszebb hímet és a leginkább beikrásodott nőstényt válasszuk. Szaporodásukról kevés információ áll rendelkezésre, de próbálkozhatunk más márnákéhoz hasonló módon. Tenyésztéshez használhatunk egy külön 15-20 literes medencét, amelybe finom levelű vízinövényeket teszünk (Jávai moha). A víz legyen néhány °C-kal melegebb, mint a tartó medence. Célszerű párban ikráztatni őket. Előtte a kiszemelt tenyészpárt etessük élő és fagyasztott táplálékkal. A kitett pár általában a következő reggelen lerakja az ikráit. Ekkor a szülőket távolítsuk el, mert megehetik az ikrákat. Az ikrák 24-36 óra múlva kelnek ki, és a kishalak további 3-4 nap múlva úsznak el. A kezdeti időkben nagyon apró élő eleséggel etethetjük, majd ha már nagyobbak, akkor frissen kelt sórákot is adhatunk nekik. Naponta többször etessük őket, vizüket pedig kisebb adagokban gyakran cseréljük.

26.Malabári dánió

Tudományos név: Devario malabaricus (Jerdon; 1849)
Szinonímák: Danio aequipinnatus, Danio malabaricus, Danio micronema, Eustira ceylonensis, Paradanio aurolineatus, Perilampus aurolineatus, Perilampus canarensis, Perilampus ceylonensis, Perilampus malabaricus, Perilampus mysoricus, Puntius malabaricus
Magyar név: Malabári dánió
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; India, Srí Lanka
Testhossz: 10 cm
Természetes élőhely: Tiszta folyók és folyamok, ahol sűrű a növényzet.
Viselkedés: Társas, rajokban él. Ha nagyobb csapatot tartunk (legalább 8), akkor sokkal jobban elviselik egymást.
Táplálkozás: Mindenevő, szívesen fogyasztja a különböző élő és száraz eleségeket.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 110 literes
Halnépesség: 120 literre 5 hal
Dekoráció: Sötét talaj és a víz színén úszó vízinövények.
Hőmérséklet: 22-27 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 10-20NK°
Várható életkor: 5-6 év
Megjegyzés: Több más Devario-fajra (pl.: Devario devario, Devario aequipinnatus) nagyon hasonlít, könnyű velük összetéveszteni. Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a malabári dániót a Devario aequipinnatus-szal ívatják össze, így gyakran a kereskedelemben hibrid példányok is előfordulnak, ezzel nehezítve pontos beazonosítását. A malabári dánió teste hosszúkás, karcsú, szája végénél egy-egy bajuszszál található. Alapszíne szürkés,oldalán kékes sáv található, amelyet sárgás-zöldes minta tarkít. Az úszók a testtől távolodva egyre átlátszóbbak, néha rózsaszín vagy zöldes színezetűek. Nagyon szívós kis halak, szinte minden akváriumi körülményhez hozzászoknak. Gyors mozgású csapathal, ezért - és mérete miatt is - nagy medencébe rakjuk őket, hogy a mozgásteret biztosítsuk számukra. A többi halat kergetheti, de nem bántja azokat, hiszen számára ez csak játék, ezért tanácsos hasonló méretű és viselkedésű halakkal tartani. A nemek megkülönböztetése nem nehéz: a hímek karcsúbbak, kisebbek és sokkal színesebbek. Tenyésztéséhez hosszú akváriumot használjunk, mert a hímek igen hevesen hajtják nőstényeiket ikrázás közben. Párban ikráztassuk, a párválasztás gyakran egy életre szól. Szaporításkor melegigényes, 24-28 °C-ra van szüksége. Az ívató medencébe elsőnek a nőstényt tegyük ki, és várjunk legalább egy napot, amíg megszokja azt, utána tegyük csak be a hímet. Az ívás általában reggel, a felkelő nap első sugaraira beindul. Az ívás a szabad vízben történik, az ikrák lehullanak a talajra és a növények leveleire. A szülőket célszerű ezután kivenni. A kishalak kb. 7 nap múlva kelnek ki.

