Kristály garnéla
Tudományos név: Caridina cf. cantonensis
Magyar név: Kristálygarnéla
Rend: Decapoda - Tízlábú rákok
Család: Atyidae - Édesvízi garnélák
Természetes élőhely: akváriumi tenyészváltozat
Méret: 2-3 cm
Viselkedés:társas
Táplálkozás: mindenevő
Minimális akváriumméret: 20 liter
Hőmérséklet: 20-24 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 1-4 nk°
**********************************************
A német keménységi fok NK° értékek,vagyis 1 liter víz mennyi kalcium-oxidot (CaO) tartalmaz.
A német keménységi fok (nk) a CaO mg/liter egy tizede !
Nagyon lágy: 40 mg/liter CaO alatt (4 nk)
Lágy: 40-80 mg/liter között CaO (4-8 nk)
Közepesen kemény: 80-180 mg/liter CaO között (8-18 nk)
Kemény: 180-300 mg/liter CaO között (18-30 nk)
Nagyon kemény: 300 mg/liter CaO felett (30 nk)
**********************************************
Várható életkor: 1-2 év
Egyéb nevek: Caridina cf. cantonensis, vörös kristálygarnéla, fekete kristálygarnéla, CRS, CBS
A vad változathoz képest erősebb színű garnélák, ahol az átlátszó területek helyét fehér és színes csíkok foglalják el. A kristálygarnélát elsősorban a fokozott színezet és a több fehér terület különbözteti meg a vad típustól, nem önmagában a vörös szín jelenléte - hiszen a fekete kristály garnélán egy szem piros szín nincs, mégis így hívjuk. A kristálygarnéla vörös-fehér és fekete-fehér színben fordul elő, az összes minta és "osztály" megtalálható mindkét színben. A piros színt egyetlen recesszív gén okozza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vegyes párosításokból vagy vörös, vagy fekete születik, nincsenek köztes alakok. Ezért sokan együtt is tartják és vegyesen tenyésztik a vörös és a fekete kristálygarnélát. Nagyon ritkán születnek barnás színű példányok, ezek feltehetően rosszul sikerült heterozigóták, de összességében nem romlik a minőség a vegyes párosításoktól. A csúcsminőségű vonalakat színenként külön tenyésztik, mivel így lehet elérni a legtökéletesebb árnyalatokat, azonban egy hétköznapi halandó számára ezek felismerhetetlen különbségek.
A testükön található mintákra számos variációt tenyésztettek ki, ezeknek speciális elnevezései vannak. A garnélák mintáit a fehér terület mennyisége alapján osztályozzák. Minél több a fehér a garnélán, annál magasabb osztályba tartozik és általánosságban annál drágább, azonban a magas osztály nem jelent feltétlenül magas minőséget - hiába sok a fehér, ha az áttetsző vagy sárgás. Arany méhgarnélával keresztezve könnyen előállathatóak a magas osztályú mintázatok, azonban ezek öröklik az arany méh gyengébb és sárgább színét is, így csökkent értékűek lesznek. Minél erősebb, teltebb és tisztább a garnéla színe, annál értékesebb és egyben kényesebb is. A csúcsminőségű garnélák ára igen magas, egynémelyikért egy személyautó árát is kifizetik a gyűjtők.
Akvárium: Mivel erősen igényli a lágy és bomlástermékektől mentes vizet, fontos a jó szűrés és hasznosak a garnélás talajok. A garnélás talajok pH stabilizáló hatásúak, egyesek képesek megkötni a vízkeménységet. Azonban ez a képességük hamar kimerül, így nem képesek kiváltani a vízlágyítást. A vízkeménység esetleges ingadozásait kivédik, de nem csodaszerek, a vízlágyításra mindenképpen kell energiát fordítani. Más Caridina fajokkal nem ajánlott társítani, mivel kereszteződnek. (Kivéve a nem specializált szaporodású fajok, mint az Amano garnéla.) Lágy vizet tűrő Neocaridina fajokkal lehet próbálkozni, de nem ajánlott, mivel gyors szaporodásukkal könnyen elnyomják a kristálygarnélákat. Halakkal nem érdemes társítani, mivel nehezen szaporítható és nagy értékű garnélák.
Táplálkozás: Garnélatápok, forrázott zöldségek. Sokan erkélyládában nevelnek számukra spenótot és más zöldségeket, mivel ezek garantáltan vegyszermentesek. Mivel igen lágy vízben élnek, a táplálékuknak tartalmaznia kell minden szükséges ásványi anyagot. Érdemes a jobb minőségűekre költeni.
Szaporodás: A hímeket kisebb méretükről és karcsúbb potrohukról ismerhetjük meg. A fiatal állatok esetében nehéz a nemek elkülönítése. Az ivarérett nőstények legalább 2 centisek, 4-5 hónaposak. A megtermékenyített petéket 4-5 hétig hurcolják a potrohuk alatt. A kikelt kisgarnélák színe az első naptól kezdve élénk, jól felismerhető, a pontos mintázatuk viszont csak később alakul ki.. Minél jobb minőségű a tenyészállatok színe, annál kényesebbek, mivel ezt erős beltenyészettel érik el. Ha a körülmények tökéletesek, akkor könnyen és gyorsan szaporodnak, viszont a legkisebb hibára is felhagynak vele.