TERMÉSZETVÉDELEM
Az akvarizálás nem kis felelősség!
Mielőtt belevágsz, jól gondold meg, milyen fajokat szeretnél tartani!
A minap, épp a hüllők - kétéltűek fejezet rendszerezésekor futottam össze azzal a ténnyel, hogy a hazai teknősfajokat felelőtlen terraristák "jóvoltából" már a kipusztulás veszélye fenyegeti! És a jelenség sajnos egyre több őshonos állatfajunkat sodorja veszélybe!
Egyre - másra olvasni természetvédelmi, víz - és halgazdasági honlapokon, hogy idegenhonos fajok kerülnek Hazánk vizeibe, és ez megengedhetetlen. Ezeknek a fajoknak sokszor több, mint megfelelő élőhely a hazai vizek területe, és a legtöbb esetben jóval agresszívebbek, mint a hazai fajok. Így szép lassan őshonos állataink felelőtlen akvaristák, és / vagy terrárium tartók "jóvoltából" kipusztulásra, kipusztításra kerülnek.
Az állattartás felelősség!
Nem csupán az örökbe fogadott állattal szemben, hanem hazai vizeinkkel, élővilágunkkal szemben is!
Élő példa az ékszerteknős, és mocsári teknős, ahol lassacskán az idegenhonos teknősfajok az eredeti, magyar állományt kezdik kiszorítani saját élőhelyeiről.
A jelenség főként a nagyra növő fajok esetében figyelhető meg, mert hát ugye a "gazdi", már ha annak nevezhető, egy idő után észleli, hogy hát az állatkája kinőtte az akváriumot. Mit lehet tenni, ugye, hát a legegyszerűbb valamelyik hazai élővízbe bepottyantani, legyen az kétéltű, hüllő, vagy akár hal... És kész a természeti katasztrófa, amire az illető kedves állampolgár egyáltalán nem gondolt!
Éppen ma találkoztam szembe egy ilyen cikkel, nemrég az illető kép a fb valamely akvarisztikai honlapján került először posztra, helyesen. Azt gondolom, ha mi magunk találkozunk hasonló, hazai ökoszféránkat fenyegető jelenségekkel, az is felelősség, hogy ezt az illetékes természetvédelmi felügyelet felé jelezzők.
Ez a bejegyzés szándékaim szerint folyamatosan fog bővülni, hogy a hazai ökoszisztémát fenyegető veszély tudatosuljon minden felelős akvaristában, terraristában. Egyúttal igyekszem majd összefoglalni azokat a szervezeteket, ahol ismeretlen, vagy egyértelműen idegenhonos állatokról lehet bejelentést tenni, hiszen jónéhányan közületek nem csupán az üveg mögött élvezitek a természetet, hanem aktívan járjátok, éltek benne...
Tudom, legtöbbetek felelősen, sok tanulást követően vág neki az akvarizálásnak, vagy terrárium létesítésének, ennek a nem mindennapi kalandnak, azonban valahol azt is remélem, hogy írásom azokhoz is eljut, akik nem gondoltak bele, mit vállalnak, amikor belekezdtek...
NM
------------------------------------------------------------------------------------
2020.09.06:
Idegenhonos hal a Balatonban - a horgászok segítségét kérik
A szakemberek már évek óta tudják, hogy élnek egyes idegenhonos díszsügérfélék a Hévízi-kifolyó alatti meleg vizes csatornákban, de szeretnék nyomon követni az esetleges változásokat akár méret, akár fajok terén.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. azt kéri, hogy ha valaki az alábbi fotón látható halat fog ki a Balatonból, az értesítse a Magyar Haltani Társaságot.(1)
2020. 08. 17-én a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patak szakaszán ezt a halat fogtam kukorica-giliszta csalival. A hal nagyon mohón kapott és intenzíven ellenállt a horgon. Apró fogai vannak. Várom megtisztelő válaszukat arról, hogy milyen faj lehet. Tisztelettel: V. I. sporthorgász. (2)
A Haltani társaság válasza:
A hal a tűzfejű tarkasügérnek (Vieja melanurus, korábban Paraneetroplus synspilus), illetve a hibridjének egy sötétebb színezetű hím példánya. A Közép-Amerikából származó díszhalat, melyet egy felelőtlen akvarista telepíthetett be, öt éve mutatták ki a Hévízi-tó elfolyó vizéből, ahol meghonosodott. (2)
Kérjük a Kedves Horgásztársakat, hogy ha ilyen, vagy hasonló fajokat fognak, küldjék el a fogást a Magyar Haltani Társaság és Társaságunk (Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.) részére. Nem ismeretlen előttünk, hogy évek óta élnek egyes idegenhonos díszsügérfélék a Hévízi-kifolyó alatti meleg vizes csatornákban, de szeretnénk nyomon követni az esetleges változásokat akár méret, akár fajok terén. (1)
Források:
(1) Napi.hu 2020.09.04: Idegenhonos hal a Balatonban - a horgászok segítségét kérik
(2)Magyar Haltani Társaság Honlapja, "Mit fogtam?" rovat. Egyúttal ismeretlen, vagy idegenhonosnak vélt halak észlelésekor ugyanitt lehet segítséget, tanácsot kérni.