27.Törpe tigrismárna

Tudományos név: Enteromius jae (Boulenger; 1903)
Szinonímák: Barbus jae (Boulenger, 1903)
Magyar név: Törpe tigrismárna
Csoport: Pontyfélék
Származás: Nyugat-Afrika; Kamerun, Egyenlítői Guinea, Gabon, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság
Testhossz: 3,5-4 cm
Természetes élőhely: A lassú folyású, sekély erdei patakok, és mocsarak lakója, ahol jellemzően sűrű a vízparti növényzet. Az ilyen erdei, feketevizű patakok gyakran barnás színűek a sok felhalmozódott növényi törmeléktől, és lehullott levéltől. Ezek tipikusan lágy, és enyhén savas vizek.
Viselkedés: Apró mérete és félénksége miatt nem kifejezetten társas akváriumba való hal, de más hasonló igényű és méretű halakkal jól együtt tarthatók. Célszerű legalább 8-10 példányt tartani belőlük egy csapatban.
Táplálkozás: Mindenevő, a természetes élőhelyén inkább kisebb rovarlárvákat, és héjas állatokat fogyaszt. Akváriumban élő és fagyasztott eleségekkel, és száraz tápokkal is jól tarthatók.
Szaporítás: Elég könnyű
Medence: Minimum 40 literes
Halnépesség: 40 literre 8-10 hal
Dekoráció: Egy növényekkel sűrűn beültetett, lágyvizes akváriumban is jól tarthatók, de ajánlott őket egy biotóp medencében tartani. Homokos aljzattal, gyökerekkel és ágakkal rendezzük be az akváriumot, hogy legyenek árnyékos helyek is. A világítás ne legyen túl erős, és tegyünk be néhány marék száraz faleveleket is az akváriumukba, hogy sokkal természetesebb legyen a környezetük. Alacsony fényigényű afrikai növényeket is telepíthetünk.
Hőmérséklet: 17-24 °C
pH: 5.0-6.5
Keménység: 1.0-5.0 NK°
Várható életkor: 3-5 év
Leírás: Az Enteromius jae az egyik legkisebb márnafaj Afrikából. Az első példányokat a Dja folyóban találták Kamerunban. Sajnos manapság a kameruni halak importja nagyon ritka, ezért nagy szerencse kell a faj beszerzéséhez. Ennek az apró, és karcsú testű márnafajnak a teste vöröses-narancssárga, vagy krémszínű, oldalukon több függőleges, fekete csík húzódik. Az úszói átlátszók, enyhe vöröses árnyalattal. A különböző területekről származó halak színezete és mintázata is változó lehet, ezért célszerű a befogási helyüket is feltűntetni a megnevezésükben, hogy az adott vérvonal fenntartható maradjon. Például a Nyong medencéből (Kamerun) származó hímek színezete ragyogó vörös lesz párzáskor, míg az Awae közeléből származó halak testének csak a hátsó része vörösödik be. Vannak Gabonból származó olyan hímek is, amelyek teste szinte teljesen szürke színű, de a hátúszó és a farok alatti úszó színe a vöröstől a feketéig változik.
A hímek sokkal színesebbek, különösen párzáskor, a nőstények színezete fakóbb, és testesebbek.

Megfigyelések szerint a természetben kétszer is ívhatnak évente, először márciustól-júniusig, majd szeptembertől-novemberig. Az akváriumban tenyésztett halak sem kivételek ez alól. Más pontyfélékhez hasonlóan szabadon ikráznak, és a szülők egyáltalán nem gondoskodnak az ikrákról, vagy a kikelő kishalakról. Egy biotóp akváriumban előfordul, hogy külső beavatkozás nélkül is megjelenik néhány kishal, amelyek sikeresen túlélték a felnőttek falánkságát, de ha több ivadékot szeretnénk, akkor mindenképpen külön akváriumban tenyésszük halainkat. Erre egy gyengén megvilágított, kisebb medence megfelelő lehet, amelyet töltsünk fel enyhén savas (pH: 5-6), és nagyon lágy vízzel (1-5 NK°), valamint helyezzünk bele néhány csomó jávai mohát, esetleg egy marék száraz falevelet. Célszerű a kiszemelt tenyészpárt, vagy párokat bőségesen etetni néhány napig élő eleségekkel, majd utána helyezzük át őket a szaporító medencébe. Az ikrázás az esti órákban történik és több napig is eltarthat. Más pontyféléktől eltérően a szülők többnyire nem foglalkoznak az ikrákkal. A szülőket hagyhatjuk az akváriumban, amíg az első szabadon úszó ivadékok megjelennek, ami 7-10 napon belül megtörténik, ezután távolítsuk el őket a medencéből. Ez első napokban nagyon apró poreleséget adhatunk az ivadékoknak, majd 6-7 nap múlva már frissen kelt sórákot is.

28.Díszesszárnyú márna

Tudományos név: Epalzeorhnychos kalopterum (Bleeker; 1850)
Szinonímák: Epalzeorhynchos kalopterus, Barbus kalopterus, Rókamárna, Szépúszójú márna
Magyar név: Díszesszárnyú márna
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; Dél-Thaiföld, Maláj-félsziget, Borneó, Szumátra, Jáva
Testhossz: 16 cm
Természetes élőhely: Folyók és patakok, homokos vagy kavicsos részein, valamint az esős évszakban az elárasztott területeken.
Viselkedés: A fiatal példányok gyakran félénkek és bujkálósak, de ahogy öregszenek, úgy válnak inkább területvédővé és agresszívvé a hasonló kinézetű halakkal szemben. A természetben magányosan él, csak szaporodáskor keresi fajtársai társaságát. Akváriumban is célszerű magányosan tartani.
Táplálkozás: Mindenevő; Természetes élőhelyén algát és rovarlárvákat eszik. Ezért fontos, hogy a jó minőségű élő és fagyasztott eleség mellett adjunk nekik rendszeresen zöldségeket és gyümölcsöket is.
Szaporítás: Akváriumi körülmények között még nem volt sikeres.
Medence: Minimum 250 literes
Halnépesség: 250 literre 1 hal
Dekoráció: Aljzatnak homokot, vagy kavicsot használjunk, valamint néhány nagyobb, laposabb követ. Ágakkal és gyökerekkel dekorálhatjuk a medencét, valamint fontos, hogy biztosítsunk búvóhelyeket és árnyékosabb részeket is a halak számára. Kedvelik a vízáramlást.
Hőmérséklet: 22-26 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 5-12 NK°
Várható életkor: 8-10 év
Megjegyzés: Nem annyira agresszív, mint a rokon rojtosszájú halak. A díszesszájú márna teste hosszúkás, hasa lapos. A hátuk a világosbarnától, a sötét barnáig változhat, míg az oldalvonal alatti rész sárgás-fehéres. Nagyon hasonlít a Sziámi ormányos márnára (Crossocheilus oblongus), egy vastag sötétbarna, vagy fekete vízszintes csík húzódik a szájtól, a szemen keresztül egészen a farokúszóig, de a díszesszájú márnának a sötét csík felett egy vékonyabb aranyszínű csík is található. Az azonosítás az úszók alapján még könnyebb: a hát-, a farok alatti- és a hasúszók szélei fehérek és a színük vörös és fekete. A halak szeme gyakran vörös. Két pár bajuszszáluk van. A Díszesszárnyú márnát lehetséges kisebb csapatban is tartani egy megfelelően nagy akváriumban, sok búvóhellyel, de ekkor minden egyednek elég nagy territóriumra van szüksége.
A kifejlett nőstények teste szemmel láthatóan vaskosabb, mint a hímeké, de a fiatal halak nemét szinte lehetetlen megállapítani. Szaporítása lehetséges: távol-keleti halfarmokon, hormon injekciókkal nagy mennyiségben sikeresen tenyésztik.

29.Stendhal-hal

Tudományos név: Epalzeorhynchos bicolor (Smith; 1931)
Magyar név: Stendhal-hal
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; Thaiföld
Testhossz: 18 cm
Természetes élőhely: Folyók és patakok.
Viselkedés: Élénk, védi a területét (a felnőttek agresszívvé válhatnak).
Táplálkozás: Mindenevők, szeretik az algákat lelegelni.
Szaporítás: Nagyon nehéz.
Medence: Minimum 200 literes
Halnépesség: 200 literre 1 hal
Dekoráció: Kövek, gyökerek, sok rejtekhellyel.
Hőmérséklet: 24-28 °C
pH: 6,5- 7,2
Keménység: 2,8-11,2NK°
Várható életkor: 6-10 év
Megjegyzés: Fiatal korukban össze lehet hozni egy medencébe három Stendhal-halat, de a felnőttek nem tűrik egymást, s mogorvák a más fajokkal is. Ha tiszteletben akarjuk tartani éjszakai életet kedvelő természetüket, teremtsünk sötét zónákat az akváriumban. A háttérbe ültessünk Vallisneria americanát, a két oldalra Beckett vízikelyhét (Cryptocoryne beckettii) és Wendt vízikelyhét (C. wendtii) az előtérbe. Egy ilyen típusú akváriumban a Puntius nemzetség tagjai közül pl. a szumátrai díszmárna (P. anchisporus) és a rózsás díszmárna (B. conchonius) lehet a Stendhal-hal lakótársa. Elég nehéz a hímet a nősténytől megkülönböztetni, de ez utóbbi általában valamivel íveltebb, kerekdedebb a hímnél. Szaporodás idején (ami akváriumokban nagy ritkaság, mert a felnőtt Stendhal-halak rossz viszonyban vannak egymással), a hím ráhajtja a farok-úszóját a nőstény hátára. Az ikrák szétszóródnak a medencében. Három nappal később az ivadékok már elfogadják a sóféreglárvákat.