--------------------------------------------------------------------------------------
2020.09.06
Hüllők, kétéltűek
A hüllők többségére a legnagyobb veszélyt az élőhelyek elvesztése jelenti. Ez éppúgy jellemző trópusi vidékeken, mint hazánkban. A két legveszélyeztetettebb hazai faj, a rákosi vipera és a haragos sikló egyaránt ennek köszönhetően jutott a kihalás küszöbére. Általánosságban elmondható, hogy élőhelyeik fennmaradásának biztosítása vagy a leromlott élőhelyek megfelelő kezelése révén a legtöbb faj védelme megoldható lenne.
További veszélyforrást jelent a mind népszerűbbé váló terrarisztika: az illegális állatbefogás ma már a kábítószer-kereskedelemmel vetekedő üzletág. A veszélyeztetett fajok kereskedelmét a Washingtoni Egyezmény (CITES) szabályozza, honlapját a honlapunkról (mme) is el lehet érni. Ma már számos faj fogságban történő szaporítása megoldott, ha mindenképpen terrarisztikával szeretnénk foglalkozni, helyesebben tesszük, ha (legalábbis kezdőként) ezek közül választunk hobbiállatot.
Sok fajt a túlhasznosítás veszélye fenyeget – elsősorban Kelet- és Délkelet-Ázsiában teknős- és kígyófajok sokaságára tekintenek táplálékként, és a tengeri teknősöket is elsősorban a túlzott halászat és a tojásrakó helyeik kifosztása sodorta a kipusztulás szélére. A nagyobb testű kígyók, gyíkok és a krokodilok bőre táskák és cipők kedvelt alapanyaga. Bár az e célra felhasznált állatok egy részét farmokon tenyésztik, még mindig sok az illegálisan elpusztított állattól származó áru (e cikkek kereskedelmére a CITES szabályozása szintén kiterjed!). Jobban tesszük, ha kerüljük az ilyen divatcikkeket!
Egyes hüllőfajok felbukkanása új területeken önmagában jelent természetvédelmi problémát.
A kibocsátó a terrarisztika – sok korábbi hobbiállat végzi – férőhelyét kinőve – a közeli tóban vagy akár csatornában.
Ezen esetek sorába tartozik a szalagos tigrispiton floridai elszaporodása, vagy a
hazai vizeinkben mind nagyobb számban előforduló ékszer- és aligátorteknősök.
Az idegenhonos és potenciális özönfajokkal honlapunk (mme) bővebben is foglalkozni kíván.