Gyakran előfordul, hogy a hasonló fajokkal agresszív, így nem célszerű vele moszatevő márnákat, sziámi ormányosmárnákat, garrákat és ezen fajok rokonait társítani. A kisebb pontyfélékkel viszont nem agresszív, de gyakran kergeti meg a cápamárnákat is. Ha a társításra kiválasztott hal nem a pontyfélék közé tartozik, akkor valószínűleg nem lesz semmiféle probléma. Az agresszió mértéke némiképp egyedfüggő is, lehet, hogy kedvencünk kifejezetten támadékony más halakkal szemben, de lehet, hogy egész nyugodt lesz más fajtársaihoz képest. Mivel magától ritkán hajlandó szaporodni, gyakran hormonkezelések hatására ívatják. A természetben nagyon megritkult, súlyosan veszélyeztetett fajnak minősül, ez is az egyik indok arra, hogy próbálják, ha hormonnal is, nagyobb mennyiségben mesterségesen előállítani. A szakemberek a természetben jelenleg csak nagyon kis számú populációt ismernek, de a szabadvízi állományok felkutatása folyamatban van.

30.Vörös rojtosszájú hal

Tudományos név: Epalzeorhynchos frenatum (Fowler; 1934)
Szinonímák: Epalzeorhynchos frenatus, Labeo erythrura, Labeo frenatus, Labeo munensis, Vörös lábeó, Frenátusz
Magyar név: Vörös rojtosszájú hal
Csoport: Pontyfélék
Származás: Délkelet-Ázsia, Thaiföld, Indonézia
Testhossz: 15 cm
Természetes élőhely: A Mekong, a Chao Phraya folyók homokos részein.
Viselkedés: Területvédő hal, a fajtásakkal állandóan cívódik.
Táplálkozás: Mindenevő, de elsősorban élő eleséget fogyaszt.
Szaporítás: Rendszeres tenyésztése akváriumban nem megoldott.
Medence: Minimum 200 literes
Halnépesség: 200 literre 1 hal
Dekoráció: Sok búvóhelyet igényel, amit kövekből, növényekből biztosíthatunk neki.
Hőmérséklet: 22-26 °C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 1-15NK°
Várható életkor: 10 év
Megjegyzés: Valószínűleg ez a faj lett Epalzeorhynchos Frenatus (korábban Labeo frenatus) néven bevezetve az akvarisztikába. Az Eplazeorhynchus munense nagyon hasonló faj, bár jóval ritkábban kerül forgalomba. A rokon lábeókon kívül agresszívabb lehet az ázsiai algázómárna-fajokkal is. Előfordulhat, hogy más fajokat is megkerget, de ez sok búvóhellyel és a zsúfolt tartás elkerülésével kiküszöbölhető. Testük hosszúkás, sötét kékes-zöldes színű, alhasi részük lapos. Az úszók vörös, vagy narancssárga színűek. A kopoltyútól a szemen át a szájig egy sötét csík fut végig. Létezik belőle albínó változat is. A hímeknek soványabb a testalkata, mint a nőstényeknek, és egy fekete függőleges csík van a farokúszójuk tövénél. Ezenkívűl a hímek színesebbek. A vörös rojtosszájú halak jó aljzat-tisztítók, minden maradék haleledelt felkutatnak és megesznek. Kezdő akvaristáknak nem ajánlott a tartása. Csak egy ilyen halat tartsunk az akváriumban, mert nem viselik el egymást hosszú távon, és az egyik könyörtelenül üldözni fogja a másikat, addig amíg az bele nem pusztul. Ne tartsuk rokon halakkal ( pl: Epalzeorhynchos bicolor - Stendhal-hal, Labeo chrysophekadion), mert nem viselik el egymást. Jól tarthatjuk díszmárnákkal, dániókkal, különféle csíkokkal, gurámikkal. Elképzelhető olyan tartási módszer is, melynek során 350-400 literes medencében rengeteg búvóhellyel 6-8, vagy akár 10 ilyen halat tartunk. Állítólag ilyen gondozás mellett az agressziója megszűnik, és békés csapathallá válik, akár a szumátrai díszmárna. Az akváriumát jól fedjük le, mert szeret kiugrálni belőle. Rendszeres akvárium tenyésztése még nem egészen megoldott, ritkán szaporodik magától, nagyobb mennyiségben hormonkezeléses ívatással állítható elő.

31.Hamis sziámi algázó

Tudományos név: Garra cambodgiensis (Tirant; 1883)
Szinonímák: Cirrhina cambodgiensis (Tirant, 1883), Garra taeniata (Smith, 1931), Garra taeniatops (Fowler, 1935), Garra parvifilum (Fowler, 1939)
Magyar név: Hamis sziámi algázó
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám; a Mekong folyó középső és alsó szakaszainak vízgyűjtő területein őshonos.
Testhossz: 12-15 cm
Természetes élőhely: Inkább a kisebb folyók gyorsabb folyású részein él, ahol a vízben sok az oldott oxigén, és a napsütéstől alga és biofilm képződik a víz alatti felületeken.
Viselkedés: Viszonylag békés hal, viszont a fajtársaival szemben nem túl toleráns. Kisebb csapatban tartsuk, mert ha csak egyedül van, akkor sokkal agresszívebben viselkedik hasonló kinézetű halakkal. Csapatban kialakul egy hierarchia közöttük, és inkább egymással foglalkoznak, mint a többi akváriumlakóval.
Táplálkozás: Mindenevő; Természetes élőhelyén algát is eszik, de nem kizárólag növényevő. Akváriumban elfogad mindenféle élő és fagyasztott eleséget, és száraz tápokat is, valamint nagyobb mennyiségű növényi eledelre is szüksége van (spirulina, uborka).
Szaporítás: Akváriumban nem megoldott
Medence: Minimum 200 literes
Halnépesség: 200 literre 3-4 hal
Dekoráció: Építsünk számukra egy gyors folyású folyót imitáló akváriumot, homokos-aprókavicsos talajjal, néhány nagyobb kővel és gyökérrel. A víz legyen oxigénben gazdag, és tiszta. A vízmozgás lehet erős, akár az akvárium térfogatának óránként a 10-szerese! Az erős megvilágítás serkenti az alganövekedést, amit a halak előszeretettel legelnek.
Hőmérséklet: 20-27 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 1-12 NK°
Várható életkor: 8-10 év
Megjegyzés: Gyakran összekeverik a hasonló kinézetű Sziámi ormányosmárnával (Crossocheilus oblongus), vagy más néven Repülő rókával, amely oldalán a sötét csík a farkúszón is folytatódik, míg a Hamis sziámi algázónál ez a csík csak a farok tövéig tart. Ezen kívül a Garra cambodgiensis oldalán a sötét sáv felett egy világos csík is húzódik, és alsó szájuk is a Garra fajokra jellemzően szívószáj szerű. Szájuk tövében 1 pár bajuszszál található. Testfelépítése és vízszintesen elhelyezkedő páros úszói segítségével jól alkalmazkodott a gyors folyású vizekhez, így jól rá tudnak tapadni a víz alatti tereptárgyakra. Úszói sárgás színűek.

Az ivarérett hímek szája körül vörös szín jelenik meg, amikor készen állnak a párzásra, míg a nőstények láthatóan testesebbek. Mindkét nemnek a fején és száján megjelennek apró dudorok, de ezek a hímeknél általában sokkal jobban látszanak. Egy 2004-es tanulmány szerint hormonok segítségével rá lehet bírni a szaporodásra akváriumban is. Az ikrák 25-29 °C mellett 15-16 óra alatt keltek ki, és az ivadékokat kerekesférgekkel etették, így azok 90%-a túlélte az első hónapot.