Forrás: Vági Balázs Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület - Természetvédelem: hüllők, kétéltűek
---------------------------------------------------------------------------------
Mocsári teknős
A mocsári teknős valamikor rendkívül gyakori volt a vizek járta Alföldünkön vagy a természetes partvonalú nagy tavainkon és az azokat övező mocsarakban, mára azonban nagyon megfogyatkozott ezeken a helyeken. A Balatonon szinte nem lehet vele találkozni. Elszigetelt tavakban, holtágakban vagy az alföldi csatornarendszerekben azonban még megtalálható, de a csatornák utóbbi néhány évben végrehajtott és mai is zajló „vízügyi karbantartása”, növényzetük kiirtása, a partszegélyek kikotrása tovább rontja majd a faj helyzetét. Sokan úgy gondolják, hogy a vizes élőhelyek védelmével a mocsári teknős védelme is megoldott. Ellentétben azonban a kétéltűekkel, melyek petéiket a vízbe rakják, a mocsári teknős a víztől távol, a szárazföldön helyezi el tojásait. Az alkalmas tojásrakó helyek azonban már nem tartoznak a védett vizes élőhelyekhez, gyakran szántóföldi művelés alatt állnak vagy egyéb emberi létesítmény foglalja el őket. A legújabb ismeretek arra utalnak, hogy a mocsári teknősnek a tojásrakáson túl is szüksége volna szárazföldi élőhelyekre. Az élőhelyvesztés mellett az utóbbi évtizedekben komoly veszélyeztetőként léptek fel a különböző, Magyarországon is megjelent idegenhonos teknősfajok. Ezek közül is a hasonló életmódú ékszerteknősök jelentik a legnagyobb fenyegetést. Eddig a vörösfülű ékszerteknős az, amely nagy számban lelhető fel a hazai természetes vizekben is. A vizsgálatok szerint agresszív viselkedésével elsősorban a napozóhelyekről szorítja ki a mocsári teknőst. Feltételezhetően olyan parazitákat is hordoz, amelyekkel szemben a mocsári teknős nem ellenálló. Potenciálisan még a hűvös mérsékelt övben honos, és ezért nálunk nagyobb eséllyel túlélő díszes ékszerteknős (Chrysemys picta) jelenet nagy veszélyt, de szerencsére ez a faj korábban jóval kisebb számban került kereskedelmi forgalomba, mint a vörösfülű ékszerteknős. A mocsári teknős védelme tehát sokkal komplexebb megközelítést igényel, mint azt korábban gondoltuk. Magyarországon – mint minden kétéltű és hüllő – védett. Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.
Behurcolt (Idegenhonos) teknősfajok
Az Észak-Amerikából behurcolt, egyre gyakoribb vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) méretben és formában messziről hasonlít a mocsári teknőshöz, de vörös halántékfoltja („füle”) összetéveszthetetlenné teszi más fajokkal. A mocsári teknősnél robusztusabb, a kifejlett példányok akár 5-10 centiméterrel hosszabbak is lehetnek. Nyakán és lábain sárga vagy krémszínű hosszanti csíkokat visel.
A sárgafülű ékszerteknős (Trachemys scripta scripta) hasonlít a vörösfülűhöz, de halántékfoltja kisebb és sárga.
Más észak-amerikai mocsáriteknős-félék elvadult példányai is előfordulhatnak a hazai vizekben, pl. a hieroglifás ékszerteknős (Pseudemys concinna), vagy a
tarajosteknősök (Graptemysspp.), például a közismert királyteknős vagy Mississippi-tarajosteknős (Graptemys kohni). Valamennyiük fejének és végtagjainak mintázata inkább csíkos, mint pettyes.
Magyarországi vizekből az elmúlt években többször került elő aligátorteknős (Chelydra serpentina) is, de a mocsári teknősünk nem téveszthető össze ezzel a nagyra növő (40-50 cm páncélhossz), nagyjából egyszínű barna, csőrős szájkávájú, fiatalon rücskös páncélú, hosszú farkú és meglehetősen gorombán védekező robusztus teknőssel.
Forrás: Halpern Bálint: Mocsári teknős (mme honlap)
------------------------------------------------------------------------------
Kopogtatás nélkül jött Mexikóból, és veszélyt jelent a magyar rákokra.
Új, Európában eddig nem élő rákfajra bukkantak Budapesten. A 2017 végén tett felfedezésről a Biologia című szlovák szaklap számolt be. A narancs törperák 15 felnőtt és 26 poronty példányát fogták be egy termálmedencében, és további egyedeket találtak a közvetlenül mellette folyó Dunában is. Ezt a fajt először észlelték az amerikai kontinensen kívül.
A narancs törperák (Cambarellus patzcuarensis) Mexikóban honos, a kutatók szerint Európa déli területein jó eséllyel megtelepedhet. Ez azonban egyáltalán nem örömhír.
A betolakodóval immár a kontinensen kívülről származó rákfajok aránya kétharmados az őshonos rákokhoz képest. Ennél is nagyobb veszély, hogy a narancs törperák hordozója a rendkívül fertőző rákpestisnek, amely a többi fajra is súlyos fenyegetést jelent.
Forrás HVG 2018.01.29
-------------------------------------------------------------------------------