32.Panda algázómárna

Tudományos név: Garra flavatra (Kullander & Fang; 2004)
Szinonímák: -
Magyar név: Panda algázómárna
Csoport: Pontyfélék
Származás: Ázsia; Nyugat-Mianmar (Burma)
Testhossz: 7-9 cm
Természetes élőhely: A Rakhine Yoma hegység oxigénben gazdag, sekély, tiszta vizű patakjainak lassabb, part menti szakaszai, ahol a talaj jellemzően kisebb-nagyobb kövekből áll.
Viselkedés: Viszonylag békés hal, jó választás lehet egy délkelet-ázsiai társas medencébe. Kisebb csapatban tartsuk, mert ha csak egyedül van, akkor sokkal agresszívebben viselkedik hasonló formájú halakkal.
Táplálkozás: Mindenevő; Természetes élőhelyén algát eszik, de nem kizárólag növényevő. Akváriumban elfogad mindenféle élő és fagyasztott eleséget, és száraz tápokat is, valamint nagyobb mennyiségű növényi eledelre is szüksége van (spirulina, uborka).
Szaporítás: Elég nehéz
Medence: Minimum 80 literes
Halnépesség: 110 literre 4-5 hal
Dekoráció: Homokos-aprókavicsos talaj, néhány nagyobb laposabb kővel, valamint gyökerek, amelyekre ültethetünk olyan növényeket, amelyek a gyökereikkel képesek megkapaszkodni a felületen (Anubias, Microsorum). A víz legyen oxigénben gazdag, és tiszta. A vízmozgás lehet erős, akár az akvárium térfogatának óránként a 20-szorosa! A világítás lehet erős, mert az serkenti az alganövekedést. Akváriumukat fedni kell, mert könnyen kiugorhatnak.
Hőmérséklet: 22-27 °C
pH: 6,5-7,5
Keménység: 2-12 NK°
Várható életkor: 5-8 év
Megjegyzés: A Panda algázómárna teste hosszúkás, mintázata egyedenként eltérő lehet, de alapvetően sötétebb barna színű, amelyen világosabb, gyakran aranyszínű foltok találhatóak. Egyes példányok hát-, és farokúszója vöröses árnyalatú is lehet. A Garra flavatra alsó ajka tányér-formájúra módosult, amivel jól oda tudja magát szívni a kövekre, és a gyors folyású patakokban is könnyedén egy helyben tud maradni táplálkozás közben. A Panda algázómárna 2005-ben került először kereskedelmi forgalomba, és szinte azonnal közkedvelt lett, bár ritkán beszerezhető. A hűvösebb vizeket kedvelik, de a száraz évszakban a természetes élőhelyükön a folyók hőmérséklete is felmelegszik, és csak az esős időszakban hűl vissza. Csapatban tartva megoszlik a figyelmük egymás között, csak kisebb dominanciaharcok alakulhatnak ki közöttük, de fizikai sérülést szinte biztosan nem okoznak egymásnak, és más halakat is békén hagynak. A Természetvédelmi világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajként tartja számon, mert elég kis területen él a természetben.

Az ivarérett hímek karcsúbbak a nőstényeknél, valamint a fejükön, az oldalvonaluk mentén és a farok tövénél szemmel látható dudorokat növesztenek. Akváriumi szaporításuk lehetséges, Mianmarban 2008 óta rendszeresen tenyésztik kereskedelmi céllal, mert a vadon fogott halak befogása nagyon körülményes. A természetben a májustól júliusig tartó időszakban ívnak. Szaporítani külön, a számukra berendezett legalább 80 literes akváriumban, párban lehetséges. A vízmozgást esőztetővel célszerű megoldani, így az akvárium hasonlít majd a természetes élőhelyükhöz. A víz legyen lágy, és semleges kémhatású. A halak kora reggel rakják le az 1,5-1,8 mm átmérőjű ikrákat, amelyek teljesen átlátszóak. Az ikrák 24-30 óra múlva kelnek ki, és a kishalak további 72 óra múlva teljesen felhasználják a szikzacskójukat. Kikelés után 1 héttel már megeszik a frissen kelt sórákot is. A víz mozgása, és magas oxigéntartalma elősegíti a kishalak növekedését és táplálkozási kedvüket.

Kattints a következő oldalra:

http://akvarisztika-abc.hupont.hu/52/pontyfelek-csoportja-3

Oldal: Pontyfélék csoportja 2
Akvarisztika ABC - © 2008 - 2024 - akvarisztika-abc.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat